Újra indul a XXI. század. A koronavírus miatt tartott kényszerszünet után mától új adásokkal jelentkeznek. Az első rész a Boribon, KippKopp és a kockásfülü nyúl meseírójáról, Marék Veronikáról szól majd. Telefonon kapcsoltuk az írónőt, aki azt is elárulta nekünk, neki gyerekkorában melyik volt a kedvenc meséje.

Mi lett volna, ha? Egy kérdés, amit történészek semmilyen körülmények között nem tehetnek fel. Hiszen nem úgy lett. De esetünkben nem egy történelmi eseményről, hanem egy filmről van szó. Amit betiltottak, mégis hungarikum lett, a benne hallható mondatokkal együtt. Megmosolyogtató emlékek egy olyan filmről, ami nem komédiának indult. A ma esti XXI. században láthatják, miben lett volna más Bacsó Péter filmje, ha az eredeti elképzelések szerint készült volna el.

A történelem nem unalmas, legfeljebb rosszul írják, vallja a XXI. Század csapata. A műsort még 2002-ben Kotroczó Róbert az RTL Magyarország hírigazgatója találta ki. Maga a műsor formája dokumentumfilm sorozat, amiben híres emberek fontos események, különleges dolgok történetét mesélik el.

Nem a klasszikus Disney-meséről beszélünk, hanem egy egyedi humorú, teljesen másfajta történetmesélésen alapuló animációs filmről, ami elsősorban felnőtteknek szólt. 

Ha már olasz hetet tartunk a Reggeliben, ki más mesélhetne a dolca vita életérzésről, mint az igazi és megismételhetetlen olasz csődör, Aurelio.

Borsody István, a műsor felelős szerkesztője árulta el, milyen érdekességeket tudott meg Geszti Péterről a forgatások alatt, aki már 10 éves kora óta benne van médiában. Ő volt például Mézga Aladár, valamint a gyerek Ludas Matyi magyar hangja. De mit lehet még róla tudni? Geszti Péter is beavatta a Reggeli nézőit és műsorvezetőit a kulisszatitkokba.

Tudják, honnan ered a „villamosok” elnevezése? És azt gondolták volna, hogy Európa hozzánk járt villamost nézni és vezetni? Ma este mindent megtudhatnak a budapesti villamos közlekedés kialakulásáról a XXI. században. Egy kis ízelítőt azonban most is kaptunk a Reggeliben: Borsody István és Hornyék Istvánné Marika meséltek a témáról.

Dargay neve biztosan sok embernek ismerős, hiszen ő rendezte a Lúdas Matyi, a Vuk, a Szaffi és az Erdő kapitánya című rajzfilmeket. Filmjeit több millióan látták itthon és külföldön, és jövő hét csütörtöktől újra műsorra tűzik a Vukot. A XXI. század riportere, Borsody István elárulta, mi volt Dargay titka, és azt is, hogy melyik rajzfilm az ő személyes kedvence.

Évekig készült a XXI. század című műsor Páger Antalról szóló riportja. Többen, több éven át készítettek interjút a szereplőkkel, mire végleges formát öltött. A kétrészes film kényes témát, a színész vitatott életútját dolgozta fel. A Portrék és dokumentumfilmek kategóriájában a második helyezést nyerte el.

Ezúttal nem egy történelemformáló politikus, vagy szép emlékű művész, esetleg egy legendás politikai esemény lesz a téma, hanem egy tér. Budapest egyik csendes találkozóhelye, amelynek helye lenne a történelmi atlaszokban. Bár a nyáron a futballáz miatt felállított kivetítő elvonta a figyelmet, ajánljuk, menjenek vissza és fedezzék föl maguknak a budapesti Szabadság teret. Itt van hozzá a bedekker.

Mindig a célegyenesben buktak el – ezt mondta Presser Gábor az LGT-ről, amikor Nyugat-európai sikereikről kérdeztük. Furcsa ez, hiszen a legnagyobb fesztiválokon léphettek fel, többszázezer ember előtt, angol nyelvű lemezük is megjelent, de a nagy áttörés elmaradt. A támogatás, a pénz hiányzott hozzá, amit egy magyar zenekar akkoriban legfeljebb az államtól kaphatott volna. Az LGT sem kapott, pedig Magyarországon egy-egy albumuk többszázezer példányban jelent meg, és az állami hanglemezkiadó sokat keresett rajtuk. Annak viszont nem örültek volna, ha egy zenekar, amely nem simulékony, nyugaton sztárrá válik. Arról, hogy mekkora sikerük volt kint, csak rövid tudósításokban számoltak be. Amerikában készült filmfelvételeket pedig egyáltalán nem láthatott a közönség.

Básti Lajosról köztudott, hogy sokat veszekedett a kollégáival, amiért nem figyeltek eléggé munkájukra. Amiért nem tettek meg mindent, ami elvárható volt. Básti Lajos nem szerette a nyegleséget, mindig tökéletes produkcióra törekedett. Fegyelmezett volt és kemény. És hogy miért? Adorjáni Bálint színművész segít a megértésben.

A Magyar Királyság fővárosa volt egy ideig a középkorban. Egy falu, amelyet sínek vágtak ketté. Igaz, a vonat nem jár. Húsz évet vártak, hogy felépüljön a tornaterem. Segesd, ahol már nem kell sárban járni, ahol van internet, ahol 100 ház eladó, csak a fiatalság hiányzik.

A Magyar Királyság fővárosa volt egy ideig a középkorban. Egy falu, amelyet sínek vágtak ketté. Igaz, a vonat nem jár. Húsz évet vártak, hogy felépüljön a tornaterem. Segesd, ahol már nem kell sárban járni, ahol van internet, ahol 100 ház eladó, csak a fiatalság hiányzik.

Fiatalok voltak, kócosak és szókimondók. Még nem tudták, mi lesz belőlük. Bíztak a jövőjükben.

Voltak és vannak olyan szakkollégiumok, ahová nemcsak a jó társaság, vagy a bulik miatt volt érdemes bekerülni. Működtek szellemi műhelyek, ahol szabadon lehetett vitatkozni politikai és társadalmi problémákról. Őszintén lehetett beszélni arról is, amit átlagember szóba sem hozott. De ezek a kollégisták elütöttek az átlagtól. A következő film az archív felvételek miatt is érdekes. Egyrészt a Fekete Doboz 1988-ban forgatott snittjei, másrészt a főszereplők 2009-ben adott interjúi miatt.

A kormány tagadott, majd váratlanul bejelentette az áremelést. 65 százalékkal drágult a benzin. Idegenek is segítették a taxisokat.

Aki 30 múlt, az már emlékszik rá. A benzin miatt tört ki a népharag. Akik addig azt sem tudták, mi az a sztrájk, egy éjszaka elfoglalták a várost.

A Horthy-korszakban lett a nemzeti színjátszás szimbóluma, titkokat rejtett az épület, alagutak futottak alatta. Hiába tiltakoztak a színészek, a kormány a haladásra hivatkozott.

Azt sem tudták, mikor és hol született, de ünnepelték. Az elődjét fedezte fel benne a szocialista ideológia. Nagyon akarták, hogy szeressék őket.

Azt sem tudták, mikor és hol született, de ünnepelték. Az elődjét fedezte fel benne a szocialista ideológia. Nagyon akarták, hogy szeressék őket. Az ismeretlen Dózsa a XXI. században.

A korszak, amikor még nem volt internet és telefonálni sem lehetett. A kádári diktatúra, ahol nem lehettek valódi kérdések és nem voltak valódi válaszok, csak közlemények.

Vajon hogyan hat két ország vagy nép viszonyára, ha vezetőik nincsenek jóban egymással? Nem egyszerűen hűvös vagy távolságtartó kapcsolatról van szó, hanem olyanról, amikor egyik lenézi a másikat, és a vele szemben ülőt nem tekinti partnerének. Na, vajon hogyan hat ez a két nép viszonyára? Nyilván nem sokat lendít rajta. Nyilván nem hegednek be tőle sebek. Nyilván az utánuk jövő generációra marad, hogy valamit másképp csináljanak.  

Elhallgatták Kádár János elől, hogy életveszélyben volt, amikor hazarepültek Romániából. A légi út előtt viharos tárgyalásokat folytattak az erdélyi kisebbségről, úgy vált el Ceausescutól, hogy kezet sem fogtak. De miért nem próbált kiállni az erdélyi autonómiáért, az ottani magyarokért a pártfőtitkár? Volt titkos alku? Hogy látják az akkori szereplők az akkori eseményeket ma?

Hosszú évek kutatása után Borsody István, a XXI. század egyik riportere egy ismeretlen filmre bukkant. A filmszalagokat a Magyar Filmlaboratóriumban restauráltatta az RTL Klub, pontosabban a XXI. század című műsor. A zuglói nyilasok pere látható rajta.