Egyre többen keresnek természetes megoldásokat, hogy fiatalabbnak tűnjenek botox és műtétek nélkül. A bőr öregedése már 30 éves kor körül elindul – figyelmeztet Dr. Altmayer Anita bőrgyógyász. Egy videó szerint Marilyn Monroe-hoz hasonlóan vazelint kell kenni az arcra, majd extraszűz olívaolajat inni, végül egy fokhagymás-mézes keveréket fogyasztani. A szakértő szerint ez a módszer legfeljebb a bőr állapotán javíthat, de nem képes visszafordítani az öregedést. Papp Gergő a stúdióban ki is próbálta a „házi botoxot”.

Egyre többen vállalják be a cryo brandinget, vagyis a fagyasztásos bőrmintázást, annak ellenére, hogy az eljárás fájdalmas, veszélyes és komoly szövődményekkel járhat. A folyékony nitrogénnel történő mintaképzés egyébként orvosi eszköz is – a bőrgyógyászatban jóindulatú vagy kóros elváltozások eltávolítására használják. Dr. Beke Dóra bőrgyógyász arra figyelmeztet, hogy ha valaki tetoválásként alkalmazza ezt a módszert, súlyos és maradandó károsodásokkal is számolnia kell.

Az atópiás dermatitisz egy krónikus, a bőrt érintő gyulladás, amely bőrszárazságot, viszketést és fertőzésekre való fokozott hajlamot okoz. A gyermekek 15-20 százalékát, a felnőttek 1–3 százalékát érinti világszerte. Rengeteg tévhit terjed az interneten és az anyukás csoportokban a betegséggel kapcsolatban. A legfontosabb, hogy ha tapasztaljuk a tüneteket, keressünk fel egy bőrgyógyászt, aki segít a kezelésében. Hogy mit kell tudni erről a betegségről, hogyan gyógyítható, mik a kiváltó okai, arról Dr. Veres Klára, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet bőrgyógyász főorvosa beszélt a Reggeliben.

A bőr fényvédelme szempontjából elengedhetetlen a széles UV-szűrő spektrummal bíró napvédők használata. Wikonkál Norbert bőrgyógyász, bőronkológus professzor segített a Reggeliben eligazodni abban a kérdésben, miért olyan fontos a naptej használata, mennyi ideig hatásosak, milyen betegségeket előzhetünk meg, ha bekenjük magunkat, és egyáltalán mikor és mennyi időt érdemes a napon tartózkodni, és mit tegyünk, ha mégis leégünk.

Nyakunkon a nyár, és a hőséggel együtt az izzadás is, így egyre aktuálisabb kérdés, hogyan előzzük meg az ezzel járó kellemetlenségeket. A Reggeli stúdiójában dr. Altmayer Anita bőrgyógyásszal ezt a témát jártuk körül, elsősorban a férfiakra koncentrálva: máshogy izzadnak-e a férfiak, mint a nők, milyen megoldások vannak izzadásgátlásra, igaz-e, hogy a szőrtelenítés után kevesebbet izzadunk, és milyen bőrbarát kozmetikumok közül választhatnak a férfiak? A fenti beszélgetésből ezeket, és még sok más, hasznos információt tudhatnak meg a férfiak verejtékéről.

Valószínűleg mindenkit hoztak már kényelmetlen helyzetbe izzadtságfoltok, kellemetlen szagok – vannak, akik az átlagnál sokkal izzadósabbak, és olyanok is, akik szinte egyáltalán nem verejtékeznek. Utóbbi csoportba tartozik Yvonne Dederick is, aki ennek azonban nem örül, mint mondja, a szervezet így szabadul meg a toxinoktól, így ő például ezt pótlandó szaunázni jár. Berki Mazsi viszont ezzel szemben gyerekkora óta izzadós, iskolás korában kis törlőkendőt hordott magánál a szorult helyzetekre. Az izzadás körüli tévhitekről, a verejtékezés szerepéről, és arról, hogyan kerülhetjük el az ezzel járó kellemetlenségeket Kriston Renáta bőrgyógyászt kérdeztük a Fókuszban.

Itt a nyár, egyre több időt töltünk a szabad levegőn, kezdődnek a vízparti vakációk, éppen ezért bőrünk védelmére is fokozattan oda kell figyelnünk. Szakértő segítségével igyekszünk felvértezni olvasónkat a káros sugarak ellen. Milyen fényvédő krémet használjunk? Milyen gyakran érdemes újra bekennünk magunkat? Mi a helyzet a sminkkel, a parfümökkel, a tetoválásokkal és a házi praktikákkal? Cikkünkben mindenre válaszolunk.

Nincs olyan kutatás, ami egyértelműen összefüggésbe hozná a mellrák kialakulásának lehetőségét az alumíniumos izzadásgátlók használatával. Erről Dr. Harmos Ferenc, bőrgyógyász beszélt a Reggeliben. Sok embert zavar, ha látszik, vagy érezni az izzadását, ennek elfedésére, megakadályozására több lehetőségünk is van már. Az izzadás kapcsán felmerült hiperhidrózis, ami genetikai eredetű fokozott izzadás jelent, amit nehéz kezelni. Viszont 2023-ban az USA-ban engedélyeztek egy új terméket, egy tapaszt, ami segíthet a betegeknek. Arról, hogy hogyan működik a bőrgyógyász mesél a videóban.

Legalább 30 faktoros napvédőt ajánlott használni, amit kétóránként újra fel kell vinni a bőrre.

A melanoma egy rendkívül agresszív bőrdaganat, amit a magas UV-sugárzás okoz. Dr. Beke Dóra bőrgyógyász szerint a fokozott bőrvédelem nagyon fontos nyáron és ekkor is érdemes D-vitamint szedni, de a meleg hónapokban 2000 NE elég belőle. A nők egyre tudatosabban használják arcra is a magas faktorú fényvédőket, de a férfiakat még emlékeztetni kell a naptej használatára, a gyerekeknél pedig az UV-szűrős ruhák a leghatásosabbak.

A böjt a bőrünkre is jótékony hatással van. Amíg az emésztés megpihen, a szervezetnek lesz ideje regenerálódni. Számos méreganyag szabadul fel, ami a vesén és a bőrön keresztül választódik ki. A bőrgyógyász szerint emiatt a bőrünkön átmenetileg rosszabbodást tapasztalunk, több pattanás jelenhet meg és a meglévő bőrbetegségünk tünetei is felerősödhetnek.

Dr. Kriston Renáta szerint nagyon megterhelő a tél a bőrünk számára, elsősorban az arc és a kezek érintettek, de az egész testünket védeni kell.

A szakértő szerint a klimax egy hosszú folyamat, amelynek során a női nemi hormonok szintje elkezd csökkenni, ez pedig az egész szervezetre kihat. 

A szakértő arról is beszélt a Reggeliben, hogy mit csináljunk, ha mégis sikerült leégnünk.

A száraz bőr is egy olyan tünet, amely a hormonszint változtatásával hozható kapcsolatba. Bőrünk durvává, tompa fényűvé válik és néha még viszket is.

Olyan mértékben nőtt a sugárzás, hogy már nemcsak a déli, koradélutáni napozás a veszélyes.

Még felhős időben, árnyékban is fontos a fényvédelem – és a folyamatos önvizsgálat.

Ahhoz, hogy bőrünk sokáig egészséges maradjon, és sejtjei folyamatosan megújuljanak, szükség van a bőrhámlasztásra. Nem mindegy azonban, hogy mivel, és hogyan hámlasztunk. Dr. Kriston Renáta bőrgyógyász adott jó tanácsokat a Reggeliben.

Az, hogy izzadunk egy természetes folyamat, de nem mindegy, hogy mennyire és hol? Mértéke lényeges különbséget mutathat emberek között, illetve túlzott formája lehet jele belsőszervi betegségeknek is. Kriston Renáta bőrgyógyásszal beszélgetünk.

Múlt héten elkezdődött a 40 napos nagyböjt, ilyenkor talán még jobban oda kell figyelnünk, hogy mit vonunk meg magunktól és milyen vitaminokat viszünk be a szervezetünkbe, ugyanis a bőrünket nagyon megviselheti ez az időszak. Dr. Kriston Renáta, bőrgyógyász elárulta, hogy ha rosszul táplálkozunk, az a bőrünkön is nyomot hagy, így például a cukor és a finomított szénhidrát különösen ártalmas.

Ahhoz, hogy bőrünk sokáig egészséges maradjon és sejtjei folyamatosan meg tudjanak újulni, szükség van a bőrhámlasztásra. Nem mindegy azonban, hogy mivel és hogyan hámlasztunk. Az egyik legjobb szakember segítségét kérjük Dr. Kriston Renáta, bőrgyógyásztól.

Akár 15 perc alatt is leéghetünk. Szombaton nagyon magas volt az UV-B sugárzás. Ilyenkor 11 és 3 között nem ajánlott napozni, sokan viszont éppen ekkor strandoltak. Az általunk megkérdezett bőrgyógyász szerint idén a járványhelyzet miatt extrém terhelésnek van kitéve a bőr, mert az emberek nem szerezték meg az alapszínüket.

Az újévben egy karácsonyi ajándéktól mindenki szeretne megszabadulni, ez pedig a néhány kiló súlyfelesleg! A jó hírünk az, hogy a könnyen jött, könnyen megy elv szerint, ha valaki január elején beletapos a fékbe és életmódot vált, gyorsan ledobhatja a túlsúlyt. Utána jártunk, hogy a bűnös finomságok után, hogyan vezekelhetünk hatékonyan?

Magyarországon évente 1500-an betegszenek meg melanómában, és 500-an ebbe bele is halnak. A megbetegedések száma egyre növekszik, 10 év alatt két és félszeresére növekedett, főleg a fiatalok körében. A 20- 30 éves korú nők között a rák okozta halálozási listán az első helyen a melanóma áll. Miló Viki így mesélt tapasztalatairól.