94 éves korában meghalt Biszku Béla az állampárt egykori belügyminisztere. Ő az egyetlen magas rangú pártállmi vezető aki a rendszerváltás után 20 évvel bíróság elé került az 1956-ban elkövetett tetteiért, és a kommunizmus bűneinek tagadásáért. Az ügyében több ítélet is volt, de egyik után sem kellett börtönbe mennie, és jogerős döntés sem született.

Újra életfogytiglanig tartó börtönbüntetést kért az ügyész a 94 éves Biszku Bélára. A Kádár-kormány belügyminiszterét háborús bűntettekkel vádolják. Már sokadszor áll bíróság előtt, tavaly májusban elsőfokon 5 és fél évre ítélték, de másodfokon új eljárásra kötelezték a hatóságot. A 94 éves Biszku Béla most, az utolsó szó jogán semmit nem akart mondani. Ügyében később lesz ítélet.

Támadja a bíróságot a legfőbb ügyész a Biszku-per miatt. Polt Péter a Kúriához fordult, mert szerinte az ítélőtábla törvénysértő döntést hozott júniusban, amikor másodfokon új eljárásra kötelezte a Fővárosi Törvényszéket.

Még mindig érzelmeket kavar fel valószínűleg azért, mert következmények nélkül maradt.

A rendszerváltozás folyamatában mintha eldőlt volna, hogy Magyarországon nem lesz visszamenőleges igazságszolgáltatás, pedig 1990-ben még lehetett volna. Legyen, vagy ne legyen? Ezzel minden volt szocialista ország küszködött és részben még küszködik is. Mit gondol erről Horváth Attila jogtörténész és Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója?

Az elejéről kell újrakezdeni Biszku Béla perét a Fővárosi Ítélőtábla hétfői döntése miatt. A 94 éves Biszku ezzel alighanem megúszta a büntetést. Amúgy mit nyer a társadalom azzal, ha bűnei után sok évvel elítélnek valakit akár náci, akár kommunista bűnökért? A rendszerváltozás egyik nagy kérdése: kell vagy nem kell visszamenőleges igazságszolgáltatás?

Kommunista módszerekkel próbálnak Biszku Bélán revansot venni a kormánypártok a volt belügyminiszter ügyvédje szerint, aki erről a pénteki másodfokú tárgyaláson beszélt. A 94 éves Biszkut tavaly 5 és fél év letöltendő szabadságvesztésre ítélték első fokon, az 1956-os megtorlások kapcsán, szándékos emberölés felbujtójaként, és bűnpártolás miatt. Az életfogytiglanért fellebbező Főügyészség a leghatározottabban visszautasítja, hogy Magyarországon bárki ellen koncepciós eljárás folyna.

A Kádár-kormány 1956 utáni belügyminiszterét kerekesszékben tolták be a bíróságra, és ezúttal minden korábbinál rosszabbul hallott. Másodfokon folytatódó perének pénteki első tárgyalása alig negyedóráig tartott.

Panasszal élt Gellért Ádám jogász a Biszku-ügyben hozott, feljelentést elutasító határozat ellen. Szerinte az elutasítás megalapozatlan.