Deák Kristóf Oscar-díjas rendező Budapest 150 éves történetét dolgozta fel egy olyan animációs alkotással, amelyben sosem látott régi fényképekekel mesélik el a főváros múltját. Speciális technikával keltették életre a sokszor több mint százéves fotókat, erről az Animatiqua stúdió vezetője, Kondacs András árult el részleteket. A filmben végig egyes szám első személyben jelenik meg a főváros, egy női karakter bőrébe bújva tekinthetünk vissza a múltra – ezt pedig Nyáry Krisztián író álmodta meg. 

A magyar hadsereg körülbelül 200-350 ezer katonát veszített a II. világháborúban, ami az ország akkori méretéhez képest, lakosságarányosan kiemelkedően súlyos veszteség. Az Associated Press archívumából válogatott képeink megmutatják, milyenek is voltak a magyar katonák a II. világháború idején. A képek leginkább arról árulkodnak, hogy a díszelgő alakulatokon kívül nem volt valami jól felszerelt és igazán ütőképes a magyar haderő.

Manapság, a végtelen megapixeles digitális fényképezőgépek, ultra HD-s videókamerák és a mindenki zsebében ott lapuló kamerás okostelefonok korában minden sporteseményről, még egy megye-kettes rangadóról is felfoghatatlanul sok felvétel születik. Majd' minden sportolónak van saját Instája, TikTokja, ahol a rajongók percről percre követhetik kedvencük pályafutását. Kivételes helyzet ez, amire leginkább akkor döbbenünk rá, amikor 20. század eleji fotóarchívumokat böngészünk, és látjuk, hogy milyen kevés képet lehet találni a régmúlt bajnokairól. Lehet, hogy nem nagy ez a bő tucatnyi fényképből álló válogatás, amit fenti galériánkba összegyűjtöttünk, de annál izgalmasabb: megmutatja, hogy az amerikai Associated Press hírügynökség milyen magyar sportteljesítményeket talált akkortájt említésre méltónak. Emellett felelevenít jó pár elfeledett nevet és néhány ikonikus pillanatot a magyar sporttörténelemből.