Ezeréves államiságunk meghatározó eseményeként méltatta az Aranybulla nyolcszáz évvel ezelőtti kibocsátását a köztársasági elnök csütörtökön Budapesten.

Novák Katalin a Parlamentben, az Országgyűlés Hivatala által a dokumentum kiadásának jubileumára rendezett programsorozat ünnepélyes emlékülésén szólalt fel – írja az MTI.

Hangsúlyozta: az Aranybulla alkotmányos fejlődésünk alapja és hivatkozási pontja lett, „a ma magyarjainak is megerősítés és önbecsülésünk egyik forrása; megerősít bennünket abban, hogy méltók vagyunk atyáink örökségére és mások tiszteletére, arra emlékeztet, hogy nem elszenvedjük, hanem magunk is írjuk Európa történelmét”.

Az Aranybulla a magyarok szabadság és törvényesség iránti történelmi elköteleződésének bizonyítéka, egyben kiállás az ország érdekeinek elsőbbsége mellett

– fogalmazott a köztársasági elnök.

Felidézte: az Aranybulla az első olyan törvény, amelyben az uralkodó hozzájárul jogai korlátozásához, „szerződés a királyi hatalom és az ország között”, de jelentős európai kordokumentum is, hiszen bizonyítja, hogy a magyar állam fennállása első századaiban „az élet legtöbb területén összhangban működött a keresztény Európa más országaival, sőt sokakat meg is előzött a jogfejlődés, a szabadságelvek és a politikai innovációk terén”.

Mai példát hozva Novák Katalin köztársasági elnök kiemelte:

az alaptörvényre tett eskü a hivatalt vállalók számon kérhetőségének alapja, a demokrácia egyik alapköve. Még akkor is modern, demokratikus alkotmány, ha ezt rosszhiszeműségből vagy kishitűségből egyesek megkérdőjelezik.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke az emlékülést megnyitó beszédeben azt hangsúlyozta: noha az eredeti példány a maga fizikai valójában vélhetően már soha nem lesz fellelhető, „az Aranybulla eszmei valóságát megtaláltuk: ott van a magyarok szabadságszeretetében, beépült nemzetünk alkotmányos önazonosságának DNS-szerkezetébe”.

Mikor lenne időszerűbb az Aranybullára emlékezni, mint ma, amikor az Európai Unióban Magyarország a nemzeti ellentmondási jogának tiszteletben tartásáért harcol a saját létérdekeit fenyegető brüsszeli tervekkel szemben?

„Mikor lenne időszerűbb az Aranybulla kapcsán a tulajdonjog és tulajdonvédelem történetiségéről értekezni, mint ma, amikor kontinenseken és államhatárokon átívelő, demokratikus ellenőrzés alatt álló közhatalom korlátozására és manipulálására törő globális gazdasági és politikai magánhatalmak képviselői nyíltan megüzenték mindenkinek, hogy az előttünk álló időkben „semmitek nem lesz és boldogok lesztek”, azaz meghirdették a nyugati világban a magántulajdon felszámolásának programját és jelszavát?” – tette fel a kérdést a rendezvényen az Országgyűlés elnöke.

Az ünnepi ülés zárásaként Kövér László bejelentette, hogy az Országgyűlés törvényben örökíti meg az Aranybulla emlékét, jelentőségét és április 24-e lesz Aranybulla napja.

Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

ARANYBULLA-NAP

Kövér László szerint az Aranybulla „beépült nemzetünk alkotmányos önazonosságának DNS-szerkezetébe”