A kormány elfogadta és nyilvánosságra hozta az Antiszemitizmus Elleni Nemzeti Stratégia című 129 oldalas dokumentumát, írja a hvg.hu.

A portál észrevételei a következők:

Az anyag Orbán Viktor-idézetekkel kezdődik, amelyek szerint szintén minden rendben.
Nem spórolták ki a szövegből a migránsozást és a hanyatló Nyugatra utalásokat.
Jellemző az 5-10 évvel ezelőtti történésekre utalás, de a legfrissebb adat is csak 2022-es
Az első kormányzati „vállalásra” 30 oldalt kell várni, és csak hét, nem túl konkrét van belőlük
A 129 oldalnak több mint a fele brosúra-jellegű töltelékszöveg
Az állami támogatást dicséri, bőkezűnek beállítva a kormányt, pedig az összeg kerekítési hiba

Mint arról beszámoltunk, az ADL (Anti-Defamation League) tavalyi, tíz európai országot érintő felmérése szerint Magyarországon és Lengyelországban a lakosság több mint egyharmada vall kifejezetten zsidóellenes nézeteket.

A felmérés adatai szerint Magyarországon a lakosság 37 százaléka vall antiszemita nézeteket.

Emlékezetes, hogy a kormány 2017-ben visszautasította, hogy antiszemita lenne a Soros György elleni plakátkampány. Az üzletember maga nyilatkozott róla, hogy szerinte az arcmását ábrázoló képek a 30-as évek náci, zsidóellenes propagandáját idézik.

Mint arról beszámoltunk, Orbán Viktor 2022-es tusnádfürdői beszédében kijelentette, hogy a magyarok nem akarnak „kevert fajúvá” válni. Az elhangzottak komoly aggodalmat keltettek a zsidó közösségekben. A MAZSIHISZ elnöke találkozót is kért, hogy személyesen tisztázhassa Orbán Viktorral a szerinte hangulatkeltésre alkalmas, félresikerült mondatokat.

Az Antiszemitizmus Elleni Nemzeti Stratégia főbb vállalásai:

A Magyar Kormány bővíti a Btk.-ba ütköző gyűlöletcselekményekkel kapcsolatos online, különös tekintettel a közösségi média felületein megjelenő tartalmak elérhetetlenné tételének jogszabályi kereteit, továbbá felülvizsgálja a végrehajtás kapacitásbővítésének és eszközrendszerének fejlesztési lehetőségeit.
A Magyar Kormány folyamatosan fejleszti a rendvédelmi szervek iskolarendszerű oktatási programjának és továbbképzéseinek a zsidó közösségekkel és az antiszemitizmussal kapcsolatos tananyagait.
A kulturális ágazatnak a különféle zsidó kulturális intézmények és szervezetek fenntartásának és működésének segítését, illetve azok programjainak, projektjeinek anyagi támogatását egyaránt szem előtt kell tartania.
Az oktatás az antiszemitizmus elleni küzdelem egyik alappillére. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a jövő generációi a történelmi tényeket objektíven, teljeskörűen bemutató iskolai oktatásban részesüljenek. (…) Az Oktatási Hivatal a tankönyvfejlesztések folyamatában továbbra is együttműködik a zsidó közösségek oktatási szakértőivel, a zsidósággal kapcsolatos tananyagok tartalmi fejlesztésében.
A 80 éve történt események nem merülhetnek feledésbe. Magyarország gondot fordít arra, hogy 2024-ben is méltó megemlékezéseket tart. A Magyar Kormány 1 milliárd forint költségvetési támogatást biztosított az évfordulóra.
Az eddigi sikerek fényében Magyarország a jövőben is, a pénzügyi lehetőségeihez mérten, folytatja a zsidó temetők rekonstrukciós programját.
A Magyar Kormány az elmúlt évtizedben minden erejével igyekezett visszaállítani a zsinagógák régi fényét, határon innen és túl egyaránt. (…) Magyarország éppen ezért a jövőben is folytatja, a pénzügyi lehetőségeihez mérten, a zsinagógák rekonstrukciós programját.

A hvg.hu idézi a dokumentum utószavát, amely így hangzik: „Kijelenthetjük, hogy ma hazánk Európa egyik legbiztonságosabb országának számít, ahol a zsidó kultúra virágzik, és amelyhez komoly mértékben járul hozzá Magyarország migrációs politikája is.”

Nyitókép: Nagy Attila Károly / rtl.hu

ANTISZEMITIZMUS ELLENI STRATÉGIA

Orbán Viktor idézetek, migránsozás és a hanyatló Nyugat – kész a kormány Antiszemitizmus Elleni Stratégiája