Átszabja a kormány a jegybanktörvényt – írta a Bank360 a Pénzügyminisztérium által benyújtott javaslatra hivatkozva.

Az ügyfeleket leginkább az a rendelkezés érinti majd, ami alapján egy újabb adósságféket határozhat meg az MNB elnöke a magánszemélyeknek nyújtott hitelekre és lízingszerződésekre.

Az adósságfékszabályként ismert jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) jelenleg azt köti ki, hogy a különböző hiteltípusoknál mekkora lehet a maximális törlesztőrészlet az adós havi nettó jövedelméhez képest. Ez jelenleg a fogyasztási hiteleknél (ilyen a személyi kölcsön is) havi 500 ezer forintos jövedelemig annak 50 százaléka, annál nagyobbnál 60 százaléka. A jelzálogkölcsönöknél, amilyenek a lakáshitelek is, a havi törlesztőrészlet 500 ezres nettóig kamatperiódustól függően a jövedelem 30-60 százaléka, 500 ezer felett pedig 25-50 százaléka lehet maximum. A JTM számításánál a hiteligénylő minden kölcsönének törlesztőrészletét figyelembe veszik.

Ezt az adósságféket bővítik ki egy újabbal:

azt is meghatároznák, hogy mekkora lehet a hitel maximális nagysága, várhatóan a jövedelem valahányszorosa lesz majd ez az összeg.

A törvénytervezet szerint

az Állami Számvevőszék elnökének béréhez kötik az MNB elnökének bérét. Jelenleg Matolcsy György alapbére 5 millió forint, az ÁSZ elnökéé pedig az előző évi bruttó átlagbér tizenkétszerese. Az idei számok alapján tehát akár 6 millió forintra is nőhet a havi bruttókeresete Matolcsy Györgynek.
Vele együtt az MNB vezetőinek az illetménye is nő majd, ugyanis ezeket az elnöki bér alapján határozzák meg. Az alelnökök Matolcsy György fizetésének 90 százalékát kapják, a monetáris tanács és a felügyelőbizottság tagjai pedig a 60 százalékát.
A törvénytervezet szerint ha a tárgyév végére vonatkozóan az MNB saját tőkéjének összege meghaladja a jegyzett tőkéjét, akkor nyereségének 50 százalékát ki kell fizetnie osztalékként az államnak. Eddig ilyen kötelezettsége a jegybanknak nem volt. A költségvetés tehát ezután mindenképpen elvonja a jegybanki nyereség felét, ha annak a tőkehelyzete rendben van.
Eddig ha a jegybank vesztesége meghaladta az eredménytartalékát (felhalmozott korábbi nyereségét), akkor a különbözetet a központi költségvetésnek 8 napon belül meg kellett térítenie a jegybanknak. A tervezet szerint viszont a különbözetet a központi költségvetés 5 éven belül, évente egyenlő részletben fizeti ki a jegybanknak. Ha pedig időközben a jegybank a nyereséges évekkel ledolgozza a mínuszát, akkor a kormánynak már nem is kell fizetnie.

Nyitókép: Rosta Tibor/MTI

ADÓSSÁGFÉK

Az átlagbér tizenkétszeresére emelhetik Matolcsy György fizetését