Nem írhatott bárki újságot és nem jelenhetett meg bármilyen újság. Kontroll alatt volt a hírközlés, így nem juthatott el minden információ a lakossághoz. Ezen elvek mentén működött a sajtó a Horthy-korszakban, az ellenőrzést a Sajtókamara végezte, amit 1938-ban azért hoztak létre, hogy megválogathassák az újságírókat. Szabály volt például, hogy egy szerkesztőségben legfeljebb az újságírók hat százaléka lehetett zsidó származású. Baj volt abból, ha valaki a kormányt vagy az államfőt bíráló cikket írt. Ha valaki vitatkozott, külföldi véleményeket idézett, könnyen hazaárulóvá válhatott. Lázs Sándor és Borsody István filmje a XXI. században.

Sofőr nélküli önvezető autó, érzelmeket felismerő kamerarendszer vagy műtéteket végző robotsebészek. Ez nem egy elképzelt jövő, hanem a mesterséges intelligencia által vezérelt jelen. Az algoritmusok már áthatják mindennapi életünket és nem csak a párválasztási, filmnézési vagy zenehallgatási szokásainkat befolyásolják, de abban is dönthetnek, hogy melyik munkahelyre vagy egyetemre vesznek fel minket. A 21. század leggyorsabb ütemben fejlődő technológiájának a sorsát sok magyar kutató is alakítja. De kik ők?

Az Országházat bár mindenki ismeri, de keveseknek van lehetősége arra, hogy bejusson az épület kulisszái mögé. Az Országház ugyanis számos titkot rejt. Az RTL híradós műsorvezetője, Rábai Balázs utánajárt ezeknek a titkoknak, ezeket pedig ma este a XXI. században láthatjuk!

Divattalan korszaknak nevezték az ötvenes éveket. Az ideológia egy időre szürkévé tette az utcákat. A nyugati, felszabadult tarkaság aztán a zenekarok öltözködésével szivárgott be Magyarországra, ahol még a politikusok sem voltak jól öltözöttek.

A szakszervezet nemcsak a bérért harcolt, a termelés minőségére is figyelt. Keressük a választ, a többi között arra is, hogy hogyan tette tönkre a szovjet minta a szakszervezeteket…

Egy eltűnt mozgalom nyomába eredtünk. Brigádok és a hozzá fűződő sok-sok emlék, amit megörökítettek a naplók. Koncertlátogatások és nemzeti ünnepek, ahogy akkoriban látták. Nagyító alatt több kilónyi emlék – ami sokaknak valamiért szomorú, de miért?

Geszti Péter egy jelenség. Van közönsége. Annak ellenére, hogy több mint 40 éve jelen van – először kisebb, majd kizárólag főszerepekben – nem kopott el. Mindig kitalál valami újat, vállalva a kockázatot és a következményeket.

Minek a rengeteg sín és felső vezeték Budapestszerte, ha a villamosok helyett leginkább füstölgő buszok követik egymást? Budapest jó 50 éve egész másképp festett! Kék helyett sárga volt a domináns szín az utakon.   

10 éves korában állt először kamera elé, 17 évesen megrendezte első filmjét, a legjobb barátja segítette benne. Kern András karrierje elején több volt a drámai szerep, de aztán jöttek a vicces karakterek és 15-20 éve már szinte nem kérnek tőle mást, csak nevettetetést. Pedig a Kossuth-díjas színész nem szereti a skatulyát. Erről és kevésbé ismert szerepeiről is beszélt a 21. században!

Ha hétfő, akkor adásszünet, ha kedd, akkor sorozatok. Ez volt a menetrend a nyolcvanas években, amikor még csak egy, majd másfél csatornát nézhettünk a tévében. Kedden azt vártuk, hogy csehszlovákot adjanak. Mert az kedves volt, és emberi. Ahogy Hrabal könyvei és Menzel filmjei is. Minderről megkérdeztük magát, a rendezőt, Jiri Menzelt is, aki nem teljesen így emlékszik…

Mi tartotta őket egyben ennyi éven át? Legutóbb a nyáron, „Még mindig élünk” címmel adott koncertet a szokatlan formáció - egy női duó - amely már 30 éve van együtt. És bár külön-külön is fellépnek, a páros táncot nem adták fel, mert a nevük ezt jelenti.

A Padödö zenekar történetéről forgatott filmet Lázs Sándor. Falusi Mariann és Lang Györgyi különös duettje a 21. században - kedden!

A Reggeli vendége volt Pásztor Gábor, a XXI. század riportere, aki Csinszkáról mesélt a műsorban. Az Ady szerelméről készült teljes riportot kedd este, 23.45-kor láthatják!

Sok dolog ma már valóság abból, ami korábban csak a filmek és a fantázia műve volt. Ma már az intelligens robot és a valósághű művégtag sem a fantázia terméke. A lézerkardra viszont még várnunk kell. Ahogy arra is, hogy eldőljön a jó és a rossz küzdelme. Már csak az a kérdés: mi, az emberiség melyik oldalon állunk?

Kovács Erzsi 20 éves volt, amikor megismerte Szűcs Sándort, a Dózsa focistáját, és rögtön beleszeretett. A férfi nős volt, ő férjezett, szerelmüket, mint a szocialista erkölcshöz nem illőt, mindenki rossz szemmel nézte. Megpróbáltak nyugatra szökni, de lebuktak. A férfit kivégezték.

Titokzatos nő volt Kádár János szerelme - annyi biztos, hogy az illegalitásban találkoztak.

Arnold Schwarzenegger nem szerette erőszakos apját, aki egy különös téli sport, a curling rajongója és bajnoka volt. Félt tőle, olyannyira, hogy még kisdiákként is bepisilt. A színész-kormányzó feszültségekkel teli gyerekkora a XXI. Században!

Hányattatott gyerekkor után 35 dollárral a zsebében vágott neki New Yorknak. Madonna karrierje és legféltetebb titkai a XXI. Században!

2007-ben készítettünk filmet az Egri csillagokról, a filmről, ami minden idők legnézettebb magyar alkotása.

Gojko Mitic több mint egy tucat indiánfilmben játszott úgy, hogy soha nem látott indiánt. A filmek mégis sikert arattak, egy egész nemzedék nőtt föl rajtuk.