A gazdasági társaságok

Alábbiakban röviden ismertetjük ezeket a rendelkezéseket.

A gazdasági társaságok általános szabályai

A Ptk. következőképp határozza meg a gazdasági társaság fogalmát:  A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik.

Látható tehát, hogy a gazdasági társaságok jogi személyek, azaz – elkülönülve a tagjaitól – jogok és kötelezettségek alanya lehet. Szemben a civil szervezetekkel, a gazdasági társaságok kifejezetten üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására jönnek létre.

Nagyon fontos definíciós elem továbbá, hogy a tagok vagyoni hozzájárulást teljesítenek. Ez lehet pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás. Utóbbinak például vagyoni értékű jog, vagy követelés is kijelölhető.

A gazdasági társaság szervezete

A gazdasági társaság döntéshozó szerve a legfőbb szerv. Ennek a tagokból álló szervnek hatáskörébe tartozik az alapvető üzleti és személyi kérdéseiben való döntéshozatal, a beszámoló jóváhagyása és a nyereség felosztása.

A gazdasági társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő látja el. A vezető tisztségviselő segítségére cégvezetőket lehet kijelölni. A társaságot vezető tisztségviselői és képviseletre feljogosított munkavállalói írásban cégjegyzés útján képviselik. Nagyon fontos tehát, hogy például egy korlátolt felelősségű társaságnak az ügyvezető a törvényes – szervezeti – képviselője.

Emellett lehetséges – és bizonyos esetekben, bizonyos társasági formáknál – kötelező felügyelőbizottságot, valamint állandó könyvvizsgálót működtetni.

A gazdasági társaság egyes formái

Fontos, hogy a Ptk. formakényszert ír elő a gazdasági társaságokra vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy gazdasági társaság kizárólag közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható.

1. Közkereseti társaság (kkt.)

A gazdasági életben talán ma már kevésbé jellemző társasági forma. A társasági szerződés megkötésével a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak.

Látható, hogy a tagok felelőssége itt nem korlátolt. A tagok akár a társasággal együtt is perelhetők, viszont először a társaságra kell végrehajtást vezetni és csak annak eredménytelensége esetén lehet a tagokkal szemben végrehajtást elrendelni.

2. Betéti társaság (bt.)

A bt. szabályai hasonlóak a kkt. szabályaihoz, a Ptk. pusztán kiegészítő rendelkezéseket rögzít. A betéti társasági forma lényege abban áll, hogy legalább az egyik tag (beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (kültag) nem tartozik helytállási kötelezettséggel. Tehát betéti társaságban a beltagnak van helytállási kötelezettsége, ha a bt.-vel szemben indított végrehajtás eredménytelen, akkor a beltaggal szemben lehetséges behajtani a követeléseket.

3. Korlátolt felelősségű társaság (kft.)

Talán a magyar gazdasági életben a leginkább elterjedt vállalkozási forma. A Kft. meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. A társaság kötelezettségeiért főszabályként a tag nem köteles helytállni.

A törzsbetétek az egyes tagok vagyoni hozzájárulásai, ezek összege a törzstőke. amely nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. Ezt a minimumkövetelményt a jogalkotó a korlátolt felelősségi alakzat miatt vezette be. Ugyanakkor sok esetben gyakorlati tapasztalat, hogy egy kft. felszámolása során a hitelezői igényeket nem lehet kielégíteni.

4. Részvénytársaság (rt.)

A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely meghatározott részvényekből álló alaptőkével működik. A részvény a társaságban tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír. Ennek részleteit a kiterjedt értékpapírjogi vonatkozásai miatt nem taglaljuk ebben az írásban. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes főszabályként nem köteles helytállni.

Az a részvénytársaság, amelynek részvényeit tőzsdére bevezették, nyilvánosan működő részvénytársaságnak (nyrt.) minősül. Az a részvénytársaság pedig, amelynek részvényei nincsenek bevezetve tőzsdére, zártkörűen működő részvénytársaságnak (zrt.) minősül.