Miből nem vonhat le a végrehajtó?

Elég egy néhány tízezer forintos adósság ahhoz, hogy valaki ellen végrehajtási eljárás induljon, ebben az esetben pedig az összes tulajdonában álló vagyonelemet megterhelhetik a tartozás összegével.

A bankszámláról például az adósság kiegyenlítéséig több hónapon keresztül is vonhatnak különböző összegeket, azonban ezek nagyságát a végrehajtási törvényben szabályozzák.

Végrehajtói letiltás munkabérből 

A munkabérből való tiltás során a nettó összeget veszik alapnak, tehát azt a pénzt, amelyet a különböző levonások után elutalnak a munkavállalónak. Figyelembe kell venni azonban a béren kívüli (pénzbeli) juttatásokat, valamint az egyszeri jutalmakat és a végkielégítést is.

A munkabérből fő szabály szerint legfeljebb 33 százalékot lehet levonni, de a következő esetekben ez az arány elérheti az 50 százalékot is:

• ha a behajtani kívánt pénz tartásdíj,
• ha a tartozás munkavállalói munkabér követelésből keletkezett,
• vagy ha az adós jogalap nélkül vett fel munkabért és társadalombiztosítási ellátást.

Abban az esetben nem lehet levonni további összegeket a munkabérből, ha már csak 60 ezer forint maradt a számlán, kivéve, ha

• a behajtani kívánt pénz gyerektartásdíj,
• vagy ha a behajtani kívánt adósság szüléssel járó költség miatt keletkezett.

Bankszámla-inkasszó 2024-ben

Ha az adósnak több bankszámlája van, akkor a 60 ezer forintos szabály csak az egyikre érvényes, azaz nem lehet azzal kijátszani a rendszert, ha valaki 60 ezer forintokat tart sok bankszámlán. Azt is fontos megjegyezni, hogy a munkabérből korlátlanul levonható a 200 ezer forint feletti összeg.

Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50 százalékáig terjedhet.

Nyugdíjból és táppénzből is vonhat a végrehajtó

Sokan úgy gondolják, hogy a nyugdíjból vagy a különböző szociális juttatásokból nem vonhatnak le semmit a végrehajtás során, de ez tévhit. A nyugdíj esetében például alapesetben az összeg harmadát is elviheti a végrehajtó, de akár 50 százalékot is levonhat, ha gyerektartás miatt keletkezett a tartozás, vagy ha a nyugdíjat jogalap nélkül vették fel. (Az árvaellátásból – legfeljebb 50 százalék erejéig – a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni.)

Jó hír ugyanakkor az adósoknak, hogy ha a juttatás a nyugdíjfolyósítótól érkezik, de nem havi rendszeresség jár (például a visszamenőlegesen elszámolt nyugdíjemelés, késedelmi kamat, egyszeri segély, tizenharmadik havi nyugdíj, nyugdíjprémium, szépkorúak jubileumi juttatása stb.), akkor ebből

• csak gyermektartásdíj-tartozás vonható
• és azok a természetes személy sértett javára megítélt követelések, amelyek polgári perben vagy büntetőeljárásban keletkeztek valamilyen bűncselekmény elkövetése miatt.

A következő juttatásoknak csak a harmada inkasszálható, és csak akkor, ha tartásdíjat hajtanának be vagy jogalap nélküli pénzfelvétel miatt keletkezik az adósság:

• baleseti járadék,
• baleseti táppénz,
• táppénz,
• gyermekgondozási díj,
• csecsemőgondozási díj,
• valamint örökbefogadói díj.

Ezekre a juttatásokra is vonatkozik a szabály: akár 50 százalékot is vonhat a végrehajtó, ha gyerektartás-tartozásról van szó.

Munkanélküli segélyből vonhat a végrehajtó?

Legfeljebb a juttatás harmada vonható el a gyermekgondozást segítő ellátásból, anyasági támogatásból és a gyermeknevelési támogatásból, de csak akkor, ha a tartozás amiatt keletkezik, hogy jogalap nélkül vették fel a pénzt. Ugyanígy a családi pótlékból is csak legfeljebb 33 százalékot lehet levonni a jogalap nélkül felvett családi pótlék és anyasági támogatás fejében.

Az álláskeresők ellátásaiból (álláskeresési járadékból, nyugdíj előtti álláskeresési segélyből, keresetkiegészítésből, és keresetpótló juttatásból) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni, de csak akkor ha

• tartásdíj-tartozás miatt keletkezett a tartozás,
• jogalap nélkül vették fel a juttatást,
• vagy ha jogalap nélkül felvett, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás.

Miből nem vonhat le a végrehajtó 2024-ben? A letiltás alól mentes juttatások

Léteznek azonban olyan juttatások, amelyekhez egyáltalán nem nyúlhat a végrehajtó, ezek a következők:

• a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, valamint a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított kárpótlási célú életjáradék,
• a települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, a tartós ápolást végzők időskori támogatása,
• anyasági támogatás,
• a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,
• az egészségkárosodásra tekintettel járó keresetkiegészítés, az átmeneti keresetkiegészítés, a jövedelemkiegészítés, az átmeneti jövedelemkiegészítés, a bányászok egészségkárosodási járadéka,
• a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,
• a nevelőszülő részére a gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, utógondozói ellátásban lévő fiatal felnőtt ellátását szolgáló nevelési díj, külön ellátmány és családi pótlék,
• az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével,
• a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,
• a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,
• a fogva tartott adós részére a kapcsolattartó által célzottan befizetett összeg,
• a fogyatékossági támogatás.

A kisebb adósságoknál csak a bankszámlán lévő pénzből próbálják meg behajtani a pénzt, de a nagyobb tartozások esetében akár az adós tulajdonában álló ingatlanra is bejegyezhetik a tartozást. Utóbbi esetben – ha végigfut a procedúra – csak árverés után tudják kiegyenlíteni az adósságot.

Nyitókép: Marjai János/MTI