Az Alkotmánybíróság kibővítette a „fal” fogalmát, így büntethető marad a jachtparkolós tiltakozás

Elutasította az Alkotmánybíróság a Külügyminisztérium elé jachtparkolót kijelölő momentumos aktivisták ügyét, falfirkának és rongálásnak minősítve a lemosható krétafestékes demonstrációt. A járdára való rajzolás – akár lemosható festékkel – ugyanis 

egy új határozat értelmében bűncselekménynek minősül, a tulajdonjog védelmével felülírva az eddig jóval fontosabb véleménynyilvánítási jogot, 

írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság, amely a momentumos aktivistákat képviseli.

Mint arról beszámoltunk, 2021 februárjában újra jachtparkolót festett a Külügyminisztérium elé a Momentum. Először 2020. augusztusban utaltak így Szijjártó Péter luxusnyaralására, ezután az egyik, még kiskorú aktivistájuk ellen gyámügyi eljárás indult.

A Helsinki Bizottság azt írja: „ügyfeleink – először a TizenX, a párt ifjúsági tagozatának tagjai, majd akciójukat Orosz Anna és Tóth Endre elnökségi tagok is megismételték – a LADY MRD feliratot és egy jacht képét festették lemosható krétafestékkel az intézmény elé, utalva Szijjártó Péter külügyminiszter 2020-as adriai jachtozására”.

Mint írják, „a Kúria jogegységi határozatban – amely valamennyi bíróságra nézve kötelező – kvázi jogalkotóként kibővítette a falfirka, ezen belül is a „fal” fogalmát: már nemcsak egy épület része, hanem minden nem saját tulajdonban álló ingó tárgy is – akár járda, plakát, füzet vagy iskolai pad – falnak minősül, ha írnak, rajzolnak a felületére. Ezekre az akár egy mozdulattal lemosható festékkel vagy ceruzával történő firkálás is bűncselekménynek minősül: rongálásnak. Az sem számít, hogy az a felület, amit »rongáltak«, magán- vagy köztulajdon” – írták.

A mostani alkotmánybírósági határozat szerint a járdán való véleménynyilvánítás a tulajdonjog aránytalan korlátozása volt. 

A Helsinki Bizottság szerint „ezzel lesöpörték azt a rendszerváltás óta evidenciaként kezelt felfogást, miszerint a véleménynyilvánítás olyan alapjog, amely alapjogok hierarchiájában jóval magasabban áll, mint a tulajdonhoz való jog”. 

Mint írják, az ítélet arra is fittyet hány, hogy a járda köztulajdon, aminek a használatát a felirat nem korlátozta.

A Helsinki Bizottság szerint az extrém szigorú falfirka-határozatot a véleménynyilvánítás korlátozására vezették be, és a gyakorlatban is csak ilyen esetekben születnek feljelentések. 

Nyitókép: RTL