Olyan alacsony a Duna vízállása, hogy ismét láthatóvá váltak a Petőfi híd környékén a sírkövek

Alacsony a hazai folyók vízállása, a Duna vízállása a budapesti vízmércén péntek reggel 78 centiméter volt, közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság az MTI-vel pénteken.

Az elmúlt kilenc hónap alapján 2023 az átlagosnál szárazabb évnek mutatkozik. Az elmúlt csapadékszegény időszak következtében a magyarországi vízfolyások „többnyire igen alacsony mederteltségűek”. Az így kialakuló vízállás eddig egy folyón, a Szamoson múlta alul a valaha mért legkisebb vízállást, az új negatív rekord Csengernél október 10-e óta mínusz 147 centiméter.

A következő napokban még a negatív rekordhoz közeli, azt 30 centiméternél jobban megközelítő vízállás valószínű a Lajtán, a Rába felső szakaszán, a Sión, a Szamoson és a Zagyván Jászteleknél.

A Duna és a Tisza magyarországi szakaszán több helyütt is 20-30 centiméterrel megközelítette a jelenleg érvényes legkisebb vízállást, de ez ilyenkor, a hidrológiai újév - november 1. - előtt pár nappal nem szokatlan, a következő napokban valószínűleg esik annyi csapadék a folyók vízgyűjtő területein, hogy a folyók vízszintje emelkedi valamelyest.

A Duna alacsony vízállásának köszönhetően nemcsak az Ínség-szikla látható a Szabadság híd közelében, de – mint az fenti galériánkban is látható – előbukkantak a Petőfi híd budai hídfőjénél azok a százéves sírkövek, amelyek a 60-as években kerülhettek a part alsó részére.

Hatvan évvel ezelőtt ugyanis partvédő kőszórást végeztek a híd környékén, és máig tisztázatlan körülmények között az 1912-ben bezárt Németvölgyi sváb temető sírkövei is a nagydarabos zúzalék közé keveredtek, kegyeletsértőnek mondható módon.

Egyes köveken az elhunytak nevei, halálozási évük is kiolvasható. A sírkövekről a 24.hu illetve a Dunai Szigetek blog korábbi cikkeiben részletesen olvashatnak.