Döntött a bíróság: ki kell adni a kormány évtizede titkolt döntéseit
2023. március 20. 9:18
Nincs indoka annak, hogy a „kétezres” határozatokat ne hozzák nyilvánosságra, mégis keresik a kifogásokat.
Több mint harminc olyan kormányhatározatot kell kiadnia a kormánynak, amiket tíz évig elzártak a nyilvánosság előtt, majd ezután sem akarták közzétenni, pedig nincs jogi alapja a titkolózásnak – írja a hvg.hu.
A portál tavaly augusztusban pert indított, amiben pénteken született elsőfokú ítélet. Azt sem lehet tudni, hogy mi áll a kormányhatározatokban, bár semmilyen minősített adatot nem tartalmaznak – csak azt lehet tudni, hogy hány ilyet hoz a kormány.
A 2010-es kormányváltás óta összesen 1836 hasonló döntés született – fontos kormányzati döntések így sokszor csak teljesen véletlenül derülnek ki. A sorszámuk alapján háromféle kormányhatározatot lehet megkülönböztetni: vannak az egyessel kezdődő „ezres határozatok”, amelyeket kötelező közzétenni a Magyar Közlönyben; vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos „háromezresek”; és vannak a nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő, csak az érintettek részére közvetlenül megküldött „kétezresek”.
A „kétezres” határozatokkal kapcsolatban a kormány rendre arra hivatkozott, hogy azok a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak, mert döntéselőkészítő anyagnak minősülnek. De azokat a határozatokat sem adták ki, aminél letelt a tíz év azt állítva, hogy „új, minőségileg más adatot” kellene előállítaniuk, amire a törvény szerint nem kötelesek. A hvg.hu szerint ez átlátszó kifogás, ugyanis semmilyen új adatot nem kell létrehozni, csak a 2010-es és 2011-es évben született, illetve a 2012 augusztus előtti összes határozatot egy az egyben átadni.
A perben a Miniszterelnöki Kormányiroda már azzal védekezett, hogy egy 2006-os alkotmánybírósági döntés szerint a kormány ülései nem nyilvánosak, ebből pedig szerintük az következik, hogy azok a kormányhatározatok sem nyilvánosak, amelyeknek a Magyar Közlönyben való közzétételét kifejezetten nem írja elő jogszabály.
A bíróság ezt a hivatkozást nem fogadta el, ugyanakkor az elsőfokú döntés nem jogerős, a kormányzati szerv fellebbezhet az Ítélőtáblához.
Nyitókép (archív): MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán