„Szállodát bárhová lehet építeni, de pont ide, ez tervezett gyilkosság”

Annak idején a kommunisták elvették az emberektől a Balaton hatalmas részét, most a Fidesz is elveszi

– mondta a Házon kívül stábjának Debity Kálmán, aki egész életében Balatonaligán élt és dolgozott.

Az egykor önálló falut a második világháború után a párt vezetői nézték ki maguknak üdülőhelyül.

Fokozatosan a birtokukba vették az Aligán épült korábbi nagypolgári villákat

– magyarázta Majtényi György történész, aki szerint ez úgy nézett ki, hogy rámutattak egy-egy nekik tetsző épületre, amit kisajátítottak nekik. Ez addig folytatódott, amíg negyvenhét hektáros területet zártak körbe, és nyilvánítottak pártüdülővé. A terület megkapta a Club Aliga nevet, és a kiválasztottakon, valamint a személyzeten kívül nem léphetett be senki. Itt volt Kádár János nyaralója is a hozzá tartozó kis mesterséges szigettel.

1990-ben a Club Aligát megnyitották az emberek előtt, és azóta küzdenek civilek azért, hogy a területén legyen közpark, szabadon megközelíthető partszakasz, szabadstrand.

Most még lejöhetünk ide, lehet, hogy öt év múlva is lejöhetünk ide, de mi lesz a gyerekeinkkel?

– kérdezte Rada Enikő, az Aligai Fürdőegyesület titkára. A Balatonvilágoshoz tartozó 4,5 kilométeres partszakaszból így is csak 203 méternyi az, amit bárki használhat.

Olyan országot még nem láttam, amelyik a köztulajdont úgy sajátítja ki, hogy egy magánbefektetőnél jelenjenek meg az összes előnyei a lakosság veszteségére

– értékelte a helyzetet Bukovszki András, az egyesület alelnöke.

2007-ben a Pro-Mot Hungária Kft. vett meg harminchetet a Club Aliga 47 hektárjából. A befektető cég 2013-ban arról állapodott meg az önkormányzattal, hogy ingyenesen az önkormányzat használatába adnak bizonyos területeket, így a vízhez vezető utakat, vagy a parti sétányt. A Pro-Mot a 2010-es évek második felében Mészáros Lőrinc és Tiborcz István, majd Jellinek Dániel ingatlanvállalkozó, az egyik leggazdagabb magyar érdekkörébe került.

A Club Aliga fejlesztését 2020-ban kormányhatározat minősítette nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá, és 8,35 milliárd forinttal az állam is hozzájárult. Rada Enikő szerint a kormányhatározat jolly joker a cég számára, hogy semmilyen előírást ne kelljen betartania. Ráadásul a rendelet azt is kimondta, hogy közfeladatokat csak közterületen lehet biztosítani, hiába volt az önkormányzatnak érvényes megállapodása a kft.-vel.

Tizenhét éve közterületként használtuk a közutat, a közparkot, a parti sétányokat. A kormányrendelet ezt egy tollvonással elvette tőlünk

– mondta Bukovszki András.

A rendelet a terület beépíthetőségét nyolcvan százalékra emelte, a parti sétány területét is felparcellázzák, a telkek a vízpartig érnek majd.

Ez a tizenöt telek darabonként 2-3 ezer négyzetméter. Úgy hallottuk, hogy egymilliárd forint lehet a reális ár értük. Hát ezért csinálják: a 15 telek 15 milliárd forintot ér, és amikor 2019-ben az egész Club Aligát megvették, a nyilvános adatok szerint ötmilliárd forint körül volt a vételára

– magyarázta Rada Enikő. Ezt látszik alátámasztani, hogy a Balatonnál a vízparti telkekre sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat.

A Pro-Mot Kft. ügyvezető igazgatója a Házon kívül kérdéseire csak írásban válaszolt. Azt írta, hogy a parti sétány nem tűnik el, sőt tovább bővül, és a felparcellázandó terület korábban sem minősült parti sétánynak.

A balatonvilágosi löszfalra szálloda épülne. A terület megmentéséért csoportot hozott létre Csomay Zsófia Ybl-díjas építész, aki a szomszédos Akarattyán tölti a nyarakat.

A löszfal közvetlen tövében egy olyan fantasztikus fauna és élővilág van, egy olyan ökológiai folt, amit minden erővel védeni kéne

– mondta. Szerinte nem az épülettel van gond, hanem a helyszínével.

Szállodát bárhova lehet építeni, de pont ide, ez egy tervezett gyilkosság

– jelentette ki, hozzátéve, hogy egy ilyen természeti látványt nem szabad elrontani.

A civilek levélben fordultak a miniszterelnökhöz, de nem kaptak választ. Magyarországon már minden lehetséges szinten küzdöttek az igazukért, eredménytelenül. A következő lépés Strasbourg, a cél pedig nem kevesebb, mint eltörölni a „kiemelt beruházás” intézményét.