Nem csökkent a bűnözés a megrendszabályozott VII. kerületben

Az önkormányzati közgyűlés tavaly decemberi döntése szerint Király-negyeddé nevezik át a hivatalosan „bulinegyednek” sosem nevezett Belső-Erzsébetvárost, vagyis Budapest VII. kerületében a Károly körút, a Király utca, az Erzsébet körút és a Rákóczi út határolta különleges státuszú területet. 

Az átnevezés az „Erzsébetváros Kulturális Koncepciójának” hívott terv része, amely kimozdítaná a terület kulturális életét az éjfél utáni kocsmázás, bulizás tengelyéből, hogy a hivatalos megfogalmazás szerint inkább „a zsidó kultúra, a hagyományos mesterségek és fiatal designerek kiállítóhelyhez juttatása, valamint a kreatív ipari pályakezdők diplomaszerzés utáni piacra kerülésének támogatása” kerüljön a középpontba.

Csakhogy amióta a 2010-es években még a Fidesz vezette önkormányzat döntése nyomán legálissá vált a reggelig tartó nyitva tartás a bulinegyedben működő vendéglátóhelyek számára, majd ezt a lehetőséget a 2019-ben választási győzelmet arató ellenzéki koalíció korlátok között, de fenntartotta, Belső-Erzsébetváros éjjel-nappali romkocsmákra és buliközpontokra épülő arculata egyelőre változatlan. Ezen pedig nem változtatott a 2020 márciusában kitört koronavírus-járvány sem.

Önkormányzat: Nem az éjféli zárás korlátozásától mentek tönkre vállalkozások

Az rtl.hu kérdéseire Erzsébetváros önkormányzata közölte, 2020 márciusában még nagyjából ezer vendéglátóhely működött a teljes kerület (tehát nem csak a bulinegyed) területén, 2021. december végére viszont csak 859 maradt. Ezekből becslés szerint mintegy ötszáz található a bulinegyedben. Az összes kerületi csökkenés nagyjából 15 százalékos, vagyis nem roppant meg a teljes szektor. Pedig a külföldi turisták korábbi évekre jellemző hatalmas számának bezuhanása, valamint a vendéglátóhelyek járványhelyzet miatti tartós zárlata számos vállalkozást nagyon nehéz helyzetbe hozott. Akik túléltek, azok leginkább attól féltek, hogy a 2019-ben polgármesteri székbe került DK-s politikus, Niedermüller Péter egyszer csak beváltja választási ígéreteit, és megszünteti a 0-24 órás nyitva tartás korlátok nélküli lehetőségét minden belső-erzsébetvárosi kocsma és diszkó számára.

Az ellenzéki vezetés azonban inkább egy felemás megoldás mellett döntött. Egyrészt meg akartak felelni az éjszakai utcai hangoskodás, a dübörgő zene, a szemetelés és a bűnözés elburjánzása miatt dühös belső-erzsébetvárosi lakosoknak – annak ellenére, hogy az éjfél utáni nyitva tartás megszüntetését célzó kerületi népszavazás 2018-ban az alacsony részvétel miatt érvénytelenül elbukott. Másrészt nem akarták egy huszáros vágással bedönteni a teljes szektort, ami éppen a pandémia hatásait nyögte. A 2020 júniusában elfogadott, augusztus végén hatályba lépett „csendrendelet” külön engedélyhez és feltételekhez kötötte az éjfél utáni nyitva tartást reggel 6 óráig. A teljesség igénye nélkül:

• Zene csak zárt ajtók mögött szólhat a vendéglátóhelyen éjfél után, továbbá 100 fős befogadóképességig automatikusan záródó ajtót és zenei hangerő-szabályozót kell alkalmazni.
• Forgalomszámlálót kell működtetni a bejáratnál, hogy az engedélyezett befogadóképességnél többen ne mehessenek be.
• A vendéglátóhely bejárata melletti utcai hangoskodás megakadályozására ajtónállót kell alkalmazni, aki figyelmezteti a vendégeket, hogy tilos alkoholt az utcára vinni, továbbá a „közösségi együttélés szabályaira”, magyarán arra, hogy például ne hangoskodjanak.
• Este 22 és reggel 8 óra között nem végezhető áruszállító tevékenység.
• Annak érdekében, hogy az ittas vendégek ne az utcára ürítsenek, ingyen be kell engedni bárkit a vendéglátóhely mosdójába.

Erzsébetváros önkormányzata kérdéseinkre azt írta, „a tapasztalatok és visszajelzések alapján a kritériumrendszerben foglaltakat a vendéglátósok többsége betartja, az üzletek működésével kapcsolatos panaszok száma jelentősen visszaesett”. 

A kerületvezetés szerint a lakossági panaszok mostanra elsősorban a közterületi alkoholfogyasztás és utcai hangoskodás miatt érkeznek. Ezek megszüntetése érdekében pedig Erzsébetváros együttműködik a VII. kerületi rendőrkapitánysággal.

Az önkormányzatnak ugyanakkor nem célja, hogy vendéglátóhelyeket zárasson be. A koronavírus-járvány miatti korlátozások, a kialakult gazdasági válság súlyosan érintette a belső-erzsébetvárosi üzleteket is, gondjaikon nem segített a kormány elégtelen kríziskezelése. Az önkormányzat a saját eszközeivel megpróbálta enyhíteni a károkat, de ennek ellenére az üzletek egy része bezárni kényszerült. 

„Szeretnénk hangsúlyozni, hogy esetükben nem a kritériumrendszer bevezetése vezetett el ide, hanem a korlátozások, a turizmus visszaesése, az infláció” – tette hozzá az önkormányzat, amely kérdéseinkre az alábbi tájékoztatást adta:

• Jelenleg 179 vendéglátó üzlet rendelkezik az önkormányzati rendeletben meghatározott 24 és 6 óra közötti külön nyitvatartási engedéllyel, korábban 13 esetben utasították el az erre vonatkozó kérelmet.
• Az önkormányzat által 2021. december 3-án küldött adatok szerint a hatóság összesen 81 esetben alkalmazott közigazgatási szankciót Belső-Erzsébetvárosban a 24 óra és 6 óra közötti nyitva tartás miatt: 56 esetben a figyelmeztetést, 17 esetben a közigazgatási bírságot és 8 esetben a tevékenység végzésétől történő eltiltást. December utolsó hetére a szankciók száma 96-ra nőtt, ami a karácsonyi, szilveszteri időszakban tovább nőhetett. Az utóbbi hetekben háromszor szabtak ki háromnapos eltiltást.
• A tevékenységtől való eltiltásnak több módja is lehetséges: az éjfél utáni nyitvatartási engedély 3 napra szüneteltethető, illetve a kereskedelmi tevékenység ideiglenesen, legfeljebb 90 napra megtiltható.
• A szankció minden esetben egy adott üzletben folytatott tevékenységre, tehát nem általánosságban a kereskedőre vonatkozik. A hatóság a legvégső esetben a kereskedelmi hatósági nyilvántartásból való törlés mellett elrendelheti az üzlet bezárását is.
• Éjfél utáni nyitva tartásra alapesetben egy évre jár engedély, a közelmúltban azonban meghosszabbították azoknak az üzleteknek az engedélyét, amelyek már rendelkeztek vele.
• 2021-ben csak az önkormányzat munkatársai 269-szer ellenőrizték a feltételek betartását, amit az önkormányzati rendészet is folyamatosan vizsgál.

Trükközés és üvöltözés

Egészen más képet festett a bulinegyed állapotáról Garai Dóra önkormányzati képviselő, aki az Élhető Erzsébetvárosért Egyesület elnökeként 2019-es megválasztásáig civilként képviselte Belső-Erzsébetváros elégedetlen lakóit. Az rtl.hu-nak Garai úgy fogalmazott, 

a csendrendeletnek titulált kritériumrendelet megbukott. 

A képviselő ugyan ismer olyan vendéglátósokat, akik betartják a szabályokat, de szerinte sok vállalkozás trükközik a befogadóképesség megadásánál, vagy éppen a hangerő-szabályozókkal. Ma már nem is annyira a tömeg a probléma a bulinegyedben, véli Garai, hanem hogy továbbra is nagy a zaj: egyes vendéglátóhelyek a szabályokra fittyet hányva éjfél után is feltolják a hangerőt a limiter kiiktatásával, sőt hangszórót raknak a hely külső homlokzatára is.

Garai több konkrét vendéglátóhelyet említett, ahol gyaníthatóan kisebb befogadóképességet adtak meg: egy közismert Madách téri szórakozóhely, valamint egy Dob utcai étterem éppen 99 fős befogadóképességet jelentett be. Így pedig megspórolták a digitális forgalomszámláló, illetve a zsilipes be- és kiléptető rendszer felszerelését, amely 100 fő felett kötelező. A képviselő szerint világosan látszik, hogy semmit sem érnek a szankciók: attól, hogy egy helyet a hatodik figyelmeztetés után három napra be lehet zárni, végleg egyetlen helyet sem lehet bezárni, hiszen a tulajdonos egy másik céggel egyszerűen újra nyithat. A pénzbírságok sem érnek sokat, ezek felső határa ugyan 2 millió forint, de Garai tud 50 ezres bírságról is, amit 

röhögve fizet ki bármelyik kocsmáros.

A képviselő szerint egyszerűen nincs hova tovább szigorítani, hiszen a meglévő rendelet is betarthatatlan. Az egyetlen megoldás, ami az összes többi budapesti kerületben is működik: kötelező éjféli zárás, ami után csak az a vendéglátóhely maradhat nyitva, ahol a szomszédos és a szemben lévő ingatlanok tulajdonosai nyilatkoznak a hozzájárulásukról. Több kerületben is nyitva lehetnek kisebb kocsmák és éttermek legkésőbb hajnali 2 óráig, de ezek nem diszkók vagy „turistaitatók, ahol még reggel hétkor is megy az üvöltözés”.

Garai szerint további probléma, hogy a lakosságnak kell „felügyelősködni”. Hiába biztat azzal a rendőrség és az önkormányzati rendészet is, hogy minden hangoskodásról vagy garázdaságról tegyenek bejelentést a lakosok, mert minden esetben ki fognak menni a helyszínre. „Minden áldott éjjel a lakosok nézegessék az utcát, és telefonálgassanak? Egyetlen ember is fel tud ébreszteni egy utcát, aki egyik éjjel például részegen végigrugdossa az autókat. Az ilyen eseteket a lakosok többnyire már nem is jelentik” – tette hozzá a képviselő.

Bűnözési statisztika: javulás és romlás egyszerre

Nemcsak az a kérdés a lakók életminősége szempontjából, hogy csendesebb lett-e Belső-Erzsébetváros, hanem az is, hogy biztonságosabb-e. Az rtl.hu által a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól kikért statisztikák alapján azonban nem vonható le egyértelmű következtetés. Speciálisan a bulinegyedre vonatkoztatva nincsenek is adatok, csak az egész VII. kerület szintjén. 

Ezek alapján 2020. január eleje és október vége között – vagyis nagyjából a vendéglátóhelyek 2020. november 11-én elrendelt zárlatáig – így alakultak a bulinegyedre jellemző bűncselekmények számai: 586 lopás, 60 testi sértés, 6 rablás, 74 garázdaság, 61 rongálás, 0 új pszichoaktív anyaggal való visszaélés, 6 kábítószer-kereskedelem, 90 kábítószer-birtoklás. (A március 27-ei lezárások után május 4-én nyithattak meg a teraszok, 18-ától pedig már beltéren is lehetett vendégeket fogadni.)

2021. január eleje és október vége között – ebben az időszakban ráadásul egészen április 24-ig nem lehettek nyitva a vendéglátóhelyek – így alakultak a számok: 422 lopás, 83 testi sértés, 19 rablás, 104 garázdaság, 64 rongálás, 3 új pszichoaktív anyaggal való visszaélés, 10 kábítószer-kereskedelem, 142 kábítószer-birtoklás. 

Novemberi és decemberi adatok még nem álltak a rendőrség rendelkezésére kérdéseink elküldésekor, de az év utolsó két hónapjában, az ünnepi időszakban 2020-ban is jóval nagyobb volt a lopások, a garázdaság, a rongálások és a testi sértések száma a VII. kerületben, mint az év többi részében. Az adatok összehasonlítása (2020. január-október/2021. január-október) alapján 2021-ben jelentősen nőtt a garázdaságok, a rablások és a kábítószer-birtoklások száma Erzsébetváros területén. A prostitúcióhoz kapcsolódó bűncselekmények viszont szinte teljesen eltűntek a kerületből: a vizsgált 2020-2021-es időszakban egyetlen alkalommal intézkedtek a rendőrök, kitartottság miatt, míg kerítés és prostitúció elősegítése nem szerepel a statisztikákban.

Nyitókép: Bejutásra váró vendégek állnak sorban a Szimpla Kert előtt 2018. február 18-ra virradó éjjel. Ezen a napon népszavazást tartottak arról, hogy a bulinegyedben található vendéglátóhelyek éjfél és reggel 6 óra között nyitva tarthassanak-e – Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI