Hatalmas kitörésre képes vulkán kezdett el mozgolódni Nápolynál

Egy 4,4-es földrengés rázta meg hétfő este a Nápoly melletti Campi Flegrei vulkáni mezőt, amitől több ház is megrongálódott, és a lakosság egy része még kedd éjjel is inkább a szabadban éjszakázott. Zárva tartottak az iskolák, amiket péntekig nyitottak újra. A Campi Flegrei területén található Pozzuoliban negyvenhat család nem tudott visszatérni megrongálódott otthonába, Bacoliban a tengerparton sátrakat állítottak fel az újabb mozgásoktól tartók számára. A kormány pedig nekiállt új evakuációs tervet készíteni.

Kérdés, hogy miért ekkora a pánik, amikor például Magyarországon is volt akár az elmúlt 20 évben is ilyen erősségű rengés, súlyosabb következmények nélkül. A válasz a föld alatt keresendő, mivel a Campi Flegrei egy ma is aktív vulkáni terület, amit nagyon sűrűn belaktak, és most kitöréstől tartanak. Na meg a rengés fészekmélysége 2.6 km mélyen volt a Solfatara vulkán alatt, ezt pedig sokan érezték, és házak rongálódtak meg.

Ráadásul míg nálunk a törésvonalak elmozdulása miatt következtek be földrengések, addig Olaszországban a vulkáni mező kezdett el mocorogni. Harangi Szabolcs geokémikus, vulkanológus, az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék valamint az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője kérdésünkre elmondta: a földrengésrajt felszín alatti gázok mozgása okozza. Körülbelül 8-9 km mélységben lehet egy magmatározó felső szintje, az itt lévő magmából érkeznek időszakosan felfelé gáztömegek, ahogy a magma kristályosodik, illetve friss magmafeltöltés történik. A forró gázok keverednek a néhány kilométer mélyen lévő vizes oldatokkal, amelyek felhevülnek, részlegesen gőzzé alakulnak, és ez óriási feszítő erőt, nyomást jelent. 

A gázok, gőzök repedéseket nyitnak fel, ezek okozzák a földrengéseket. Jelen pillanatban nem utal semmi arra, hogy magma nyomulna a felszín felé, ahhoz még erősebb és mélyebb fészekmélységű földrengések, erőteljesebb felszínemelkedés, valamint erős gázkiáramlás kapcsolódna. Ezt egyelőre nem tapasztaljuk, de hozzá kell tenni, hogy ez egy kalderavulkán, így a helyzet bármikor változhat – mondta a szakértő.

A vulkánok úgy élnek a köztudatban, mint egy hegy, aminek „füstölög” a teteje. A kalderavulkán nem ilyen. A kaldera egy vulkáni eredetű felszíni képződmény, a kráterhez hasonló süllyedék, amit a vulkán kirobbanása és önmagába roskadása hoz létre.

A Campi Flegrei is egy ilyen nagy mélyedés, részben a Nápolyi-öböl alatt. Ez a kaldera egy 39 ezer éve történt kitörés következményeként jött létre,ezt kampániai kitörésnek nevezik, majd 12 ezer éve következett egy újabb nagy kitörés, amit a Nápolyi Sárga Tufa kitörésként emlegetnek. 

A kaldera alatt jelenleg is van magma mintegy 9 kilométer mélységben, bár lehetnek ennél sekélyebb mélységbe feljutó kisebb magma felnyomulások is. Ez egy aktív vulkáni rendszer, ami felett több százezer ember él. A Campi Flegre aktivitását jelzi az erőteljes felszínmozgás, ami az elmúlt évszázadokban emelkedést hozott. 2005 óta ez a mozgás felerősödött, több mint 1 méteres felszínemelkedéssel. Jelenleg havi 2 centiméter az emelkedés sebessége.

Harangi elmondta, hogy az utolsó jelentős vulkáni működési időszak 4-5 ezer éve volt, amikor körülbelül 20, többnyire robbanásos kitörés történt. Azt megelőzően 8-9 ezer éve, illetve 9500-12000 éve történtek aktív időszakok. 

Akadt azonban – földtörténeti léptékkel mérve – a közelmúltban is egy kitörése a Campi Flegreinek, 1538-ban ez volt a Monte Nuovo kitörés, ami több szakember szerint egy új aktív fázis bevezetője lehet. Ha ez így van, akkor várható, hogy újabb kitörés(ek) fog(nak) történni.

A csaknem félezer éve történt kitörés során Pozzuoli területén nőtt ki egy vulkáni hegy, íme, ez az:

Meglehetősen pontos leírások állnak rendelkezésre nemcsak a vulkánkitörésről, hanem az azt megelőző jelekről is. Már 1468-tól kezdve földrengések sora pattant ki a környéken, de a gázkiáramlás is megnőtt, ami pusztította a növényeket. 1536 nyara után szinte folyamatosan követték egymást a földmozgások, köztük olyanok is, amelyek házakat döntöttek össze Pozzuoliban. Aztán két évre rá megtörtént az említett kitörés. 

Bár az elmúlt évek földmozgásai nyomán a sajtóban megjelentek olyan hírek, amelyek szerint a Campi Flegrei egy szupervulkán, de ez nem igaz, és nem is volt ilyen kitörése. Harangi Szabolcs arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy kampániai kitörés során mintegy 200 köbkilométer magma tódult a felszínre, ez hozzávetőleg 500-600 köbkilométer mennyiségű vulkáni anyagnak felel meg, ami jóval kevesebb, mint a minimum 1000 köbkilométer mennyiségű vulkáni anyagot produkáló szupervulkáni kitörés. 

Nagyon káros szupervulkáni kitöréssel riogatni, mert ez még nagyobb feszültséget és riadalmat kelt, ha bármi is történik.

– mondja a szakember, aki szerint nagyon pici az esélye annak, hogy a közeljövőben a kampániai kitöréshez hasonló esemény következne be. Egy ilyen természeti csapásnak vélhetően hosszú, akár több éves előzménye lenne. Jelenleg azonban semmilyen jel nem utal ilyen előkészületre. 

A kampániai kitörés egyébként olyan hatalmas erejű volt, hogy az anyagát  megtalálták a Kárpát-medencében is. Romániában több helyen feltárul a vulkáni üledék, ami egészen Moszkváig nyomozható, Magyarországon pedig a paksi lösz szelvényben bukkantak rá.

Mindenesetre az olasz kormány nagyon komolyan veszi a tűzhányó mocorgását, ami érthető, hiszen nagyon sűrűn lakott környékről van szó. Ahogy Harangi megjegyezte, sokan nem is tudják, hogy egy aktív vulkánra építették a házukat, pedig akadnak jelek bőven, és olykor halálos áldozatokkal járó balesetek is előfordulnak. A Solfatara vulkán például olyan turistacélpont, ahol a kénes kigőzölgéseket lehet megnézni: hét évvel ezelőtt egy háromtagú család meghalt, amikor belezuhantak egy mélyedésbe.

A környék tele van kráterekkel, amelyek a korábbi kitörések mementói. Persze lentről nézve ez nehezebben vehető észre, de érdemes vetnünk egy pillantást az öbölre felülről:

Akadnak olyan kráterek, amelyekbe komplett utcák települtek lakóházakkal.

Nello Musumeci olasz katasztrófavédelmet vezető miniszter szerda este azt mondta, hogy a hétfő óta ismétlődő földmozgás hirtelen és hosszabb időre leállhat, de nem kizárt, hogy akár hónapokig vagy évekig tarthat. „A tudósok sem tudják megjósolni, miként alakulhat a helyzet, ezért készen kell állnunk minden eshetőségre” – tette hozzá. A kormány a helyi hatóságokkal, önkormányzatokkal és más intézményekkel közösen evakuációs terven dolgozik, amit a következő napokban hoznak nyilvánosságra, szükség esetén pedig azonnali evakuációt rendelnek el.

„A geológiai szempontból rendkívüli térségben mindig is létezett katasztrófavédelmi terv a lakosok gyors evakuálására, de a korábbi előírásokat felül kell vizsgálni a terület magas népességsűrűsége miatt. Nagyon szűk területen 80 ezer ember él több ezer épületben, szükség esetén a minél gyorsabb evakuálásuk nem könnyű feladat” – mondta a minsizter. A térségben jelenleg sárga, azaz közepes szintű készültség van érvényben. Vulkánkitörés esetén hét kisebb-nagyobb város területén lép azonnal életbe az úgynevezett vörös zóna, ahonnan evakuálják az embereket.

Már korábban is volt rá példa, hogy a vulkáni tevékenység miatt ki kellett telepíteni a lakosságot. 1982-84-ben több tízezer embert telepítettek ki egy erőteljesebb felszínmozgás és földrengéssorozat miatt. 

Ha valóban magma nyomulna fel, akkor vélhetően több százezer embernek kellene elhagynia az otthonát, amire még nem volt példa a történelmi időkben. 

Több lehetséges forgatókönyv létezik egy esetleges kitörésre, de arra van a legkisebb esély, hogy a 39 ezer vagy 12 ezer évvel ezelőtti nagy kitörés ismétlődne meg. Ugyanakkor már egy kisebb robbanásos kitörés is óriási veszélyt jelentene a túlnépesedett térségben. Az azonban mindenképpen jó hír, hogy hiába van közel a Vezúv a Campei Flegreihez, két külön vulkáni rendszerről beszélünk, nincsenek hatással egymásra.

Nyitókép: Getty Images/IStock