Valkűrök rajával indulhatnak harcba a jövőben az amerikai pilóták – nyakunkon a mesterséges intelligencián alapuló háború

Miközben Oroszország mosógépekből kiszerelt chipeket épít be a kezdetleges harci drónjaiba, addig az Egyesült Államok védelmi tárcáját az aggasztja, hogy az új lopakodó drónjába épített mesterséges intelligencia meddig menjen el, ha halálos döntéseket kell hoznia.

Bár a fókusz jelenleg az orosz-ukrán háborún van, az USA nem Moszkva ellen készül a legmodernebb technológiával – az orosz hadsereg egyébként is ledarálja most magát a fronton legalább egy évtizedre. A Pentagonban úgy vélik, hogy a fő ellenfél Kína lehet, pláne, ha megpróbálja megtámadni Tajvant. A döntéshozók szerint mivel Peking rengeteg hajó elleni és légvédelmi rakétát „üzemeltet” Kína partjain és a Dél-kínai-tengeren épített mesterséges szigetein, csak nagyon súlyos veszteségekkel lehetne elhárítani – ha egyáltalán sikerülne – egy esetleges inváziót.

A New York Times szerint erre válaszul indította el a Valkyrie programot a légierő, amelynek az a célja, hogy egy ilyen támadást el tudjanak hárítani sugárhajtású robotrepülőgépekkel, amelyeket nagyrészt már mesterséges intelligencia vezérel. Emellett nem árt, ha a drónok a radarok számára láthatatlanok, továbbá nagy hatótávolságú rakétákat tudnak indítani. Persze mondhatjuk erre, hogy ezt a feladatot már rég el tudják végezni repülőgépekkel, de van egy hatalmas különbség: a pilóták által üzemeltetett harci gépek rettentően drágák. 

Elég csak arra gondolni, hogy a csúcsgép, az F-35-ös 80 millió dollárba kerül, és ahogy a cikkben írják, jelenleg az amerikai légierő jóval kevesebb géppel rendelkezik, mint az elmúlt évtizedekben.

Egy tajvani bevetésnél azonban gépek sokaságára lenne szükség, hogy elhárítsák a támadást.

Okos drónraj egyetlen pilóta szolgálatában

Minderre lehet megoldás a Kratos Defense & Security Solutions által gyártott XQ-58A Valkyrie – ez lényegében egy új generációs drónrendszer, amely a légierő reményei szerint a hagyományos vadászgépek mellett szállhatna be a harcba, és a pilótáknak egy rajnyi nagy képességű robotrepülőgép-segítséget biztosít. Azt a feladatot szánták nekik, hogy a mesterséges intelligencia és az érzékelőik segítségével felismerjék az ellenséges fenyegetéseket, majd emberi jóváhagyás után ölni induljanak. 

Az AI által vezetett drónok, miután begyűjtötték az információkat a célpontokról, és rangsorolták azokat, engedélyt kérnek a támadás megindítására a rajt vezető pilótától – aki így egyfajta vezetési pontként funkcionál. 

A légierő ezer-kétezer darabot tervez építeni belőlük, darabonként mindössze 3 millió dollárért, ami egy fejlett vadászgép árának töredéke, ezért a légierőnél egyesek a programot „megfizethető tömegnek” nevezik. Ráadásul sokféle platformról indítható, nem kell hozzá feltétlenül kifutópályákat építeni.

Nem csak harci drónokat terveznek bevetni, hanem speciális feladatokra szánt példányokat is, például felderítőket. Az elgondolás szerint a hagyományos harci gépek előtt repülhetnének nagy kockázatú megfigyelést végezve. Fontos szerepet játszhatnának az ellenséges légvédelem hatástalanításában is, ami túl veszélyesek lenne egy ember által irányított repülőgép számára.

A Pentagon tervei szerint a 3 millió dolláros drónoknak valószínűleg csak egy küldetése lesz, igaz, terveznek komolyabb robotrepülőgépeket is, amelyek viszont már jóval drágábbak lesznek, akár 25 millió dollárba is kerülhetnek. És még így is jóval olcsóbbak, mint a 80 millió dolláros F-35-ösök.

Morális dilemmák

A program egyik legfontosabb kérdése, hogy a mesterséges intelligenciának mekkora szabadságot hagyjanak. A fejlesztők tisztában vannak azzal, hogy sokan aggódnak a mesterséges intelligencia katonai alkalmazása miatt, erős a félelem, hogy az alkotók ellen fordulhatnak, mint a Skynet a Terminátorban, de már az is komoly dilemma, hogy egy algoritmus dönthet-e valakinek az életéről.

Átlépünk egy erkölcsi határvonalat azzal, hogy a gyilkolást kiszervezzük a gépeknek, lehetővé tesszük, hogy emberek helyett számítógépek vegyék el az emberi életet

– mondta Mary Wareham, a Human Rights Watch fegyverekkel foglalkozó részlegének igazgatója, aki a halálos autonóm fegyverek nemzetközi korlátozását szorgalmazza.

A Pentagon nemrégiben felülvizsgált irányelve, amely a mesterséges intelligencián alapuló fegyverrendszerek használatára vonatkozik, most már lehetővé teszi a halálos autonóm fegyverek alkalmazását, de a bevetésüket egy speciális katonai testületnek kell felülvizsgálnia és jóváhagynia. A New York Timesnak 

arra a kérdésére, hogy a légierő drónjai végrehajthatnak-e majd halálos támadásokat emberi jóváhagyás nélkül, a Pentagon azt mondta, a kérdés túl hipotetikus ahhoz, hogy megválaszolhassák. 

A légierő tisztviselői azt mondták, tisztában vannak azzal, hogy a gépek nem ugyanolyan intelligensek, mint az emberek. Az AI-technológia is hibázhat, és a gépeknek nincs erkölcsi iránytűjük. A légierő szerint a rendszer kiépítése során figyelembe vették ezeket a tényezőket.

Megkezdődött a tesztelés, cél az önálló stratégiaalkotás

Az első repülések már megvoltak, egy F-15 Eagle kísérte el a XQ-58A Valkyrie-t egy „bevetésre”, ahol a számára kijelölt célokat – például a megfelelő sebesség és magasság elérését – sikeresen teljesítette.

A drón alapvető funkcionális tesztjei csak a felvezetést jelentik az igazi show-hoz, amikor elkezdik tesztelni a rendszer mesterséges intelligenciájának harci képességeit. Egy későbbi teszten a Valkyrie-t arra kérik majd, hogy a Mexikói-öböl fölött egy szimulált ellenséges célpontot üldözzön, majd végezzen vele, mindezt úgy, hogy dolgozza ki hozzá önállóan a megfelelő stratégiát. A tervezett légi harc egy „kitalált” ellenséggel lesz, bár a drón mesterséges intelligenciája azt fogja hinni, hogy valódi.

A tesztrepüléseken elsősorban arra figyelnek, hogy vannak-e eltérések a korábban futtatott szimulációk és aközött, amikor a drónraj valóban a levegőben van. Legalább egy ilyen esettel már találkoztak: az AI megállapította, hogy az infravörös érzékelői tisztább képet kapnak, ha folyamatos átfordulásokat hajt végre. Egy emberi pilóta gyomra valószínűleg nem bírná, ha felülne erre az állandó hullámzásra, de az AI-nak nincsenek ilyen problémái, ráadásul az értékelés során kiderült, hogy ezzel a manőverezéssel a drón jobb eredményt ért el a küldetés során.

Szinte nyugati sajátosság, hogy nemcsak az amerikai légierő épített AI által vezérelt következő generációs drónt, hanem megjelent a „piacon” a Boeing is. Ők az MQ-28 Ghost Bat nevű robotrepülőgépet alkották meg az Ausztrál Királyi Légierő (RAAF) számára.

A teszteken jól teljesít az amerikai és az ausztrál eszköz is, de arra még várni kell, hogy mikor használhatják őket élesben. Az amerikai illetékesek becslése szerint öt-tíz évbe telhet egy működőképes mesterségesintelligencia-alapú légi harci rendszer kifejlesztése. A légierő parancsnokai az erőfeszítések felgyorsítására törekednek, de azt belátták, hogy nem lehet ész nélkül rohanni, mert az AI-nak tanulnia kell.

Nyitókép: Youtube.