Ez nem a jövő: így interjúztatnak álláskeresőket céges robotok

Hogyan érezné magát, ha egy robotnak kellene elmagyaráznia, miért ön a legmegfelelőbb a hőn áhított multis, középvezetői, vagy orvosi állására? Megsértődne, ha nem egy hús-vér ember, hanem egy gép utasítaná el?

Bár a humánerőfforás kiválasztásával foglalkozó HR-szektor még nem tart itt, mégis egyre nagyobb szerepet kap a mesterséges intelligencia (MI), ami nemcsak a jelöltek kiválogatásában, a személyes interjúk ellenőrzésekor, hanem a cégen belüli toborzásnál is megkönnyítheti a felvételiztetők dolgát.

„Ne gondolja az olvasó, hogy a chatbot és az MI kizárólag az irodai cégek privilégiuma. Ma már jócskán meghaladtuk ezt” – mondta az rtl.hu-nak Deliága Ákos, a chatbotokat fejlesztő Talk-A-Bot cég társalapítója. Hozzátette, miután az okostelefonos chatelés teljesen hétköznapinak számít, 

a kétkezi munkásokat foglalkoztató cégeknél is egyre népszerűbb ez a kommunikációs forma. 

„Nekünk ötven ipari ügyfelünk van és ma már van olyan köztük, ahol jóval az ötven év feletti átlagéletkorú dolgozók – a tradicionális iparági attitűd ellenére – menedzselik a belső kommunikációs üzeneteket. Megszerették és maguk is alkalmazzák az MI-t és a chatbotot” – mondta Deliága Ákos.

Mi is az a chatbot?
A chatbotok tulajdonképpen olyan szoftverek, amelyek képesek az emberihez hasonló kommunikációra. Vannak alapszintű chatbotok, amelyek viszonylag alacsony szókészlettel, előre meghatározott válaszokat tudnak csak adni, léteznek viszont egészen fejlettek is, amelyek folyamatosan tanulnak, így egy idő után szinte fel sem tűnik, hogy a másik fél nem egy hús-vér ember. A gépi tanuláshoz ezek a programok mesterséges intelligenciát használnak.

Itthon is egyre népszerűbb

A mesterséges intelligencia nem új technológia, viszont az utóbbi időben egyre nagyobb igény mutatkozik a használatára a HR-szektorban. A megpályázott állások száma ugyanis meredeken nőtt az elmúlt években, és egyelőre nem látszik a folyamat vége, mivel a betöltetlen álláshelyek száma is rohamosan emelkedik. Az Egyesült Királyságban ez utóbbi szeptemberben lépte át a rekordnak számító egymilliót – ez még a járvány előtti szintnél is magasabb. A helyzet világszinten sem jobb: az Egyesült Államokban 8,6 millió álláskeresőre összesen 10 millió üres álláshely jut. Magyarországon is hasonló a helyzet: a Profession állásportál szerint tavaly 61 százalékkal több pozíciót hirdettek meg náluk, mint egy évvel korábban. Emiatt a cégeknek fontos lehet, hogy hatékonyabbá tegyék a pályáztatást, valamint a jelöltek elbírálását. Ebben segíthet a mesterséges intelligencia.

„Több ígéretes startup is van, ami azzal foglalkozik, hogy a klasszikus fejvadászat alternatívájává tegye az MI-s jelöltkeresést” – válaszolta az rtl.hu-nak Szabados Levente, a Budapest AI nevű cég vezetője arra a kérdésre, hogy a kereslet növekedése a munkaerőpiacon adott-e lökést az MI-szektornak. Szerinte a nagy álláskereső portáloknak fontos szerep juthat, hiszen a mesterséges intelligenciának adatokra van szüksége ahhoz, hogy tanuljon: és ezek a cégek komoly adatvagyonon ülnek az álláskeresőkről.

„Ezzel egyre többet tudhatunk meg arról, hogy a hirdetések kiket és hogyan találnak meg” – mondta. 

Így elkezdhetnek épülni olyan rendszerek, amelyek előre jelzik egy adott hirdetésnél, hogy az mennyire válhat be.

Az efféle rendszereket – az adatok mennyisége miatt – viszont könnyebb bevezetni angol vagy német nyelvterületen. Míg a magyar nyelvet nem beszélik 15 milliónál többen, egy 80-100 milliós világnyelvnél már sokkal több elraktározott szöveg és adat létezik. Az állásinterjúkhoz használt mesterséges intelligencia pedig csak ebből képes igazán jól tanulni, a statisztikai adatokból kevésbé.

Ez viszont nem jelenti azt, hogy Magyarországon már ne lenne jelen a módszer. Deliága Ákos elmondta, hogy ő cégével számos olyan chatbotot fejlesztett már, amiket itthoni nagyvállalatok használnak az állásinterjúk első fordulóira. Példának egy népszerű gyorsétteremláncot és egy német diszkonthálózatot említett.

Az előbbinél eredetileg nem tervezték, hogy a chatbot állásjelentkezéseket bíráljon el, csak egy ügyfélszolgálati rendszert akartak kiépíteni a Facebookra. 

Menet közben viszont észrevették, hogy ezt egyre többen keresik meg állásjelentkezésekkel – így volt értelme ezt a funkciót is hozzáadni, mondta Deliága.

Deliága szerint a reakcióidő miatt „versenyelőnyt adhat a jelentkezés első szakaszában a mesterséges intelligencia, ugyanis a tapasztalataink szerint a pályázók jobban értékelik a gép által adott azonnali választ, mintha egy ember reagálna lassabban”. Ez azonban a cégvezető elmondása alapján csak a jelentkezés első szakaszára igaz.

Vigyázni kell, nehogy szexista vagy rasszista legyen a robot

A technológiának vannak még korlátai. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a teljes jelentkezési folyamatot nem lehet a mesterséges intelligenciára bízni. Szabados szerint „nem lehet egy ‘varázsdobozra’ hárítani az összes felelősséget, és olyanokat mondani a jelentkezőknek, hogy bocsánat, de nem veszünk fel, mert a varázsdoboz azt mondta nekünk.” Így az álláspályázatok későbbi szakaszaiban biztosan szükség lesz személyes kontaktusra, és ugyanez igaz az elbírálásra is. 

Persze közben arc- és hangmegfigyelő programok ellenőrizhetik a jelölt viselkedését.

Nagy kérdés, hogyan érdemes szabályozni a mesterséges intelligenciát, különös tekintettel az adatkezelés kérdésre. Szabados erről azt mondta: az EU-s szabályok különösen nagy hangsúlyt fektetnek a természetes személy jogainak védelmére. Ezért szerinte nem biztos, hogy megéri például profilt építeni valakinek a nyilvános megszólalásaiból azért, hogy ez alapján vizsgálják az alkalmasságát – pedig a technológia elvileg erre is képes lenne.

Ezért az Európai Unión valószínűleg a felhasználóknak, vagyis az álláskeresőknek előzetesen bele kéne egyezniük abba, hogy a mesterséges intelligenciával felvértezett szoftverek a magánéletüket, vagy a magatartásukat vizsgálják. Persze minél szigorúbb a szabályozás, annál kevésbé tudnak a fejlesztők kísérletezni azzal, hogy mire képes a technológia. Viszont, ha teljesen szabályozatlan „vadnyugat” uralkodna a szektorban, az óriási társadalmi károkat okozna.

Egy másik probléma, hogy az álláskeresőket szortírozó robotok gyakran előítéletesek. 

2018-ban kiderült, hogy az Amazon erre a célra használt szoftvere lepontozta a „nők” szót tartalmazó önéletrajzokat, és azokat is, akik csak nőknek fenntartott főiskolákból érkeztek pusztán azért, mert a cég korábban nem nagyon vett fel női mérnököket és informatikusokat. 

Ugyanebben az évben derült ki, hogy a Microsoft arcelemző mesterséges intelligenciája – amit szintén használnak HR-célokra – valósággal viszolygott a színesbőrü emberektől: rendszeresen negatívabb érzelmeket társított hozzájuk.

De vajon hogyan lesz előítéletes egy robot? Leginkább tőlünk, emberektől. Szabados arra emlékeztetett, hogy a gépek már létező adathalmazok alapján tanulnak: a HR-ben ennek fontos részét képezik a cégek múltbéli felvételi szokásai. Ha például a múltban egy adott pozícióra alig vettek fel női jelentkezőt, akkor a gép ebből azt fogja leszűrni, hogy az adott állásra kevésbé alkalmasak a nők.

„Az MI számára az adat a végső igazság. Éppen ezért aktív erőfeszíteseket kell tennie a cégeknek, hogy védekezzenek az előítéletek beszivárgása ellen.”  

– mondta Szabados Levente.

Ez egy proaktív feladat: először fel kell ismerni, hogy mik a saját előítéleteink, és aztán eltávolítani őket a folyamatból, ha nem akarjuk, hogy megismétlődjenek

Deliága Ákos szerint is kifejezetten fontos, hogy a mesterséges intelligenciával működő szoftvereket a valóságra készítsük fel. Ő az előítéleteken túl más, valós problémáról is beszélt.

„Sokan trollkodnak a chatbotjainkon. Számos esetben írják be például, hogy öngyilkosok akarnak lenni. Ezzel elvileg nem kellene foglalkoznia az MI-nek, mégis fel kell készíteni rá, illetve ki kell dolgozni ezekre a reakciókra is az eljárásokat" – mondta.

Különben megeshet, hogy egy öngyilkosságot fontolgató embernek azt írja a chatbot, hogy ‘hajrá!’  

Szerinte a chatbotok ilyen típusú felkészítése a gyártó és a megrendelő közös felelőssége kell, hogy legyen, főleg mert egy rosszul működő chatbot az adott márkára is rossz fényt vethet.