Lolita-fantáziát csináltak belőle, felnőtt újságírók kérdezgették a szexről, később pedig mindent elvettek tőle – Britney Spears most végre megmondja a magáét

Ha kiálltál mellettem, amikor én nem tudtam kiállni magamért: teljes szívemből köszönöm

– írja Britney Spears az október 24-én megjelent, The Woman in Me című memoárjában, amelyből napok óta csorognak a „szaftosnak” nevezett részletek, miközben az énekesnő válásáról és a fiaival való elhidegült viszonyáról szól a bulvársajtó. Nagy port kavart az a hír is, hogy a múltkor kihívták hozzá a rendőrséget, miután késekkel a kezében táncolt el egy koreográfiát. 

Britney Spears mentális állapotán persze régóta lovagol a nyilvánosság: attól kezdve, hogy 2007-ben elkeseredésében leborotválta a haját, egészen addig, hogy óriási győzelemmel felszabadította magát apja 13 évig tartó gondnoksága alól, már-már kaotikusan eltérő hírek érkeztek az állapotáról.

A The Woman In Me azonban korántsem egy elveszett, meggondolatlan ember portréja, hanem egy dühös, bátor nőé, aki visszautasítja az áldozatszerepet, és aki egy univerzális történet tár elénk arról, merre van az előre akkor, amikor az ember mindent elveszít.

Mert Spears tényleg mindent elvesztett – de nem a sztár, hanem a kislány, a nő, az anya. A memoár a csillivilli popgépezet részletezése helyett egy rendkívül bonyolult történetet dolgoz fel egy mélyen diszfunkcionális család működéséről és hatásairól, és arról, hogyan húznak le a saját rokonai egy híres, naivan jóindulatú és gazdag emberről annyi bőrt, amennyit csak nem szégyellnek. 

Alkalmankénti megkönnyebbülés

A Sam Lanksy szellemíró segítségével írt kötetben a kentwoodi gyermekévek már az elején igen sötétnek látszanak: Spearst James, egy zsarnok, alkoholista apa nevelte fel, akit az apja brutálisan bántalmazott, anyja pedig a kisöccse sírjánál vetett véget az életének.

Spears távolságtartással idézi fel, hogyan üvöltött időnként összefüggéstelenül részeg apja, és hogy „megkönnyebbülés volt a számukra”, amikor napokra eltűnt. Britney tragédiája – az, hogy az összes, számára fontos férfi borzasztóan bánt vele – már egészen kicsi korában megkezdődött.

Az az érzés, hogy soha nem vagy elég jó, borzasztó létállapot egy gyermek számára

– írja. „Lányként ültette belém ezt az üzenetet, de még azután is, hogy annyi mindent elértem, ezt tette velem.” 

Spears – elmondása szerint – az anyjára sem számíthatott, hiszen az kedvére közlekedett a gyerekei határain át és vissza. Kedvenc közös programjuk az volt, amikor „szórakozásból” elmentek a Mississippi állambeli Biloxiba, és ott daiquiriket iszogattak – Britney ekkoriban nyolcadikos volt.

Britney Spears számára egyszerre kínált menekülést és előrelépést a tánc és az éneklés iránti imádata, ő pedig már egészen kicsi korában fáradhatatlan előadónak bizonyult. Ismert történet, hogy 11 éves korában a „Mickey Mouse Club” állandó szereplője lett olyan társakkal, mint Christina Aguilera, Justin Timberlake, Keri Russell és Ryan Gosling. 

Emelkedő csillag

Spears csak 16 volt, amikor a rivaldafénybe került a Baby One More Time című kislemezével, és gyorsan meg is döntötte a női előadók dalainak eladási rekordját. A menekülés több mint sikeres volt, Spears rendkívül boldogan ír arról az időszakról, amikor elköltözött otthonról, és Justin Timberlake-kel élt együtt egy orlandói medencés házban. 

Az első nagy szerelem aztán sms-ben ért véget: Timberlake ezzel a módszerrel szakított Britney-vel. Spears a könyvben ír először arról, hogy húszévesen teherbe esett az énekestől, ám az nem akarta a gyermeket, így abortuszt végeztek rajta – otthon. Ügyelni kellett rá ugyanis, hogy a sajtó ne fogjon szagot, nehogy csorbát szenvedjen a Britney-ről kialakított, szűzkislány-imázs, amit ő egyébként sosem akart, hiszen 14 éves kora óta szexelt. 

Britney állítása szerint a fürdőszoba padlóján, összegörnyedve gondolkodott azon, hogy vajon meg fog-e halni húszévesen, míg Justin Timberlake úgy gondolta, hogy „a zene segíthet, ezért bevitt egy gitárt, lefeküdt mellé és pengetni kezdte”.

Spears megrendítő tárgyilagossággal ír arról, mennyire összetörték a történtek, noha semmivel sem vádolja Timberlake-et, és megjegyzést sem tesz rá. Jogosan sérelmezi azonban, hogy a kapcsolatuk után az énekes arra húzta fel a szólókarrierjét, hogy önmagát szerelmes, megcsalt férfiként festette le.

Mint ismert, a Cry me a River című dal klipjében egy Britney-hasonmás játszadozik Timberlake-kel, aki akkoriban a sajtóban is szerette magát áldozatként beállítani. Spearst rendkívül megviselte a szakítás, de úgy gondolta, azok után, hogy az énekes ilyen erőteljesen jelent meg a nyilvánosság előtt a saját verziójával, neki már senki sem hinne.

Azt akarod, hogy álmaid nője legyek?

Miközben Spears végigvezeti az olvasót a fiatal évein, mintegy mellékszereplőként olyan emberek tűnnek fel az oldalakon, mint Mariah Carey, a mentorként viselkedő Madonna vagy épp Elton John. Betekintést nyerünk az albumok készítésének a folyamataiba, majd a kifejezetten jól induló Kevin Federline-szerelembe, amely aztán kis híján tragédiába fulladt.

Federline gyakorlatilag teljesen gátlástalanul használta fel a feleségét arra, hogy mindennemű tehetség hiányában rapkarriert indítson, de apaként se nagyon volt jelen fiaik, Sean és Jayden születése után. 

Spears utólag ismerte csak fel, hogy szülés utáni depresszióban szenvedett, amit csak súlyosbított, hogy a bulvársajtón keresztül az egész világ leste, milyen hibát követ el a kisfiaival – a címek nem győzték harsogni, hogy rosszul fogja a gyerekeket, rosszul öltözteti őket, és úgy általában semmit sem csinál jól. Federline rövidesen megtiltotta, hogy Spears találkozzon a fiaival, ami aztán visszavonhatatlanul összetörte.

Hajlandó vagyok beismerni, hogy a súlyos szülés utáni depresszió, a férjem általi elhagyatottság, a két babámtól való elválás kínjai... és a paparazzók állandó nyomása közepette bizonyos szempontból úgy kezdtem el gondolkodni, mint egy gyerek

– írja a kötetben arról, mi indította el hosszú távon a kórházi kezelések felé. Ebben a kontextusban történt meg a pillanat, amelyre minden 2000 előtt született ember emlékszik, hiszen a képek hosszú ideig uralták az újságok címlapjait. Britney Spears leborotválta a haját. Britney Spears totálisan megőrült. Spears akkor nem tudta elmondani, mi történik, vele, ám most, hosszú évekkel később arról beszél: azért borotválta le a haját, mert meg akarta üzenni a világnak és a férfiak vigyázó tekintetének, „hogy baszódjanak meg”. 

„Annyira sokat bámultak, amikor felnőttem” – írja, és hozzáteszi: tinédzser kora óta pásztázták őt az emberek, és folyamatosan elmondták, mit gondolnak a testéről. Azzal, hogy leborotválta a fejét, nekik akart beinteni.

Bementem egy fodrászszalonba, fogtam a hajvágógépet, és leborotváltam az összes hajamat. Mindenki azt gondolta, hogy ez nagyon vicces. Nézzétek, milyen őrült! (…) 

De úgy tűnt, senki sem értette meg, hogy egyszerűen elment az eszem a bánattól. Elvették tőlem a gyerekeimet” – írja arról a bizonyos napról, és felidézi, hogy a borotválás után mindenki, még az anyja is félt vele beszélni, mert „túlságosan csúnya volt”.

„A hosszú haj fontos része volt annak, amiért az emberek szerettek engem – jól tudtam ezt. Tudtam, hogy sok srác szerint a hosszú haj dögös. 

Azzal, hogy leborotváltam a fejem, azt akartam mondani a világnak: »baszódj meg. Azt akarjátok, hogy szép legyek nektek? Baszódjatok meg. Azt akarod, hogy jó legyek neked? Baszd meg! Azt akarod, hogy álmaid nője legyek? Baszódj meg.«

A fodrászatban történt eset után egy évvel Spears egyszer láthatáson volt a gyerekeknél, ám amikor azoknak vissza kellett volna menniük Federline-hoz, Spears bezárkózott az egyikkel a fürdőszobába. A család kihívta a rendőrséget, Britney pedig kórházba került. 

Az énekesnő arról ír, nagyjából ezen a ponton csúszott ki a lába alól a talaj annyira, hogy az apja könnyűszerrel átvehette felette az irányítást. Spears ellenállt, de a családja közölte, hogy ha nem működik együtt, nem láthatja a gyerekeit. A könyv oldalain amúgy feltétel nélküli és végtelen szeretettel beszél a gyermekeiről, egy pillanatot különösen kiemelve: a délutáni alvást velük.

Miután lefogtak egy hordágyon, tudtam, hogy bármikor lefoghatják a testemet, amikor csak akarják. Így hát belementem. A szabadságom a gyerekeimmel való alvásért cserébe – ezt az alkut hajlandó voltam megkötni.

Túl beteg, túl egészséges

A bíróság törvényes felhatalmazást adott Jamie Spearsnek arra, hogy ellenőrizhesse lánya pénzügyeit és magánéletét. Ez magában foglalta egyebek mellett, hogy Britney nem ehetett azt, amit akart, nem mehetett oda, ahova akart, és még a spirálját sem szedethette ki, hogy gyermeket vállaljon. Mindezek mellett szigorú beosztása volt, hiszen egy több tízmillió dollárt termelő Las Vegas-i showműsorsorozatot vitt a hátán (amiért hetente 2000 dollárt kapott). 

Spears döbbenetes módon arról ír, hogy rengeteget könyörgött hamburgerért, sült krumpliért vagy jégkrémért, de nem ehetett ilyeneket – egyszer az apja biztonsági őrök segítségével akadályozta meg, hogy sajtburgert egyen. Spears felhívta a figyelmet az ellentmondásra, hogy az apja elképzelése szerint egyfelől túl beteg volt ahhoz, hogy döntsön a saját életéről, arról, hogy mit ehet, kivel lehet, kivel szexelhet. Másfelől pedig kellőképp egészséges ahhoz, hogy világ körüli turnéra járjon, és előadjon Vegasban. Ahol amúgy még a setlistet sem változtathatta meg, mert az apja megtiltotta neki.

A vegasi kaland amúgy 138 millió dollárt hozott a konyhára, a tizenhárom éves gondnokság alatt pedig négy albumot adott ki Spears – miközben a gyámság megfosztotta attól, hogy bármiben is saját magáról dönthessen. Az apja állítólag mintegy 36 millió dollár „tiszteletdíjat” vett fel az évek során. Mint Spears keresűen megjegyzi:

Sok mindent elértem az alatt az idő alatt, amikor állítólag képtelen voltam gondoskodni magamról. (…) Már-már vicces volt, hogy megnyertem azt a sok díjat azért az albumért, amit akkor készítettem, amikor állítólag annyira cselekvőképtelen voltam, hogy a családomnak kellett irányítania.

#FreeBritney

Spears egy idő után nem akart többé fellépni Vegasban, mire a családja ismét kórházba küldte. A kórházban Spearsnek ellenőrizték a telefonját, és csak napi egy órát tévézhetett. A fordulópont akkor következett be, amikor az egyik ápoló beszélt neki a rajongók által indított, és egyre ismertebbé váló #FreeBritney mozgalomról. Spears ekkor már félig tudatosan tervezte a szökést, és egyre inkább érezte is magában hozzá az erőt. 2021-ben végül nem volt jobb ötlete: felhívta a rendőrséget, és feljelentette az apját, amiért az visszaél a gyámságával. Az ügy utóélete ismert: a bíró neki adott igazat. 

Ami Britney Spears könyvét kiemeli a sztármemoárok közül, az a rendkívül furcsa felnövéstörténete: Spears többször hasonlítja magát Benjamin Buttonhoz (a Benjamin Button különös életéből, amelyben a főszereplő visszafelé öregszik). Spearstől elvették a gyerekkorát, majd tinédzserkorában „egyfajta Lolita-fantáziává vált” a férfiak számára: felnőtt újságírók kérdezték arról, igaziak-e a mellei, és milyen a szexuális élete. 

Fiatal felnőttként aztán démonizálták, elszakították a gyerekeitől, majd őt magát is infantilizálták – hogy aztán végül 40 évesen kitalálhassa, milyen felnőtt is ő valójában, milyen nő akkor, amikor nem mások vágyai vetülnek ki rá, és mitől gyógyulhat meg a benne élő gyermek. 

Britney Spears nem állítja, hogy ma már mindent tud, de arról valamicskét mégis, milyen apróságokból kapargatja össze magának az erőt az ember, amikor történetesen mindenki cserben hagyta. „Olyan sokszor volt, hogy féltem beszélni, mert attól féltem, hogy valaki őrültnek tartana” – írja Spears, arra is utalva, hogy miért hallgatott olyan hosszú ideig a nyilvánosság előtt a gondnokságról.

A nehezebbik úton, de mostanra megtanultam a leckét. Ki kell mondanod, amit érzel, még akkor is, ha megijeszt. El kell mondanod a történetedet. Fel kell emelned a hangodat.

Brtiney Spears A bennem élő nő című memoárja Magyarországon október 24-én jelent meg. A cikkben szereplő idézetek az eredeti nyelvű kötetből származnak, a szerző szabadfordításai.

Nyitókép: Paul Morigi/Getty Images