Szente Vajk forgatókönyvíró a 4,5 milliárdos Petőfi-filmről: azt akarjuk, hogy a márciusi ifjak „ne egy festményről bámuljanak le ránk”

Szente Vajk társforgatókönyvíró szerint a Most vagy soha! című, Petőfi Sándorról szóló film alkotóinak a kezdettől az volt a célja, hogy megmutassa: a márciusi ifjak élő, hús-vér emberek voltak. Ő szeretné, hogy Petőfi, Jókai, Vasvári és a többiek „ne egy festményről bámuljanak le ránk”.

A személyes részeken kívül viszont grandiózus jelenetekre is számíthatunk. „A múzeum előtti jelenetben tényleg tízezres tömeg lesz várható” – mondta az rtl.hu-nak.

Arról is beszélt:

Máris kavart viharokat ez a film. Ezt azért sajnálom, mert itt tényleg a magyar történelem legfontosabb napjáról van szó. Ezekről a dolgokról mesélni kell. Ebben a filmben nagy része pontosan olyan lesz, mint volt, és egy picit olyan, amilyennek képzeljük.

A filmnek ennek értelmében lesznek fikciós elemei is: olyan szereplőkről, akik „nem éltek, de élhettek volna” 1848 március 15-én. Szente hangsúlyozta: ezek a karakterek nyilván nem befolyásolhatják az események dokumentált menetét.

Fontos alapgondolata volt a készítőknek, hogy a film koncentráltan egy napot meséljen el: az első jelenetben március 14 éjszakája fordul 15-e hajnalába, és végig ebben a 24 órában maradunk.

Szerinte a filmnek az az egyetlen feladata, hogy hűen reprezentálja ezt az egy napot. Azért fontos ez, mert például „az amerikaiaknak már van filmjük a Függetlenség napjáról, nekünk március 15-ről viszont nincsen”.

A Megafon nevű kormánypárti szervezet munkájában közreműködő Rákay Philip szerepvállalását producerként és forgatókönyvíróként ezért nem gondolja problémásnak: „Sok olyan kultúrával foglalkozó személyiségünk volt nekünk, magyaroknak is, akik részt vettek politikai helyzetekben, de a művészeti alkotásaikban tudtak ettől mentesen működni.”

A történelmi események bemutatásában teljes egészében korabeli feljegyzésekre hivatkoznak majd.

Philip politikai hozzáállása eleddig egyetlen másodpercre nem volt motivációs erő sehol a produkció alatt. Amikor szóba jön például Jókai és Vasvári beszélgetése, vagy a Landerer-nyomda körüli események, abban lehetetlen aktuálpolitikai összefüggést találni

– mondta.

A magyar filmtörténet legdrágább filmjéről lesz szó: azt is megkérdeztük Szentétől, hogy ez mekkora nyomást helyez az alkotókra. Azt mondta: a filmre költött pénz komoly része a jövőben is hasznosulni fog, mivel az ebben a korban játszódó produkciók a Most vagy soha!-hoz megépített díszleteket is használni tudják majd.

„Talán még arra is tudjuk sarkallni a jövőbeli alkotókat, hogy foglalkozzanak a 19. század témáival” – tette hozzá.

Nyitókép: Wikimedia Commons