Donald Trump újabb elnökségével az I. világháború előtti rend térhet vissza Európában

Borús képet fest a Politico szerdán megjelent cikke arról, hogy mi várna Európára Donald Trump újraválasztása után. A legnagyobb gond azonban az, hogy az EU-nak és országainak nincs vészforgatókönyve erre az eshetőségre.

Orbán bizakodó, a többség nem

A brüsszeli portál szerint már csak rossz álomnak tűnik, amikor elnöksége idején Trump felvetette az Egyesült Államok kilépését a NATO-ból, az Európai Uniót az Egyesült Államok ellenségének nevezte, Brüsszelt pedig kuplerájnak. Ezeket az emlékeket Joe Biden Európa-barát politikája segített feledni, de a demokrata elnök a jelenlegi ciklusának utolsó évét kezdi lassan.

Ha Trump nyeri a jövő évi elnökválasztást, félő, hogy a NATO-ból való kilépést már nem csak lebegteti, de meg is teszi, a háború lezárásáról pedig Európa és Ukrajna feje fölött köt megegyezést Vlagyimir Putyinnal. 

Persze akadnak európai politikusok, akik erre várnak: Orbán Viktor Tucker Carlsonnak arról beszélt, hogy Trump lehet a Nyugat megmentője, de a lengyel Jog és Igazságosság Párt tagjai is szívesen látnák a volt elnök visszatérését – szerintük csak kampányfogás, amikor Trump azt hangoztatja, hogy 24 óra alatt véget vetne a háborúnak.

Ezek a nézetek azonban kisebbségbe szorulnak, az európai vezetők többsége aggodalommal tekint Donald Trump visszatérésének lehetőségére. Már változott a helyzet 2016-hoz képest, amikor a Politico egyik újságírója azt a feladatot kapta, hogy kérdezze meg európai országok nagykövetségeit arról, hogyan fogadnák Trump megválasztását, és a legtöbb helyen azt a választ kapta, hogy nem érdemes ezzel foglalkozni, mert úgysincs esélye.

Európának készen kell állnia bármilyen helyzetre, ami az amerikai választás eredményeként előáll – mondta most a Politicónak François Hollande volt francia elnök. Szerinte a demokráciákban mindig megvan a kockázata annak, hogy az emberek a legrosszabb jelöltet választják, és Trumpból is lehet újra elnök, még ha épp számos jogi eljárás is zajlik ellene. „Fel kell készülnünk arra, hogy az Egyesült Államok eltávolítja magát az európai ügyektől, és a transzatlanti szövetség felbomlik” – vélekedett Hollande.

Féktelenül II.

Egy európai diplomata, aki az Egyesült Államok politikai ügyeiről csak névtelensége megtartásával nyilatkozhatott, azt mondta, hogy egy második Trump-elnökség idején Európának a legrosszabbra kell felkészülnie. Hogyan állíthatna össze egy erős csapatot, amikor elnöksége idején mindenkivel összeveszett, és saját kormányának tagjai írtak könyveket, amikben őt ostorozták? A Politico szerint, amikor Trump felvetette, hogy Washington kilép a NATO-ból és magára hagyja Európát, ettől az elképzeléstől John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó és Jim Mattis tábornok térítette el. Nem valószínű, hogy egy új Trump-kormányhoz hasonló emberek csatlakoznának.

Ráadásul az újraválasztott Trump legyőzhetetlennek érezné magát: mi fékezné meg, ha az elnöksége alatt az eltávolításáért indított bizalmatlansági indítványok, az ellene indult számos büntetőeljárás, a 2020-as választás eredményének zavargásba fulladt megkérdőjelezése után újra elfoglalhatná a Fehér Házat?

A német külpolitikára nagy befolyással bíró kereszténydemokrata Bundestag-képviselő, Norbert Röttgen szerint a német szövetségi kormánynak sürgősen hozzá kellene látnia ahhoz, hogy európai partnereivel saját védelmi politikát dolgozzanak ki, de jelét sem látja ilyen kezdeményezésnek. Ulrich Speck berlini külpolitikai elemző pedig a védelmi kiadások tényleges növelését hiányolja.

Több EU-tagállam is próbálja megkörnyékezni Washingtonban a törvényhozás republikánus tagjait. A Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság Párt európai parlamenti képviselője, Jacek Saryusz-Wolski pedig azt mondta, nekik jó tapasztalatuk volt Donald Trumppal, elnöksége idején az Egyesült Államok még növelte is katonai jelenlétét Lengyelországban. A politikus szerint a lengyel kormánypárt arra számít, hogy az amerikai államgépezet felülkerekedik Trump választási ígérgetésén.

Kínzó kérdések

Akadnak olyan európai tisztviselők is, akik szerint az EU kormányai már sokat tettek azért, hogy megerősítsék a kontinens stratégiai önállóságát. Jelentős fegyverszállításokat koordináltak Ukrajna számára, a háborúban álló országnak nyújtott európai támogatás összértéke felülmúlta az amerikaiakét, emellett az európai országok jelentősen növelték lőszergyártásukat.

Ám ha Trump kiegyezne Putyinnal, azzal kihúzná a szőnyeget az ukránok alól, óriási nyomást gyakorolva rájuk, hogy adják fel területeiket, és megszégyenítené azokat az európai hatalmakat is, amelyek Kijevet támogatták. Nehéz elképzelni, hogy az európaiak ezután is egységesen kitartanának Ukrajna mellett – vélekedett François Heisbourg, a Nemzetközi Biztonságpolitikai Intézet tanácsadója.

Az amerikaiak kilépésével a többi NATO-tagállamnak nehéz kérdésekre kellene válaszokat adniuk. Rasmus Hindren finn biztonságpolitikai szakértő szerint rövidtávon komoly problémát jelentene a védelmi kiadások megnövelése olyan mértékben, hogy az európai országok az Egyesült Államok segítsége nélkül is meg tudják védeni magukat egy orosz támadással szemben.

Az is kérdés, hogy ki vezetné a szövetséget: Hindren úgy látja, hogy az európai országok közt, illetve Brüsszellel szemben fennálló bizalomhiány bonyolítja a helyzetet. Egyes államok, mint például Lengyelország, jobban bíznak Washingtonban, mint Brüsszelben.

Már nem elképzelhetetlen

Ulrich Speck szerint a transzatlanti kapcsolatok felbomlása különálló szövetségek létrejöttét eredményezné Európában. Az oroszok által közvetlenül fenyegetett balti államok, az északi országok, Törökország, Románia természetes késztetést mutatnának arra, hogy szövetséget alkotva akadályozzák meg az oroszok előrenyomulását. Ezzel más európai országokat is arra ösztönöznének, hogy saját szövetségeket hozzanak létre. Az Egyesült Államok utáni európai rend így nagyban hasonlítana az I. világháború előttihez: fennállna a veszélye annak, hogy az egymás után létrejövő szövetségek háborúba keveredjenek egymással.

Az ilyen forgatókönyvek most még távoli lehetőségnek tűnnek, de már nem elképzelhetetlenek – vonta le a tanulságot a Politico.

Nyitókép: Sputnik/Mikhail Klimentyev/Kremlin via REUTERS