„Tönkretették az életemet” – ilyen belülről egy pornófüggő kamaszokat „gyógyító” tábor

Makenna Atkins 15 éves volt, amikor az éjszaka kellős közepén, apja utasítására elrabolták.

Arra ébredtem hajnali két órakor, hogy két nagydarab nő áll az ágyam mellett.

Választási lehetőség elé állították: csinálhatják kemény módszerekkel, vagy hagyja, hogy elvigyék. Majd kirángatták a házból az üvöltve zokogó lányt, akit a repülőtérre, onnan pedig Utah államba vittek egy táborba, ahol különleges módszerrel segítenek szexuális problémáktól, különösen pornófüggőségtől szenvedő kamaszoknak. Kiszakítják őket a civilizációból, hogy hónapokon át túrázzanak a utahi sivatagban, ahol a reklámszöveg szerint közben „jól képzett terapeuták” segítenek nekik.

A STAR Guides nevű hely úgy hirdeti magát, mint „az ország vezető vadterápiás programja a pornó- és szexfüggő kamaszok számára”, ahol visszaállítják a tinédzserek „fizikai, mentális és spirituális egészségét” egy pozitív, „félelemtől mentes” környezetben. A tábort megjáró kamaszok közül sokan azonban egészen másként élték meg az átnevelést: 

ők egészségtelen környezetről, a higiénia hiányáról, rossz táplálkozásról, pszichológiai és fizikai bántalmazásról számoltak be, valamint fiatal, képzetlen dolgozókról, akik megalázták az oda küldött kamaszokat.

Az egyik résztvevő a Reason magazinnak elmondta, a táborban már csak azért pornófüggőnek ítélték, mert hetente egyszer-kétszer pornót nézett öt percig. A Kelly álnéven azonosított nő közölte, nem gondolta, hogy pornófüggő lenne, hanem „csak 16 éves”, de a STAR Guides szerint már heti tíz perc pornónézés is „veszélyes, és a függőség jele”.

A mormon egyházhoz köthető, de vallásosságát nem hirdető szervezet szerint a pornónézés miatt a kamaszok szexuális úton terjedő betegségekkel fertőződnek meg, gyerekeket kezdenek el molesztálni, nem fogják tisztelni a „monogámiát, a házasságot és a gyereknevelést”, valamint állítják, hogy a netes pornó „átírja a kamaszok agyát”. Emellett a kamaszkori pornónézés szerintük kukkoláshoz vezethet és „szexuális kísérletezgetésekhez fiatalabb testvérekkel”, valamint akár ahhoz, hogy „gyerekek, állatok és tárgyak iránt érezzenek szexuális vonzalmat”.

Milliárdos üzlet

Hálásnak kellene lenned, mert ez rengeteg pénzbe kerül

– mondták Cameronnak a szülei, amikor 16 évesen elküldték a STAR Guides vadtáborba. Több tucat hasonló tábor működik az Egyesült Államokban, ahol „bajosnak” ítélt kamaszokat próbálnak kigyógyítani különböző mentális problémákból és viselkedési zavarokból.

Egy ilyen tábor több tízezer dollárba kerül a szülőknek, és előfordul, hogy még a házukat is el kell adniuk, hogy be tudják íratni gyermekeiket. Egy anyuka, aki végül nem küldte el a gyerekét a kinézett terápiatáborba, mert kétségesnek tartotta a végeredményt, a Daily Free Press című bostoni lapnak elmondta, hogy 36 ezer dollárt kellett volna fizetnie a hat hónapos programért.

A gondokkal küszködő kamaszokra, illetve főleg a kétségbeesett szülőkre épülő ipar – amelynek a vadterápiás táborok mellett részei a bentlakásos intézmények is – évente nagyjából 50 milliárd dollárt termel az Egyesült Államokban a Breaking Code Silence (BCS) nevű szervezet adatai szerint, és ennek az összegnek nagyjából a felét közpénzekből kapják. A Utah Egyetem egy 2016-os jelentése szerint csak az államban 269 millió dolláros profitot termeltek a vadterápiás táborok és bentlakásos kezelőközpontok.

Bántalmazás, halálesetek

Cameron a Reason magazinnak elmondta, hogy a megérkezése utáni első napokban hálózsákja cipzárjára riasztót raktak, ami jelezte, ha ki akarta nyitni. Ha megteszi, egy ponyvába csavarták volna be, és úgy kellett volna aludnia. Ez visszatérő módszer több vadterápiás táborban is a szökések megakadályozására, egyes helyeken „burrito” néven emlegetik. Cameron hozzátette, hogy már csak ebből tudta, milyen „elbaszott egy dolog, amit csinálnak”.

A terápia részeként volt, hogy naponta nagyjából 15 kilométert gyalogoltak a utahi sivatagban, ahol nappal akár 40 Celsius-fok közeli hőséget, éjszaka pedig bőven tíz fok alatti hideget kellett elviselniük. Eközben el kellett viselniük a higiénia szinte teljes hiányát és a nem megfelelő étkezést is, ami miatt sokaknak nem volt elég erejük a gyalogláshoz sem.

A Reasonnek több résztvevő is elmondta, hogy gyakran bogarakkal és kukacokkal teli vályúkból kellett vizet merniük maguknak, amit utána klóros fehérítővel fertőtlenítettek.

Az utahi egészségügyi hatóságok adatai szerint a STAR Guides vadtáborából rendszeresen vittek tiniket a kórházak sürgősségi osztályára hányás, székrekedés, hasmenés, kiszáradás és különböző fertőzések miatt. 

A vadtáborokban a tisztálkodást nem tartják különösebben fontosnak. Gyakran egy hetet kell ugyanabban a ruhában eltölteniük a sivatagi forróságban túrázva, és tiszta alsóneműt sem kapnak minden nap. Egy táborban a lányoknak nem adtak új intimbetétet akkor sem, ha az a kevés, amit az első nap kaptak, átázott, inkább hagyták, hogy a ruhájukat vérezzék át – írta a Guardian.

A STAR Guides egyik táborát kamaszként megjáró, Kelly néven azonosított nő elmondta, hogy egy hétre két bugyit adtak neki, valamint hét darab babatörlőkendőt, hogy azzal tisztítsa magát. A nő azt mondta: „egyszer sem zuhanyoztam, amíg ott voltam”, és hozzátette, hogy „folyamatosan kosz borított minket”. Egy másik kamaszlánynak pedig büntetésből nem engedték, hogy pisiljen, míg végül a ruhájába vizelt, de azt egy órán át nem cserélhette le. 

Kelly elmondta, hogy rendszeresen voltak húgyúti fertőzései, de amikor ezt jelezte egy felügyelőnek, az csak annyit válaszolt, hogy biztosan maszturbált, és az okozza. Kelly a Reasonnek elmondta, hogy a táborban eltöltött idő alatt egyszer sem végzett önkielégítést, mert „a kezeim gusztustalanok voltak”, valamint mert depressziója minden nemi vágyat kiölt belőle.

A pornónézés ellen küzdő STAR Guides táborába a résztvevők elmondása szerint fiatalkorúak börtönéből is küldtek szexuális bűnök miatt elítélt, erőszakos kamaszokat is. 

Több vért, verekedést és erőszakot, fenyegetőzést és mindenféle őrült szarságot láttam, mint egész életemben 

– jelentette ki Cameron. A Reason magazin cikke szerint ez látszik a utahi hatóság jelentéseiből is, ahol olyan eseteket említenek, hogy az egyik kamasz átlökött egy üvegablakon egy felügyelőt, egy másik pedig két kézzel próbált fojtogatni egy dolgozót. Az erőszakból a tábor munkatársai is kivették a részüket: rendszeresek voltak a verések, valamint a nagy fájdalmakat és gyakran sérüléseket okozó lefogások is.

Ez jellemző a „bajos kamaszok” terápiás nevelésére létesült magánintézményekre. Az amerikai Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (GAO) 2007-es jelentése szerint több ezer esetben történtek bántalmazások ezeken a helyeken, és csak 2005-ben, 33 államban összesen több mint 1600 dolgozó volt érintett ilyen ügyekben. A GAO kiemelte, hogy pontos számot nem tudni, mert nem találtak egyetlenegy olyan kormányzati szervet vagy magánintézményt, ami országos szinten gyűjtötte volna az ilyen adatokat.

A bántalmazások pedig gyakran halállal végződtek: egy weboldal adatai szerint legalább 191 kamasz halt meg ilyen magánintézményekben, míg egy a tinik átnevelése ellen küzdő szervezet szerint több mint 350. 

A GAO jelentése tíz ilyen halálesetet vizsgált, és közlésük szerint azok többségében az intézmények is felelősek voltak.

Egy vadterápiára küldött 15 éves lány esetében például a felügyelők nem vették észre, hogy súlyosan dehidratált állapotba került, még akkor sem, amikor homályos látásra panaszkodott, hányt, és botorkálva tudott csak járni. Azt hitték, csak megjátssza a tüneteket, és csak akkor hívtak segítséget, amikor ájultan terült el. A rendőrségi jelentés szerint 18 órán át feküdt holtan egy földúton.

A USA Today cikkében több halálesetet is említ: a lefogása közben fejsérülést szenvedő 15 éves fiút, a hőgutába belehalt 16 éves lányt, a lefogása közben megfulladt 17 éves fiút, illetve egy a túlhevülés miatt elhunyt 14 éves fiút.

Sok szenvedés semmiért

Nem volt olyan nap, hogy ne gondoltam volna arra, hogy megölöm magam

– idézte fel a STAR Guides vadtáborában töltött időszakot Cameron. A Reasonnek elmondta, semmi másra nem vágyott, „csak ki akartam kerülni onnan”, és ezért „megtettem bármit, és kijelentettem bármit, amit csak akartak”. Bár egyáltalán nem érezte úgy, hogy pornófüggő lenne, még ezt is „bevallotta”, mert csak így engedték ki „gyógyultan” a táborból.

Bár vannak, akik azt állítják, hogy az ilyen vadtáborok segítettek nekik, az utóbbi években százával kezdtek el beszámolni tapasztalataikról azok, akik évekkel később is szenvednek az ott átélt traumáktól. Abban, hogy ezt vállalták, sokat segített Paris Hilton, aki egy az életéről szóló dokumentumfilmben árulta el, hogy kamaszkorában a szülei hasonló intézményekbe küldték lázadó viselkedése miatt.

A túlélők közül sokan még rosszabb mentális állapotban kerültek ki, mint ahogy megérkeztek. A vadterápiák hatásosságáról egyelőre kevés tudományos kutatás készült, és azokat, amelyek pozitív hatásokról számolnak be, nagyrészt iparági szereplők készítették vagy pénzelték. A kevés független kutatás azonban erős kételyeket fogalmazott meg a vadtáborok eredményességéről.

Az ilyen intézményekben alkalmazott módszereknek súlyos hosszú távú következményei lehetnek a túlélőkre nézve – mondta el Dr. Emmanuel Monneron pszichiáter a France24 Observernek. A táborokból kikerülő kamaszokat rendszeresen diagnosztizálják poszttraumás stressz szindrómával (PTSD), depresszióval és szorongással, emellett nehezen tudnak visszatérni a megszokott napi életbe és visszaszokni a társadalomba, barátkozni és szociális életet élni. 

Sokkal rosszabb állapotban vagyok ezek után a programok után. Tönkretették az életemet

– mondta el a USA Todaynek a 21 éves Katelyn Haruko Schmisseur, akit étkezési zavarai miatt küldtek a szülei vadterápiás táborba, valamint azért, mert kiszökött bulizni, és ivott. Miután kiengedték, bulimiája csak még erősebb lett, és évekkel később is küzd vele. Emellett PTSD-től és mániás depressziótól is szenved. 

Egy másik nő a lapnak elmondta, hogy a szorongás és a depresszió, amivel táborba küldték, egyáltalán nem javult, de utána PTSD-vel is diagnosztizálták, és szüleivel is tönkrement a kapcsolata, mert nem tudott többé megbízni bennük az után, hogy elküldték a táborba.

A STAR Guides pornófüggést „gyógyító” táborát túlélő, most 19 éves Kelly elmondta, hogy a táborban szerezett PTSD miatt gyakran nem képes koncentrálni a főiskolai óráin, és saját pénzén fizet terápiát, hogy segítsen magán. Egy másik nő úgy fogalmazott, hogy a majdnem fél éven át tartó vadterápia során „szuperagymosáson” esett át, teljesen meg volt győződve arról, hogy a szex „valami elképesztően rossz dolog”, és aszexuálisnak gondolta magát, holott nem az.

Egy Atkins nevű nő elmondta, hogy szerinte a terápia miatt kötött ki végül a BDSM kultúrában, ami szakértők szerint általános esetnek számít a vadtáborok túlélői között. Ami valószínűleg nem olyan eredmény, amivel a STAR Guides szívesen büszkélkedne, hiszen a pornófüggőség egyik veszélyének azt tartják, hogy „szado-mazochizmushoz és fétisekhez vezet”.

Hozzászólna?

Nyitókép: Illusztráció. Fotó: Unsplash