„Túl sok életet tettünk tönkre” – Biden egykor szigorú drogtörvényt írt, most a fű felszabadítójaként lépett fel

Túl sok életet tettünk tönkre a rossz hozzáállás miatt. Itt az ideje, hogy helyrehozzuk ezeket a hibákat

– mondta Joe Biden, amikor bejelentette: kegyelmet ad amerikaiak ezreinek, akiket a szövetségi törvények értelmében csupán kannabisz birtoklásáért ítéltek el, sőt arra biztatta a kormányzókat, hogy kövessék a példáját, és adjanak kegyelmet az államilag elítélt érintetteknek. Biden hozzátette: már az elnökválasztás előtt is azt hirdette, hogy senkinek nem lenne szabad börtönbe kerülnie csak azért, mert marihuánát használ vagy birtokol. A rekreációs célú marihuánafogyasztás az Egyesült Államok 19 államában és Washington DC-ben is legális, az orvosi célú felhasználás pedig 31 államban és három külbirtokon törvényes.

A döntés aspetusai közé tartozik, hogy Biden már a kampányában is hangoztatta, hogy a faji igazságosságra és a polgári jogokra összpontosítana. A mostani határozat pedig valószínűleg a feketékre és a latin-amerikaiakra lesz a legnagyobb hatással, ugyanis – ahogy arra Biden is felhívta a figyelmet – bár a feketék és a fehérek hasonló arányban fogyasztanak marihuánát, a színesbőrűeket jóval nagyobb arányban tartóztatják le, vádolják meg, és ítélik el emiatt. 

Biden azzal indokolta a lépést, hogy jelenleg több ezer szövetségi elítélttől tagadhatják meg a munkavállalást, a lakhatást vagy a tanulás lehetőségét, az intézkedés pedig enyhíti ezeket a járulékos következményeket. 

A probléma csupán az, hogy a kegyelem korlátozott erejű, csak mintegy 6500 szövetségi elítélt profitálhat a döntésből.

A BBC cikke szerint ennek az az oka, hogy bár 1965 óta közel 29 millió amerikait tartóztattak le kannabiszhoz kapcsolódó jogsértések miatt, jelenleg szinte senki sem ül szövetségi börtönben kizárólag emiatt. Ráadásul a legtöbb kábítószer-birtoklásért kiszabott ítéletet állami és helyi szinten hozzák, az elnöki kegyelem pedig csak a szövetségi vádakra vonatkozik. A legtöbb kannabisz miatt bebörtönzött ember számára a mostani lépés mit sem jelent, ugyanakkor, ahogy Morgan Fox, egy a marihuánatörvények reformját sürgető nonprofit szervezet politikai igazgatója fogalmazott, 

Biden ezzel a lépéssel elismerte a fű miatti tömeges bebörtönzések problémáját, ez pedig már önmagában reménykedésre ad okot.

Ráadásul az amerikai elnök itt még nem állt meg: elrendelt egy felülvizsgálatot, amelynek fő kérdése, hogy a kannabisz átkerülhet-e a kevésbé súlyos kábítószerek közé. A szövetségi törvény ugyanis jelenleg ugyanúgy az elsődlegesen büntetendő tudatmódosítók közé sorolja a marihuánát, mint a heroint vagy az LSD-t, sőt: mindezeket veszélyesebbnek kezeli, mint a „túladagolási járványt” kiváltó, bivalyerős fentanilt, valamint szintén széles körben használt, függőséget okozó metamfetamint. „Ennek semmi értelme” – jelentette ki az elnök, és utasította a főügyészt, valamint az egészségügyi minisztert, hogy felügyeljék a felülvizsgálatot.

A mai amerikai elnök számtalan kritikát kapott a Biden-törvényként is emlegetett 1994-es büntetőtörvény megalkotásáért, amely jelentősen növelte a kábítószer-bűncselekmények miatti letartóztatások és börtönbüntetések számát. Biden azt állítja egyébként, hogy soha nem próbálta ki a marihuánát, és tény, hogy 35 éve tartó hivatali ideje alatt számos szigorú drogtörvényt írt és szavazott meg. De hiába Biden „járatlansága” és korábbi szigora, – ahogy az Atlantic fogalmaz – nem futhat be hosszú politikai karriert, ha nem tudja, merről fúj a szél.

A lap felhívja a figyelmet, hogy a fű korábban politikailag veszélyes téma volt: Clinton például ragaszkodott ahhoz az állításhoz, hogy kipróbálta a marihuánát, de csak úgy, hogy azt nem tüdőzte le. Az ő elnökségének idején csak a lakosság körülbelül egynegyede támogatta a marihuána legalizálását, de az idők persze változnak. A Gallup tavalyi mérése szerint ma már az amerikaiak közel 70 százaléka legalizációpárti – a demokraták több mint 80 százaléka támogatja, a republikánusok pedig majdhogynem fele-fele arányban megosztottak a kérdésben.

Az Atlantic amellett érvel, hogy Biden bejelentése a „hátulról kormányzás” ékes példája. Történt ugyanis, hogy 2012-ben, még alelnökként egy interjúban váratlanul bejelentette, hogy támogatja a melegházasságot. Csakhogy akkoriban Barack Obama még nem foglalt állást a kérdésben, így Biden lényegében kikényszerítette belőle, hogy állást foglaljon (vagy ahogy a lap fogalmaz: hogy elismerje a valódi nézeteit).

Abban az időben a közvélemény mindössze 50 százaléka értett egyet Bidennel és Obamával, ám a következő évben a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette a házasság védelméről szóló törvényt, és 2015-ben az igazságszolgáltatás kimondta a melegházassághoz való jogot. A kormány és a bíróságok megelőzték a közvéleményt, de az egy idő után követte őket, és mára az amerikaiak több mint 70 százaléka támogatja a melegházasságot. Biden kannabiszt érintő lépése azonban ennek épp az ellenkezője.

A közvélemény vezetése helyett ezúttal éppen az elnök – és a szövetségi kormány egésze – az, akit ösztönözni kell arra, hogy fogadja el az amerikaiak nagy többségének akaratát. És persze a novemberi félidős választások előtt nem ártott egy sokak számára szimpatikus intézkedés bejelentése. Az amerikai sajtó összességében úgy értékeli a döntést, hogy az újabb lépés a marihuána teljes dekriminalizációja felé – a reformért küzdő szervezetek pedig úgy vélik, már régóta esedékes. Kérdés, mire jut majd a Biden által elrendelt felülvizsgálat.

Nyitókép: Olena Ruban / Getty Images