Leváltották, de nem megbuktatták a népirtással vádolt kínai pártvezetőt

December utolsó hétvégéjén mindössze egy rövid hírben jelentette a kínai állami hírügynökség, hogy leváltották posztjáról a Hszincsiang tartományt öt éve vezető Csen Csüan-kuót (Chen Quanguo), akinek neve egybeforrt az ott élő kisebbségek, elsősorban az ujgurok elleni szigorú fellépéssel, amit egy sor nyugati ország népirtásnak minősített. Helyére a kínai gazdaságban kiemelt szerepet játszó Kuangtung tartomány kormányzóját, Ma Xingruit nevezték ki, aki szombaton már jelezte, nem várható nagy változás a Hszincsiangban.

A South China Morning Post beszámolója szerint Ma a hszincsiangi pártvezetés előtt elmondott beszédében közölte, hogy folytatni fogja a Hszi Csin-ping kínai elnök politikáját a Kína számára kiemelten fontos tartományban, ahol az elmúlt évtizedben olyan szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be, ami jogvédő szervezetek szerint emberiesség elleni bűncselekménynek számít.

A 62 éves Ma a Post cikke szerint kijelentette:

Rendíthetetlenül fent kell tartanunk a hszincsiangi társadalom hosszútávú stabilitását, amit nem volt könnyű elérni.

A politikus emellett beszédében közölte, hogy irányítása alatt kiemelten fontos szerepet kap a tartomány gazdaságának „magas minőségű” fejlesztése, de erről pontos részleteket nem árult el a helyi pártsajtó beszámolója szerint – írta a Post. Csen, akinek helyére került, a helyi pártvezetés előtt kijelentette, hogy teljes mértékben elfogadja a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának döntését a vezetőváltásról.

Nincs semmi kegyelem

Csent 2016-ban bízta meg Hszi Csin-ping kínai elnök a pekingi vezetés terveiben kulcsszerepet játszó Hszincsiang (hivatalos nevén Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület) vezetésével, legfőbb feladata a rendteremtés volt a főleg ujgurok és kazahok lakta tartományban. Az ország nyugati részén található tartományban a kétezres évek elején tört felszínre az évtizede lappangó etnikai feszültség az ott élő ujgurok és az oda betelepített han kínaiak között: 2009-ben véres, több száz halottal járó etnikai zavargások törtek ki a tartomány fővárosában, amit pár, ujgurok számlájára írt, főleg késeléses terrortámadás követett.

A pekingi vezetés hivatalosan a terrorizmus és a szeparatizmus elleni küzdelemmel indokolja az ujgurok elleni kemény fellépést, aminek végrehajtására azután nézték ki Csent, hogy sikeresen rendet teremtett a pekingi uralom ellen lázadozó Tibetben. A politikai karrierjét a hadseregben kezdő Csen az 1980-as évek végén kezdett el felfelé lépkedni a Kommunista Párt szamárlétráján. Hebei tartomány kormányzója volt, amikor 2011-ben pártitkárnak nevezték ki Tibetben, amit katonai szigorral kezdett el irányítani. Később tibeti tapasztalataira támaszkodva vette át Hszincsiang irányítását.

Csen több tízezer rendőrt vezényelt a tartományba, ahol saját szavai szerint egy „megsemmisítő offenzívát” indított el az terrorizmus elleni harc részeként az ujgur és a kazah kisebbség tagjai ellen. A tartományban sehol máshol nem látott totális megfigyelőállamot hoztak létre, majd megkezdték a tömeges letartóztatásokat és az etnikai kisebbségek politikai átnevelőtáborokba zárását. Csen több száz ilyen, az utasítása szerint „börtönként őrzött és katonai szigorral irányított” tábort építtetett fel a tartományba, ahova több mint egymillió ujgurt és kazahot zártak be.

A világ 2017-ben kezdett el felfigyelni arra, hogy mi történik Hszincsiangban, és azóta egyre csak gyűlnek a bizonyítékok a nyugati média riportjai, nemzetközi jogvédő szervezetek nyomozásai, egyetemi kutatócsoportok és akadémikusok elemzései, kiszivárogtatott és nyilvános kínai állami iratok, kínai rendőrök, nyugati hírszerző szervek elemzései, valamint ujgur és kazah szemtanúk százainak elmondásai alapján arra, hogy Peking utasítására népirtást hajtanak végre Csen vezetésével Hszincsiangban.

Az elmúlt években kiderült, hogy a tartományban módszeresen kezdték eltüntetni az ujgur és kazah kultúrát, és igyekeznek „kínaivá tenni” a kisebbségek tagjait. Az iskolákban kötelezővé tették a kínai nyelven zajló oktatást, a mecsetek ezreit rombolták le, vagy alakították át turistalátványosággá, ősi zarándokhelyeket semmisítettek meg, és szétszakították az ujgur családokat: az időseket állami öregotthonokba szállították, több százezer gyereket pedig szögesdrótokkal körbezárt bentlakásos óvodákba és iskolákba vittek.

Közben az ujgur kultúrát képviselő értelmiségiek és vallási vezetőket százával zárták börtönbe, felnőttek sorát pedig más kínai tartományokba szállították, hogy ottani gyárakban dolgozzanak. Több százezer kisebbségi nőt sterilizáltak, vagy méhen belüli fogamzásgátló használatára kényszerítették őket, hogy ne tudjanak gyereket szülni, miközben a népesség összetételét több millió han kínai betelepítésével igyekeznek megváltoztatni.

Az elnyomás olyan brutális volt, hogy még a Kínai Kommunista Párton belül is többen ellenszenvvel nézték: egy magas rangú kormányzati tisztségviselő például odáig ment, hogy több száz oldalnyi titkos kormányzati iratot szivárogtatott ki New York Timesnak. Azokból egyebek mellett kiderült, hogy Csen több tízezer olyan tisztségviselőt büntetett meg, akik nem hajtották végre elég nagy lelkesedéssel az ujgurok és kazahok megtörését célzó utasításait.

A kínai kormány évek óta erőteljesen tagadja, hogy elkövetné ezeket az atrocitásokat Hszincsiangban, ahol szerintük csak terrorizmus és szeparatizmus ellen fellépés zajlik, miközben a párt irányítása alatt álló állami sajtó azt igyekszik elhitetni a nemzetközi és kínai közvéleménnyel, hogy a tartomány rohamoson fejlődik, és az ott élő népcsoportok boldog, nyugodt életet élnek. 

Ezt nyugati országok sora nem fogadta el: a kanadai és a brit parlament és az amerikai kormány is népirtásnak nyilvánította, amit a kínai vezetés csinál Hszincsiangban. Az Egyesült Államok tavaly nyáron pedig szankciókat vetett ki Csenre, az emberi jogok megsértése miatt. A hszincsiangi jogsértések miatt az USA és több más ország is diplomáciai bojkottot hirdetett a pekingi téli olimpia ellen.

Változás Hszincsiangban, de mégsem

Elemzők szerint a vezetőváltás arra utal, hogy a pekingi vezetés mostantól nagyobb hangsúlyt fektet a tartomány gazdasági fejlesztésére, de ez nem jelenti azt, hogy közben bármilyen irányváltásra is számítani lehetne az ott élő kisebbségek elleni kemény fellépésben. Az új pártvezető hétfőn a tartomány székvárosába, Ürümcsibe látogatott, ahol a kínai állami sajtóban megjelent hírek szerint a helyi ipar és az ellátási lánc modernizálásának fontosságát hangsúlyozta, valamint jelezte, hogy a vállalkozások és az újítások támogatására készülnek.

Emellett közölte, hogy kiemelt szerepet szánnak a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére, és például adókedvezményekkel igyekeznek segíteni a külföldi befektetéseket. Ezt pár nappal azután jelentette be, hogy Joe Biden amerikai elnök aláírt egy törvényt, ami az ujgur kényszermunka miatt gyakorlatilag teljesen kitiltotta a Hszincsiangban készült termékeket az amerikai piacról.

Csennek azonban nincsen oka a panaszra. Leváltása nem jelenti azt, hogy esetleg kegyvesztetté vált volna, vagy, hogy Peking engedett volna a nyugati nyomásnak, és megbüntetné a népirtással vádolt pártkatonát. A várakozások szerint ugyanis előléptetés vár rá, és valószínűleg az egyik kormányfőhelyettesi pozíciót fogja megkapni.

Nyitókép: Egy átnevelőtábor bejárata Hszincsiang tartományban, egy 2008-ban készült fényképen. A fotó elkészítése után a helyi rendőrség több mint négy órára őrizetbe vette a Reuters újságíróit. Fotó: REUTERS/Thomas Peter