Megtaláltuk a legdurvább munkát, amit kánikulában végeznek

Amikor nyár derekán beköszönt a kánikula és sorra dőlnek a melegrekordok, bevett szokás megemlékezni azokról a szakmákról, amik művelői a legnagyobb hőterhelésnek vannak kitéve ilyenkor. Pékek, aszfaltozók, üvegfúvók, kohászok – mindenki előtt le a kalappal, aki a negyven fokban kemence vagy kohó mellett, vagy valamilyen forró anyaggal dolgozik.

Idén nyáron a negyven fokhoz közelítő hőmérsékletekkel új munkahely lépett a hősies hőségtűrők játékába: a Lánchíd. A Duna fölött, szabad ég alatt, a nyílt vízfelület miatt dupla UV- és hősugárzásban dolgozni nem mindennapi kihívás. A híd acélelemei mint a szivacs, úgy szívják magukba és ontják a forróságot, a tűző napon ezek hőmérséklete a 60 Celsius-fokot is meghaladja, ez pedig tovább fokozza a munkaterület levegőjének hőmérsékletét is.

Az itt dolgozók többféle, hűvösnek nemigen mondható munkát végeznek: van aki lángvágóval, van aki csiszolókoronggal, van aki hegesztőpisztollyal alakítja a fémet. A munkások mindemellett a saját biztonságuk érdekében komoly munkavédelmi öltözetet, egész fejet védő zárt sisakot, légszűrős maszkot, vastag kesztyűt és ruhát is viselnek olykor.

A hídon dolgozók közül ő tűnik a legkülönlegesebbnek:

A sötétbarna, meglehetősen melegnek tűnő, szkafanderszerű öltözetet viselő melósról megkérdeztük az A-Híd ZRt.-t, hogy mit érdemes róla tudni.

A képen látható dolgozó acélszemcsével történő szemcsesugaras felülettisztítást végez, amely része, sőt, mondhatni nulladik lépése a korrózióvédelmi munkáknak

– mondta megkeresésünkre Puskár Anett, az A-Híd kommunikációs vezetője.

Hogy pontosan mit is dolgozik? A mögötte lévő, ponyvával fedett sátor alatt nagy nyomású eszközzel acélport fúj a Lánchíd fémszerkezetére és így maratja le a régi festéket és rozsdát. Az így előálló fémtiszta felületre aztán fehér védőruhát viselő kollégái viszik fel az új, alapozó, közbenső, majd fedő festékréteget.

Acélszemcse szórásakor speciális védőöltözetet kell viselni. A képen is látható, frisslevegős kámzsával szerelt defender egyszerre védi a dolgozót a visszapattanó acélszemcséktől és a felülettisztítás során keletkező portól

– tette hozá Puskár Anett.

Tehát kánikulai hősünk a Lánchíd korrózióvédelméért izzad. Vagy nem is izzad annyira?

Mint a képen is látszik, a lufiszerűen felfújt öltözet túlnyomásos, azaz zárt rendszert alkot. Egy nyomásszabályozóval és szűrővel felszerelt berendezésen keresztül friss levegőt fújnak bele, így biztosítják a túlnyomást

magyarázta az A-Híd kommunikációs vezetője.

A speciális öltözetnek két fő feladata van:

• egyfelől megakadályozza, hogy a szórósátorban lebegő port a szemcseszórást végző belélegezze,
• másfelől a „felfújt” szövet a nagyobb szemcsékkel szemben is véd, a tisztított felületről nagy sebességgel visszaérkező acélszemcsék visszapattannak a felületéről.

„A felfújt szövet ugyanúgy viselkedik ilyenkor, mint például egy ugrálóvár, amelyben a gyerekek játszanak” – tette hozá Puskár Anett.

Hogy milyen a klíma ebben az öltözetben? Mint kiderült, nem is rossz:

Az öltözethez légkondicionáló is tartozik, amellyel a dolgozó szabályozni tudja a sisakba érkező levegő hőmérsékletét. A megfelelő hőmérsékletre beállított levegő ilyenkor a kámzsa hátsó részén, a tarkó magasságában érkezik be a ruhába, amelyet fel is fúj

– mondta az A-Híd kommunikációs vezetője.

Ettől persze még egész egészen biztos, hogy le lehet izzadni a mozgást és érzékelést elég komoly mértékben korlátozó, ormótlan védőruhában. 

Akárhogyanis, a Lánchídon hőségriasztás idején fokozottan figyelnek az ott dolgozókra, különösen 11 és 15 óra között. A munkásoknak ilyenkor több árnyékban eltöltött pihenőidő jár (óránként legalább 5-10 perc), és hűvös védőital segít pótolni az izzadással elvesztett folyadékmennyiséget.

Nyitókép: RTL Híradó