Ratkó-anya, az elfoglalt miniszter

A háború utáni Magyarországon egészen 1953-ig csak tiltás volt, a szankciók ekkor születtek. Ratkó Anna, a kommunista kormány első női minisztere, Rákosi mozgalmi bajtársa, egészségügyi miniszterként aláírta a minisztertanácsi rendeletet. Büntetendő az abortusz. Az orvos is, a gyereket elvetető anya is. Nyolc év halmazati büntetést kaphattak.         Ratkó Anna miniszter lánya, Éva tudta, hogy anyukája fontos asszony, és hogy miniszter Rákosi kormányában, de az iskolában nem dicsekedett vele. Azt akarta, szeressék magáért. Arra nem gondolt, hogy bárki is haragudhat édesanyjára.

Míg Ratkó Anna különböző párt, és szakszervezeti eseményeken szónokolt, addig lányára a rokonok, és nagyszülők vigyáztak. Főleg amikor még kicsi volt. Ratkó Annának ugyanis nem sok ideje maradt a gyerekre. Főleg miniszter korában. A lány intézetbe került. Szinte az egész általános iskolát ott járta ki.

- A szüleinek lehet azt mondani, hogy az eszme és a párt volt a legfontosabb?- Igen... Biztos. Mindennél fontosabb volt.- Önnél is?- Azt hiszem, igen… - válaszolta az RTL Klub kérdésére Ratkó Éva.

A Ratkó-törvény célt ért. 1953-ban 225 ezren születtek. 40 ezerrel többen, mint az előző évben. Rengetegen lettek. Míg azonban a gyerekek tömege jól mutatott egy-egy állami ünnepségen, kiderült, hogy nincs elég bölcsőde, óvoda, iskola. Ezért emlékeznek a Ratkó-gyerekek a mai napig arra, hogy milyen volt, amikor több mint 40-en jártak egy osztályba, és évekig kellett próbálkozni az egyetemeken, és főiskolákon mire bejutottak.

Ratkó Anna akkor már nyugdíjas volt. Lánya szerint az unokáira már sokkal több ideje volt. Az 5 dédunoka pedig már nem is tudja, hogy dédnagymamájukról egy nemzedék kapta a nevét.