Budaházy György a szabadon engedéséről: Politikai döntés volt, amiért nagyon hálás vagyok

A pápalátogatás előestéjén kapott kegyelmet Novák Katalin köztársasági elnöktől Budaházy György. Az ellene folyó eljárás 14 éven át tartott, végül terrorizmus miatt idén márciusban jogerősen 6 éve ítélte a Fővárosi Ítélőtábla. Lovasok várták a Váci börtön előtt. 

Húzódoztam, olyan rég ültem már lovon. Már nem tudok olyan egyszerűen fölpattanni, de hát erőltették

– mondta Budaházy György az RTL Házon kívül című műsorának. Hozzátette: alig tudott fellépni, mert olyan magasan volt a kengyel. 

Hídfoglalással indult 

Budaházy György a 2002-es hídfoglalásnál tűnt fel, szónokként gyakran részt vett a rákövetkező évek utcai zavargásaiban. 2007-ben, az egy évvel korábban, a tévészékház ostromakor ismertté vált Toroczkai Lászlóval együtt alapították meg a Hunnia Mozgalmat, ami az ügyészség szerint gyakorlatilag fedőszervezeteként működött: titkos csoportjukat, a Magyarok Nyilait takarta.

Az ügyészség szóvivője 2010-ben az RTL Akták című műsorának úgy nyilatkozott, hogy a mozgalmon belül Budaházy György „katonai parancsnokként aposztrofálva adta ki a különböző utasításokat az egyes támadásokra.”

Ugyancsak Budaházy és Toroczkai álltak az ügyészség szerint az úgynevezett Betyársereg mögött is, amely akkori honlapján a 21. század betyáros cselekedetei közé sorolta a Magyarok Nyilai akcióit. Ezekről részletesen beszélt 2010-ben az Akták című műsornak Benkő György, aki beépült a tagok közé. Elmondása szerint egyszer találkozott Budaházyval, akkor is csak az autóban ülhetett. A férfinak, aki autószerelő volt, először akcióban kellett bizonyítania ahhoz, hogy megismerhessen bárkit a Magyarok Nyilai irányítói közül.

Rálőttek a miniszter házára

A Magyarok Nyilai akciói 2007-ben kezdődtek, az MSZP irodáit gyújtották fel Molotov-koktélokkal. Ecsődi László, akkori szocialista országgyűlési képviselő házára kézigránátot akartak dobni, miközben korábban már hajtottak végre ellene Molotov-koktélos támadást. 

Később más országgyűlési képviselők otthonánál is robbantottak, vagy lövöldöztek. Hiller István, akkori szocialista oktatási miniszter házára 2008-ban lőttek rá. A Házon kívülnek most így idézte fel az eseményeket.

Belőttek a házunkba. Nem voltunk otthon, de az, hogy a családom minden tagja biztosan nem lesz otthon, azt senki nem tudhatta, történetesen én sem. A nagyobbik fiunk 17 évesen itt tartózkodott Budapesten, és hogy a házunkban alszik vagy esetleg egy bulin marad, én ezt nem firtattam, és más se tudhatta

– idézte fel a támadás napját Hiller István.

Erről az akcióról is adott át titkos hangfelvételt a rendőrségnek és az RTL-nek a Magyarok Nyilai közé beépült autószerelő, Benkő György. A hangfelvételen a következő párbeszéd volt hallható:

• De mennyit lőttél a házra?
• Kettőt.
• Kettőt?
• Két, vagy három lövés.
• És hogy álltad meg, hogy ne tárazz bele? Vagy gyorsan, sietni kellett? Mert én biztos beletáraztam volna…
• Nem, mert nincs hangtompító a pisztolyhoz.

A beépült autószerelőről ezután már csak 2021. januárjában lehetett olvasni internetes fórumokon. Súlyos betegségről és a halálhíréről írtak.

Budaházy az akkori támadásról most ezt mondta a Házon kívül riporterének: 

Jó, Hiller Istvánnak belőtt valaki a lakásába, akkor sem volt otthon.

Mikor a riporter szembesítette vele, hogy ezt nem tudhatta az, aki lőtt, Budaházy azzal állt elő, hogy nem tudni, hogy aki lőtt, az mit tudott.

Kérem, tőlem ne várjon elfogulatlan véleményt. Én ebben az ügyben se politikusként, se magánemberként nem elfogulatlan vagyok, hanem igenis elfogult

– összegezte véleményét Hiller István a köztársasági elnök azon döntéséről, amivel szabadon engedte Budaházy Györgyöt. 

Hiller István máig őrzi a golyónyomot az ablakkeretben. 

Amikor este kinyitjuk az ablakot szellőztetni, éjjel én csukom be, mielőtt elalszom, az ablakkeret ott van

– mondta Hiller István, aki azért érzi fontosnak, hogy megmaradjon a golyónyom, mert nem akarja elfelejteni a gyávaságot. Mert gyáva dolognak tartja, amit tettek. 

„Elkaptak a gecik”

2007 decemberében ismeretlenek véresre verték Csintalan Sándort, az MSZP volt alelnökét, aki akkoriban egy betelefonálós műsort vezetett a Hír TV-ben. Az akciót a Magyarok Nyilai vállalta magára.

Láttam négy embert, aki rohant felém ütlegekkel. Azon kívül láttam két embert, aki figyelt, majd utána valószínűleg rövid emlékezetkiesésem volt, mert fejen vágtak, és beestem a garázs fala és az autók közé, utána ütlegeltek

– mondta Csintalan Sándor a Házon kívülnek, aki verés közben arra gondolt, hogy nem fogja túlélni az ütéseket.

Csintalan Sándort valójában nem lepte meg a támadás, mert már előtte kapott fenyegető üzeneteket, amelyekről az akkori főnökének is beszámolt. Nem véletlenül őt hívta közvetlenül a támadás után.

Annyit mondtam neki, hogy elkaptak a gecik. Ez volt szó szerint. És tudta, hogy mi történt

– tette hozzá Csintalan.

Mint ahogy a családja is, hiszen már jó ideje nem engedte a lányát éjszaka egyedül közlekedni. A fenyegetések ugyanis a támadás után is folytatódtak. Miközben a tévést a Honvédkórházból szállították haza, csörgött a telefonja, felvette. Kérdezték tőle, hogy mész haza? Ő igennel válaszolt, mire a hívója: először menj el egy szabóhoz. 

Vegyél magadnak fekete ruhát. A fiad torkát most vágják a palesztinok.

„Akik megverték Csintalan Sándort, akárkik is voltak, azok kiadtak egy közleményt, hogy miért verték meg, és abban az volt, hogy a politikai szereplése miatt. Ehhez képest engem azért marasztaltak el, mert engem személyesen leidiótázott a Csintalan műsorában, és én ezért megharagudtam” – így reagált Budaházy György a támadásra.

Csintalan úgy gondolja, Budaházyék tagadásban vannak és senki ne számítson rá, hogy bármit beismernek, most meg aztán pláne nem. Most, miután Budaházy kegyelmet kapott Novák Katalin köztársasági elnöktől.

Dühös is vagyok, szomorú is vagyok. Meg szégyen, ez a nívó?

– tette fel a kérdést Csintalan.

„Ha nem ébredek fel, akkor mindketten meghalunk”

2008 februárjában egyetlen éjszaka alatt hat különböző településen támadtak rá szocialista képviselők otthonára. Azt szerették volna elérni, hogy ne szavazzák meg az egészségbiztosítási törvényt. Az egyik célpont Dér Zsuzsanna dunaújvárosi otthona volt. Arra ébredtek, hogy a konyhából és kisszobából jön a füst kifelé.

A bejárati ajtó előtt lévő lábtörlőt erősen beáztatták gázolajba, és utána meggyújtották Molotov-koktéllal az egészet. Én hál' istennek felébredtem, mert ha nem ébredek fel, akkor mindketten meghalunk, hiszen belélegezzük azt a füstöt, ami már teljesen elárasztotta a lakást

– idézte fel Dér Zsuzsanna.

Budaházy György most is azt mondta, hogy ugyan köze nincsen, de véleménye van a történtekről. „Nem sajnálom őket. Őszintén. Ha valakinek baja lett volna, azt sajnálnám. Azt mondanám, hogy ezt nem kellett volna, hogy egy MSZP-s politikusnak mondjuk az élete veszélybe kerüljön. De ilyen nem volt. Nem robbantottak! A lábtörlőjét gyújtották meg. Ne túlozzunk, nem ezek a súlyos bűncselekmények!” – bagatellizálta a történteket Budaházy. 

Terrorcselekmények miatt ítélték el

Budaházy Györgyöt 2009-ben vették őrizetbe. Az első perctől kezdve tagadta, hogy bármi köze lenne a történtekhez. Szerinte az akciók csak válaszok voltak a 2006-os eseményekre, az őszödi beszédre, és tévészékháznál történt összecsapásokra.

Budaházy azt mondta: átlépte a hatalom törvényesség határát, erre átlépte az emberek egy része is ezt. Szerinte sok ilyen cselekmény volt, nem csak az, amit a nyakukba varrtak, sokkal több. Úgy vélte, egy demokráciában persze helytelen ilyesmit csinálni, de nem a társadalom, hanem a hatalom lépte át először a határokat. 

Én ezt terrorcselekménynek tartom. Aki terrorcselekményt követ el, az terrorista. A terror szó az egy latin szó. Az eredetileg azt jelenti, hogy félelem. Ezek az emberek azt akarták, hogy a társaim meg én féljünk 

– mondta Hiller István.

A bíróság is többek között terrorcselekmények miatt ítélte el a Hunnia per tagjait, legutóbb már csak 6 évre. Mivel azonban a terrorizmus megítélése nagyon összetett, ezért a Kriminológiai Intézet munkatársa segített megérteni a jogszabály lényegét.

Ezzel kezdődik a jogszabály, hogy az erőszak alkalmazása, vagy az erőszakkal fenyegetésnek az legyen a célja, hogy az állam, vagy annak a szervei, valamit tegyenek, ne tegyenek, vagy eltűrjenek 

– tette hozzá Póczik Szilveszter, kriminológus.

Csintalan Sándor azt mondta, azután, hogy a per ennyire elhúzódott, hiszen mintegy 14 évig tartott, már „nem tudja senki igazából, hogy miről szól a történet, és miután az állam is a hátuk mögé állt, az ő mitológiájuk működik. Nem tudja az ország, akik aláírtak egy csomó mindent az ő szabadulásuk érdekében, fogalmuk nincs, miről beszélnek. Ezeknek az embereknek egy része olyan, ha tudná, hogy mihez adta a nevét, akkor szégyenében elbujdosna.”

Budaházy: Az elnöki kegyelem politikai döntés volt

Az elnöki kegyelem – ami lényegében a büntetés egy részének eltörlését jelenti – Budaházy György szerint politikai döntés volt.

A politika mindig patikamérlegen mér. Nyilván akármilyen színű kormány van, ez mindig igaz. Most jött el az idő rá. Én nagyon hálás vagyok a köztársasági elnöknek, az igazságügyi miniszter asszonynak, nyilván az egész kormányzat a háttérben van, nem egy embernek a döntése volt, de a köztársasági elnök asszonynak kellett ezt arccal vállalni, és ezért nagyon hálás vagyok 

– tette hozzá Budaházy.

Novák Katalin a Hunnia-per elítéltjein kívül még 16 elítéltnek adott kegyelmet a pápalátogatásra hivatkozva. Az a Házon kívül kérdésére sem derült ki, hogy milyen ügyekről van szó. Azt válaszolták: egyedi kegyelmi ügyekről a személyes adatok védelmére figyelemmel a Sándor-palota nem adhat tájékoztatást.