A siófoki Plázst alapító „helyi őstermelő” kezébe kerülhet a festői lómenhely, ami mellé egy NER-milliárdos jár pihenni

„Egy kajla kamaszfiú” – mutatja be a legkíváncsibb lovukat Czinkóczky Csaba, a Dharma állatmenhely egyik alapítója. 

Lovak, bikák, szamarak és kecskék. Mintegy 70 nagytestű mentett állat él ezen a hatalmas területen, Siófok-Törekiben. Ez a „kamasz” ló például ataxiás, ami az ő esetében azt jelenti, hogy deformált a nyakcsigolyája, ezért koordinációs problémái vannak, időnként elveszíti az egyensúlyát, és eldől. Egykori gazdája számára haszontalan. 

„Rosé az egyike a jakabszállási csapatnak” – mutat egy másik lóra a tulajdonos.

Kecskemét mellett, egy kis faluban nagyon sok állatot elvettek egy asszonytól, aztán ezeket a lovakat nem tudták hova tenni, sokkal rosszabb helyre kerültek, mint ahol voltak. Azt a cikket olvasva telefonáltam az állatvédő egyesületnek, hogy itt van ez a terület, jöjjenek ide ezek a lovak, és szívesen segítünk átszállítani őket. Ezzel kezdődött az egész

– idézi fel Czinkóczky Csaba.

Ezzel nemcsak az állatotthon, de Csaba és Gabi új életének története is elkezdődött Siófok-Törekiben, a Jódi-hegyen, 40 hektáron.

Csaba nem falun nőtt fel, hanem egy csepeli panellakásban, ahol a hetedik emeleten nem sok állattal találkozott. Gabi, a felesége is budapesti, olasz szakon végzett az egyetemen, de sosem tanított. Volt szerkesztő, ingatlanos, de – ahogy ő fogalmaz – valahogy nem találta a helyét a fővárosban. Csaba is sok mindennel foglalkozott korábban, 19 évesen kosárlabdázóként került Svédországba, de sérülés miatt sportkarrierjét nem folytathatta. Dolgozott aztán operatőrként, volt haditudósító, filmproducer, színházi rendező és igazgató. 

A Jódi-hegyen álmodtak közös jövőt, bár ők azt mondják, nem is álmodták, egyszerűen csak csinálták, egyik dolog hozta a másikat, és mire magukhoz tértek, már nyakig benne voltak.

Rengeteg „eladó” tábla volt itt annak idején, és megfizethető áron lehetett telkeket venni. 5 évvel ezelőtt Gabinak 3 hektár földre volt pénze, Csaba pedig egy barátjával közösen vett mellette 37 hektárt, 40 millió forintért.

Felesben vették a baráttal, de a tulajdoni lapra a barát neve került. Csaba szerint ennek praktikus okai voltak, ő ugyanis svéd állampolgárként nem vehet földet.

Gondolkodtak nyári táborokban, állatmenhelyben, és szerveztek fesztivált is ide. Azt gondolták, hogy valami olyat csinálnának szívesen ezen a csodálatos területen, ami másoknak is örömet szerezhet. A legelején néhány hónapig konténerben laktak, mert nem volt még házuk sem.

Miután a mentett lovak gondozását elvállalták, sorra megtalálták őket olyan nagyobb testű állatokkal, amelyeket az állam lefoglalt, miután gazdájuk kínozta vagy rosszul tartotta őket. De olyan állatok is vannak itt, amelyeket többnyire betegségük miatt egyszerűen csak haszontalannak talált a gazdájuk.

Az állatvédelmi program nem tudott mit kezdeni azokkal az állatokkal, akiket nagy nehezen sikerült elkobozni. Ilyen volt a jakabszállási ügy is. A kormányhivatalok mögött nincsenek istállók, hogy be tudják rakni a félholtra vert lovat, ezt a hiányt töltötte be ez a hely 

– mondja Csaba.

Azt állítja, az agrártárcánál ígéretet is kaptak arra, hogy 5 millió forinttal segítik az időközben létrejött Dharma Állatmentő Alapítvány működését. Azóta viszont egy fillért sem láttak belőle. A minisztériumból a múlt héten azt írták a Híradónak, hogy ők sosem ígértek ilyet. 

Csaba és Gabi ennek ellenére a nyári táborok bevételeiből és két vidéki ingatlanuk eladásából finanszírozták az itt élő állatok tartását. Időközben azonban az egykori barát, tulajdonostárs bejelentette, hogy kiszáll az alapítványból, és a nevén lévő területet is el fogja adni. A föld másik felét Csaba felesége vette meg, erről adásvételi szerződésük is van.

A szerződést ki is függesztették – ahogy azt a földtörvény előírja –, és ekkor jött a meglepetés: kiderült, hogy egy régi helyi őstermelő család tagja is igényt tart a területre.

Kaptunk értesítést arról, hogy van egy elővásárlási joggal rendelkező valaki, aki elviszi a szerződést, és elviszi ezt az egész területet, amit mi már fele arányban kifizettünk. Nemcsak fele arányban, azóta mi már többet is adtunk bele, és nem mellesleg öt éve mi gondozzuk, mi lakunk itt, mi vagyunk itt ezen a területen. Minden bokrot, fűszálat, minden részét ismerjük

– teszi hozzá a tulajdonos.

Az elővásárlási jogot benyújtó szomszéd a környék egyik legnagyobb földtulajdonosa, Barna György, a siófoki Plázs szórakozóhely tulajdonosa. 

Édesapja, Barna Sándor birtoka szomszédos a lómenhellyel, ő alapította a kilencvenes években, szintén Siófokon a Flört és a Palace diszkót, később pedig Budapesten a Symbol nevű szórakozóhelyet. Sok-sok hektárt vett már itt a Barna család, többek között egy diófákkal beültetett területet is. 

Az egyik szomszéd, Papp László azt mondja, nagyon népszerű lett ez a terület, sokan szeretnének itt gazdálkodni. Nem véletlenül. A kilátás gyönyörű, tiszta időben látni a Balatont, de még a Tihanyi Apátságot is a túloldalon. Itt kizárólag gazdálkodási céllal lehet területet venni, és építeni is csak gazdasági épületet lehet. Papp László azonban nem hiszi, hogy a szomszédai kizárólag a diófaültetvény miatt vették a területet. A férfi egy másik épületen mutatja meg, hogy miért kételkedik.

Valamikor ez állítólag gazdasági épületnek épült. Ugyan lényegesen nagyobb lett, mint amekkorát ide szabad építeni. Néhány éve ez átalakult egy mindenféle igényt kielégítő medencés nyaralóvá

– mutatja.

A gazdasági épületet Barna György építette, két évvel ezelőtt átépítette, majd eladta Jászai Gellértnek, Mészáros Lőrinc korábbi üzlettársának.

Jászai Gellért most a 4iG elnök-vezérigazgatója, tavaly a Forbes magazin értékelése szerint a 49. leggazdagabb magyar volt, és ebbe az épületbe jár pihenni. 

De mellette is építkeznek már. A helyiek úgy tudják, hogy Linczényi Aladin, a 4iG vezérigazgató-helyettese számára épül majd egy „gazdasági épület”. A diófák közé is három épületet tervezett Barna György. De Papp László tájvédelmi okokra hivatkozva megtámadta a tervezett beruházást a kormányhivatalnál, és nyert. 

A Házon kívül stábja megkereste Barna Györgyöt is a helyi címén, de hiába csengettünk, senki nem nyitott ajtót. Telefonon sikerült elérnünk, de azt mondta, élőben nem ad interjút, írásban viszont szívesen válaszol. Korábban az RTL Híradónak nyilatkozott a terveiről telefonon. Akkor azt ígérte: 

Ha a mi tulajdonunkba kerül ez a föld, és ő otthagyja az állatait, akkor ezek az állatok tovább lesznek ott gondozva bármeddig, amíg élnek.

A Házon kívülnek azt írta, hogy hivatalosan még nem értesítették arról, hogy ő nyerte el a vételi jogot. Az érintett földterülettel két telke is szomszédos, az egységes birtoktest létrehozása miatt fogja megvásárolni a területet. Érintetlenül hagyná, ahogy több hektár földjét is 15-20 éve. Ezzel szemben szerinte a lómenhelyet működtető Czinkóczky Csabát nem érdeklik az állatok, meg akarja szerezni a területet, később pedig eladni busás haszonnal. 

Barna György eljuttatott hozzánk egy másik levelet is, amelyet Czinkóczky Csaba egykori vevőtársa, a terület jelenlegi eladója írt. Ő azt állítja, hogy az állatmenhelyet eredetileg azért alapították, hogy szimpatikusabbá tegyék a koronavírus-járványig évekig megtartott Samsara Fesztivált, és megakadályozzák a vadászatot a területen. A fesztivál szervezése miatt azonban konfliktusaik lettek, ezért döntött úgy, hogy kiszáll, és eladja tulajdonrészét.

Megkerestük a területileg illetékes földbizottságot is, hogy milyen szempontok alapján rangsorolják a vevőjelölteket, és hogy meghozták-e a végső döntésüket, de adásunkig nem reagáltak megkeresésünkre. Czinkóczky Csaba és felesége azt mondja, hogy ha elveszítik a vételi jogukat, akkor a bírósághoz fordulnak jogérvényesítésért.

Nincs is más lehetőség. Tehát ezt meg kell tenni az állatokért is, magunkért is. Meg mit tudunk csinálni? Feladni nem fogjuk.