Kijöttek a számok: döbbenetes, mennyi magyar áldozata van a banki csalásoknak

Ijesztő mértékben nő az elektronikus pénzforgalomban bekövetkezett sikeres visszaélési kísérletek száma és értéke Magyarországon. Tavaly 18 296 visszaélés valósult meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett adatai szerint. A csalásokkal az ügyfeleket több mint 23 milliárd forinttal károsították meg. Emellett mintegy 60,5 ezer visszaélési kísérlet is regisztráltak, ezek értéke 19 milliárd forintot tett ki.

2022-ben még a 2023-as a harmadát sem érte el a sikeres csalási kísérletek száma, és a kár is alig 9 milliárd forint volt. Öt évvel ezelőtt, 2019-ben pedig csupán 58 ízben sikerült csalónak hozzáférniük az ügyfelek bankszámláihoz, és akkor még csak 437 millió forintot zsákmányoltak. A csalási dömping a covid idején, 2020-ban indult be, azóta minden évben a többszörösére nőtt a sikeres visszaélések száma és értéke.

Némi öröm az ürömben, hogy 2023 utolsó negyedévében az előző negyedévhez képest mintegy a harmadával csökkent a megvalósult csalások száma és összege. Ebben szerepet játszhatott egyrészt az ügyfelek ébersége, másrészt a bankok visszaéléseket szűrő rendszerei. Egyetlen negyedév kedvezőbb adatai azonban nem feltétlenül jelentik a hosszabb távú trend megváltozását – jegyzi meg óvatosan az MNB is, vagyis továbbra is indokolt a fokozott elővigyázatosság.

Telefonos banki csalások: hívogatnak, riogatnak, sürgetnek

Jóformán nincs már olyan banki ügyfél Magyarországon, akit ne hívtak volna fel internetes csalók azzal, hogy gyanús utalásokat találtak a bankszámláján, emiatt azonnal intézkednie kell, hogy biztonságba helyezze a pénzét. 

Ajánló: Nem sokon múlt – így nyúlták le csalók majdnem minden megtakarításom

A csalók biztonsági számlára utaltatják át a pénzt, vagy olyan programot telepíttetnek a telefonra, számítógépre, amelynek a segítségével átveszik az irányítást a készülék és az ügyfél bankszámlája fölött is. Hogy mik azok a programok, amiket semmiképpen se telepítsen fel, arról az RTL Híradó is készített összeállítást. 

Másoktól hamis banki honlapokon keresztül csalják ki a hozzáféréshez szükséges adatokat. Ennek egyik elterjed módja, hogy csomagküldő szolgálatnak adják ki magukat, és azt kérik, hogy egy sms-ben szereplő linken frissítse az ügyfél az adatait.

Ha a megtévesztett ügyfelek önként adják ki az adataikat a csalóknak, általában nincs esélyük többé arra, hogy visszaszerezzék a pénzüket. A bankok ilyenkor mentesülnek a felelősség alól.

Ez abból a szempontból érthető is, hogy ellenkező esetben éppen az „öncsalás” lehetne a visszaélés új formája, amikor az elkövetők banki ügyfélként maguk nulláznák le a saját számlájukat, majd követelnének kártérítést.

Vagyis a legjobb, ha az ügyfél óvatos, a csalóknak nem adja meg a bankszámlája, bankkártyája adatait, az sms-ben érkező linkekre nem kattint rá, új alkalmazásokat, „vírusirtót” nem telepít fel, a bank nevében telefonáló, gyanús tranzakciókkal riogató álügyfélszolgálatosokra pedig rácsapja a telefont. 

Ajánló: „Anyáddal szórakozzál!” – felháborodott a csaló, mert nem sikerült pénzt lopnia olvasónktól az OTP nevében

Ha tényleg baj van, azt könnyű ellenőrizni, csak vissza kell hívni a bank hivatalos ügyfélszolgálatát. (Az internetes csalókkal szembeni védekezés főbb szabályait itt foglalta össze az rtl.hu Pénzkérdése.)

A bankkártyás csalások is szaporodnak

Gyorsan növekszik a bankkártyás visszaélések száma és értéke is. A kibocsátói (banki) oldalon tavaly 182 ezer káresemény történt majdnem 8,2 milliárd forint értékben, míg az elfogadói oldalon 7505 esetet észleltek 440 millió forint értékben. 

Főleg a határon átnyúló forgalomban, vagyis külföldi oldalakon, kereskedőknél fordult elő, hogy visszaéltek a bankkártyás ügyfelek adataival.

A kibocsátói oldalt nézve a leggyakoribb visszaélési módszer továbbra is az adathalászat, adatlopás, illetve a pszichológiai manipuláció volt. A csalások több mint kétharmada köthető adathalászokhoz, akik a 8,2 milliárdos összegből 4,4 milliárdot szereztek meg. A pszichológiai manipulációval operáló csalók 5756 alkalommal értek célt, és bő másfél milliárd forintot zsákmányoltak. Miközben a csalók átlagosan néhány ezer vagy tízezer forintos károkat okoznak, a pszichológiai manipulációnak bedőlő áldozatok átlagos vesztesége tavaly meghaladta a 265 ezer forintot.

Az sem jó hír az ügyfeleknek, hogy míg az ellopott kártyákkal okozott károkat sokszor megtérítik nekik, az adathalászok által kicsalt, vagy a manipulátoroknak kiadott adatokkal elkövetett csalások után egyáltalán nem biztos, hogy kapnak kártérítést. Emiatt a kártyás csalások miatt elszenvedett károk egyre nagyobb részét az ügyfelek viselik. 2016-2020 között a kártyás visszaélések miatt keletkezett károk mindössze 8-10 százalékát viselték az ügyfelek, a többi a bankokra és a kereskedőkre hárult. 

Tavaly már a károk kétharmadát az ügyfeleknek kellett lenyelniük. 

Az ügyfelekre terhelt károk összege egyre magasabb, tavaly már megközelítette a 3,3 milliárd forintot, ez több mint a két és félszerese a 2022-es évinek, és a hétszerese a 2021-esnek.

A szerző a Bank360.hu szakértője

Nyitókép: Getty Images