Sosem látott devizalázban égtek tavaly a magyarok – most itt a kijózanodás

Rég nem látott erősödésnek lehettünk tanúi a forint piacán az elmúlt napokban. Öt hónap után ismét 395 forint körül járt az euró, és újra 375 forint alá ment a dollár ára, amire fél éve nem volt példa. A magyarok egy része örül ennek, hiszen olcsóbban lehet most a külföldi webáruházakból rendelni, és a síutak is kevesebbe kerülnek forintban számolva. Mások viszont bosszankodnak, miután 

2022 egyik slágerbefektetése az euró és a dollár volt, és ha túl drágán vásároltak, akkor most számolhatják az aktuális veszteségüket.

Az euró és a dollár talán még sosem volt olyan népszerű befektetés korábban, mint 2022-ben. Az orosz-ukrán háború után kilőtt az addig 355 forint körül mozgó euróárfolyam, ami áprilisban került először igazán közel a 400 forintos lélektani határhoz. A háborús félelmek és a forint látványos zuhanása sokakat késztetett valutavásárlásra. Sokan fogadták meg a régi tanácsot: „állj készen az indulásra, legyen bepakolva a bőröndöd, legyen érvényes az útleveled, és a tárcádban legyen kis címletű euró vagy dollár készpénzed”.

A többszörösére nőtt a valutaforgalom

Mindennek az lett a következménye, hogy 2022 márciusában – noha külföldre utazni akkor még csak korlátozottan lehetett – csúcson volt a pénzváltók forgalma. A korábbi hónapok átlagának a négy-ötszörösét tette ki a beváltott összeg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a tavalyi harmadik hónapban 

több mint 120 milliárd forint értékben váltottak euró készpénzt a magyarországi váltóhelyeken, amire utoljára 2013 nyarán volt példa. Dollárból pedig a bankoknál és a pénzváltóknál 21,7 milliárd forintnyit vettek, ami történelmi rekord a statisztika 2016-os indulása óta.

A jegybank még csak a november végi adatokat közölte, de az már szinte biztosra vehető, hogy 2022-ben legalább a 2021-es kétszeresére emelkedett a bankok és pénzváltók forgalma, amikor eurót adtak el – dollárból pedig az egy évvel korábbi háromszorosára nőhet a beváltott valuta mennyisége.

„2022-ben az OTP Bank esetében a korábbi évekhez képest jelentősen megnövekedett a valutaforgalmazás. Ennek oka egyrészt a háború, másrészt pedig a gyenge forintárfolyam. Kiugróan magas valutaforgalom a háború első hónapjában jelentkezett” – nyilatkozta a Bank360.hu-nak a pénzintézet. A főbb devizanemekben lévő devizabetétek állományában is egyöntetű növekedést tapasztalt az OTP. Az emelkedés 20 százalékot meghaladó volt eredeti devizanemben mérve ebben az időszakban.

Az Erste Csoportnál jellemzően a vagyonos ügyfelek tartják a megtakarításuk egy részét devizában vagy devizás befektetési termékekben. A Private Banking/Erste World ügyfeleknek átlagosan 30-50 százalék közötti devizahányaduk van a portfólión belül. Az Ersténél az euró és a dollár a két legnépszerűbb deviza az ügyfelek körében. Mivel tavaly a devizapiac rendkívül nagy árfolyammozgásokat produkált, az Ersténél nőttek a váltási volumenek, de ez végül nem járt a már eleve meglehetősen magas devizaarány jelentős bővülésével.

Voltak, akik visszaváltották a csúcson a pénzt

Érdekes fejlemény, hogy amint a pánik alábbhagyott, az euróvásárlók részben visszavitték a valutájukat a pénzváltókhoz vagy a bankokhoz, és visszaváltották forintra. Összesen több mint 788 milliárd forintnyi eurót adtak el végül a magyar pénzváltóknál és bankoknál az ügyfelek november végéig, de ebben a turisták által beváltott pénz is benne van. 

Az olyan hónapokban, amikor aktuálisan történelmi mélypontra került a magyar fizetőeszköz, megugrott a visszaváltások volumene.

Az átváltott dollárokból is váltottak vissza, de kevesebbet. Ennek az is lehetett az oka, hogy a dollár árfolyama októberig folyamatosan erősödött az euróval szemben, így elképzelhető, hogy a lakosság a visszaváltott euróiból dollárt is vásárolt.

Rekordon a devizabetétek

A lakosság döntő része már nem készpénzben devizázik, hanem betétben vagy más befektetésben. A devizabetétek volumene történelmi csúcsra jutott 2022-ben, november végéig 11 hónap alatt csaknem 500 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítás került devizabetétekbe a jegybank adatai szerint. A devizaszámlák száma is megugrott tavaly, az első kilenc hónapban csaknem 60 ezerrel 1 141 537 darabra emelkedett, ami történelmi rekord.

Október végén volt történelmi csúcson a háztartások devizabetét-állománya, meghaladta a 2566 milliárd forintot, de novemberben is ennek közelében maradt a volumen. 

A pénzüket devizabetétben tartók nem bíztak a forint erősödésében, legalábbis az évben egyetlen hónap volt csak, a május, amikor kivettek a devizabetétjeikből. Még a 430 forint fölötti euróárfolyam idején, 2022 októberében is sokan vásároltak devizát, több mint 71 milliárd forintnyi friss megtakarítás került a tizedik hónapban devizabetétekbe.

A lekötött betétek kamata ugyanakkor viszonylag alacsony. A jelenleg elérhető legjobb eurós ajánlat az MNB betétválasztó oldala szerint a Bank of Chinánál érhető el, egy évre 2,5 százalékos kamatot fizet a bank, de csak annak, aki legalább 500 ezer eurót köt le. Az átlagos ügyfél 1000-49999 eurós lekötés között mindössze 2 százalékos kamatot kaphat. Dollárbetétből a Gránit Banké a csúcsajánlat, 6 hónapra 3,4 százalék, ez már 500 dolláros lekötéstől elérhető.

A forgalmi adatok alapján ugyanakkor úgy tűnik, a tavaly őszi vásárlások miatt mostanra sokan lehetnek mínuszban a devizáikkal. 

A forint ugyanis december 13-tól, amióta egyre biztosabbá vált, hogy Magyarország megkaphatja a befagyasztott brüsszeli forrásokat, folyamatosan erősödik. A dollár gyengülése is kedvezett a forintnak az év első napjaiban. Úgy tűnik, az euró ára 400 forint, a dolláré pedig 380 forint alatt stabilizálódhat. A szakértők szerint egyelőre nagyobb az esély arra, hogy erősebb marad a forint, a technikai elemzések alapján legalábbis az Equilor Befektetési Zrt. és az OTP Bank is ezt valószínűsíti.

A Bank360.hu szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy a forint-euró árfolyam július óta ugyan egy széles, 395 és 415 körüli sávban mozog, de viszonylag stabil. Ebből csak a jegybanki alapkamat-emelés leállítása rántotta ki hosszabb időre, de miután az MNB a nagy forintgyengülés hatására kénytelen volt 18 százalékra emelni az irányadó kamatát, az árfolyam visszatért a korábbi sávba, és azóta is ott ingadozik.

Nyitókép: Mohai Balázs/Bloomberg via Getty Images