Már nem kell a szerencsejáték-függőket segíteni a kaszinók adójának egy részéből, mehet az is rezsivédelemre
2022. október 15. 18:36
Egy pénteken megjelent szűkszavú rendelet mostantól a rezsivédelmi alapba folyatja a kaszinók játékadójának azt a 3 százalékát, amit eddig játékosvédelmi vagy karitatív célra kellett fordítani.
Jelentős forrástól esnek el mostantól a szerencsejáték-függők megsegítésén ellátásán dolgozó karitatív és egészségügyi szervezetek, derül ki a Portfolio cikkéből. A magyar kormány egy friss, a pénteki Magyar Közlönyben megjelent szűkszavú rendelettel ugyanis a rezsivédelmi alap bevételei közé irányította a kaszinók játékadójának játékosvédelmi vagy karitatív célra fordítandó 3 százalékát.
A kormányrendelet, a vészhelyzetre való tekintettel, a szerencsejátékról szóló törvény egyik paragrafusát módosította, amiben ez áll:
A játékkaszinók és online kaszinók játékadójának 3%-át játékosvédelmi vagy karitatív célra kell fordítani. E rendelkezés alkalmazásában játékosvédelmi célnak minősül különösen a játékosok által ingyenesen, 0-24 óra között hívható telefonos ügyfélszolgálat (zöld szám) fenntartása, a játékosok részére a szociális ellátórendszer keretében elérhető közösségi ellátásokról szóló figyelemfelhívó, illetve folyamatos tájékoztatás biztosítása, valamint a szerencsejátékkal kapcsolatos, esetleges káros mentális, pszichikai vagy szociális hatások megelőzése, kezelése.
Az Ukrajna ellen indított orosz támadás miatt kihirdetett veszélyhelyzetre hivatkozó új kormányrendelet ezt a pénzt csatornázza most be a rezsivédelmi alapba.
Az Szjtv. 35. § (4) bekezdésében meghatározott játékadó bevétel a Kvtv. 1. melléklet L. Rezsivédelmi Alap fejezet, 1. Rezsivédelmi Alap központi kiadásai cím bevétele.
Azaz a 2022-es évi központi költségvetésben szereplő, idén májusban bejelentett rezsivédelmi alapba kerül a kaszinók megadóztatásából befolyt bevételnek az a 3 százaléka, amit 1991 óta a szerencsejáték-függők megsegítésére adott az állam.
A rezsivédelmi alap célja a rezsicsökkentés költségeinek finanszírozása, ebbe az alapba fizetik be a bankok, biztosítók, energiaszolgáltatók, légitársaságok, nagy telekomcégek és áruházláncok a rájuk kivetett extraprofitadó egy részét, közölte Orbán Viktor még májusban.
A szerencsejáték-függőség a viselkedési addikciók (szenvedélybetegségek) körébe tartozik, a szerencsejáték-függő életmódja a játszott szerencsejátékok, a nyeremény, a nyereség, a győzelem körül forog. A játékszenvedély hevében jellemző a kontrollvesztés, a külvilág érzékelésének megszűnése. Gyakran vezet súlyos anyagi gondokhoz és életmódbeli problémákhoz, akár a mindennapi élet ellehetetlenedéséhez is
– írja a szerencsejáték-függőségről a Nemzeti Népegészségügyi Központ egészségvonalának tavaly májusi cikke.
Magyarországon becslések szerint körülbelül háromszázötvenezer szerencsejáték-függő él, további csaknem kilencszázezren pedig már a függőség kapujában vannak
– olvasható a Magyar Nemzet 2019-es riportjának bevezetőjében.
Az RTL Fókusz január 22-i adása pedig azzal az aggasztó témával foglalkozott, hogy már a középiskolások körében is komoly gond a szerencsejáték-függőség:
Nyitókép: Balázs Attila / MTI