Százezres feketézésről, áremelésekről és bezárásra készülő szállodákról beszél az Iposz elnöke

Kijelenthető, hogy az új katatörvénnyel az adónemet csak nagyon kevesen választották – egyebek mellett erről beszélt az RTL.hu-nak Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke, aki szerint a kata kivéreztetését jól mutatja, hogy a módosítás után csak nagyon kevesen jelentkeztek be az adózási forma alá. „A korábbi katások nagyjából 80 százaléka vagy teljesen letett a vállalkozásról, vagy a sokkal költségesebb és több adminisztrációval járó átalányadózásra tért át” – mondta az Iposz vezetője, aki szerint főleg a korábban mellékállásban katázók, a főállásúak közül pedig az idősebbek hagyták maguk mögött a vállalkozást.

„Az is benne van a pakliban, hogy azoknak egy része, akik eddig az egyszerű adminisztráció – nem kellett számlákat gyűjteni, nem kellett könyvelőt fizetni – miatt bejelentkeztek a kata alá, visszatérnek a feketepiacra. A kollégáimmal beszélgetve úgy saccolnám, hogy százezernél is több ember választhatja a feketézést. Ők azok, akik másodállásra nem fognak vállalkozást alapítani, drágább, bonyolultabb adónemet választani vagy komoly adminisztrációt vezetni” – fogalmazott Németh László, aki szerint ez senkinek sem jó: sem annak, aki ilyesmire kényszerül, sem az államnak, de azoknak sem, akik esetleg tőlük vesznek igénybe szolgáltatásokat.

Ez komoly visszalépés lenne a gazdaság kifehérítésében

 – jelentette ki a szövetségi vezető, aki úgy látja: leginkább azok játszhatnak el a törvény megkerülésének gondolatával, akik főállásuk kiegészítéseként, másodállásban voltak katás vállalkozók és a lakosság kiszolgálásában vettek részt.

Azok közül is kerülhetnek ki feketézők, akik eddig cégeknek dolgoztak, bár közülük várhatóan kevesebben választják az illegális utat. Németh László ezt úgy világította meg: nehezen elképzelhető, hogy például egy kulcsmásoló, ha katás marad, szállodáknak nem dolgozik. Ilyen helyzetben inkább az fordulhat elő, hogy mindkét fél megelégedésére egyszerűen nem készül számla a munkáról. Ugyanez a forgatókönyv előállhat úgy is, hogy a kulcsmásoló már nem katás, egyszerűen teljesen feketén dolgozik.

A szállodának kulcs, a kulcsmásolónak pedig jövedelem kell, 

– teszi hozzá az Iposz elnöke.

„Nemcsak azokat kényszerítik a feketepiacra, akik szolgáltatnak, hanem azokat is, akik igénybe veszik a szolgáltatást. Gondoljunk bele egy bőrdíszműves helyzetébe, hogyan mondhatná egy cégnek, hogy nem vállalja a munkát? Vagy gondoljunk bele egy kis pékség helyzetébe, ami már hozzászokott egy megbízható autószerelőhöz, aki akár soron kívül is segített nekik, hogy ne álljon le hetekre a munka. Azt hiszi bárki, hogy ezek a megbízások eltűnnek? Szerintem csak a könyvelésből tűnnek el” – magyarázta Németh László, aki szerint felmerülhet egy járulékos probléma: az a vállalkozás, ami eddig számlát adott a lakossági ügyfeleknek, részben felhagyhat ezzel, hogy legyen olyan pénze, amit számla kérése nélkül elkölthet. Az online számlázással ugyanis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a pénzmozgásokra igencsak jól rálát.

A szervezeti vezető elismeri: voltak gondok a katával, ezt az Iposz jelezte is a kormányzatnak. Abban nincs vita köztük, hogy egyes cégek bújtatott foglalkoztatásra használták az adónemet, hogy a munkavállalók kisebb szociális biztonsága árán kevesebb adót és járulékot kelljen az államkasszába fizetniük. Arról azonban nincsen tudomásuk, hogy a NAV szisztematikusan ellenőrizte volna a bújtatott foglalkoztatást, pedig erre az elektronikus számlázás minden technikai lehetőséget megadott. A tisztességes katások viszont hátrányba kerülhettek, a 3 milliós számlázási határral elvesztettek olyan megrendelőket, akiknek mondjuk évi 4 millióért dolgoztak. Németh László kiemelte: jelezték, hogy gondok lesznek, ha a kormány nem nyúl a katához, a mostani megoldás azonban a legnagyobb problémát nem oldotta meg.

Azoknak, akik maradhattak, nagyon nehéz lesz az élet, amikor nyugdíjba vonulnak. „Ma egy havi 50 ezer forintot fizető katás két évi munkája után nagyságrendileg egy évi szolgálati időt számolnak el. Ahogy emelkedik a minimálbér, ez egyre kisebb arányú szolgálatiidő-elszámolást jelent, ami nagymértékben csökkenti a nyugdíjat. Az Iposz azt mondta, lehet, hogy a havi adó összegét meg kellene emelni, lehet, hogy az érintettek egy részének alacsonyan lehetne hagyni, de egy bizonyos kört – például azokat, akik csak a lakosságot szolgálják ki, vidéken, kisebb vevőkörrel dolgoznak, kisebb bevétellel – pozitívan kellene diszkriminálni a szolgálati idő elszámolásánál. Lesznek, akiknek a mostani rendszer miatt gyakorlatilag nem lesz nyugdíjuk” – mondta az Iposz elnöke, aki szerint nyilvánvaló, hogy a katázás átalakításával az állami bevételeket akarják növelni, az azonban kérdéses, hogy mekkora sikerrel járnak.

Kigazdálkodható a rezsiemelés és az infláció?

Azok sincsenek könnyű helyzetben, akik a katában maradhattak: korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, hogy az infláció és a rezsi emelkedése miatt a szépségipari vállalkozók sorra jelentik be az áremeléseket, fennmaradásuk azonban így is bizonytalan. Németh László szerint az áremelés általánosan borítékolható azoknál is, akik más, drágább adózásra tértek át. Arra számít, hogy azok a fiatalok váltanak például az átalányadózásra, akiknek folyamatosan dolgozniuk kell, nincsen más választásuk. A magasabb költségeiket ki kell termelni, ez pedig áremelést jelent. De nem nagyon van olyan, aki megúszhatná ezt, a körülmények egy irányba mutatnak.

Főleg az üzlethelyiséget bérlő vállalkozóktól hallom, hogy az áramszámlájuk háromszorosára, hatszorosára, sőt valakinek akár tízszeresére nőtt. Még úgy is, hogy rezsicsökkentő intézkedéseket vezettek be: nem vagy nem annyira megy a klíma, korlátozottabban használják a világítást. Rettegnek, hogy mit hoz a tél.

Az alkalmazottaknak béremelést kell adni, hiszen napról napra szembesülünk vele mindannyian, hogy mennyire emelkedik az élelmiszerek ára. Ez logikusan áremeléshez vezet.”

Mindez könnyen megtizedelheti a vállalkozásokat. Németh László szerint már látható, hogy az idegenforgalom vélhetően nagyon nagy gondban lesz télen.

Hallottam olyan híreket, hogy vannak olyan szállodák, amelyek már a zárást készítik elő, vagy be is zártak.

Nem tudják kigazdálkodni a magas bér- és energiaköltségeket. Általánosan elmondható, hogy nagy a bizonytalanság a vállalkozások oldalán, várják, számolgatják, hogy mi jöhet. A legtöbben novembert, decembert jelölik meg vízválasztóként, akkor látják, hogy ki tudják-e gazdálkodni a megemelkedett költségeket” – foglalta össze a Németh László.

Egyelőre az sem látszik, hogy milyen segítséget várhatnak az államtól a leginkább sérülékeny mikro-, kis- és középvállalkozók. A rezsiemelkedés kezelésére jó megoldás lehet az energetikai korszerűsítés, ehhez például a Széchenyi Mikrohitel Max keretében fix 1 százalékos kamattal lehet hitelt felvenni. Ez azonban hitel, ami nem mindenkinek fér bele. „Megint a hitelfelvételre biztatják a mikro- és kisvállalkozásokat. Az a baj, hogy a korábbi időszakok bedőlt hitelei miatt ezek a vállalkozások ebben már nem bíznak” – fogalmazott az Iposz elnöke. Hozzátette: a koronavírus időszakában mindenki sejtette, hogy a nehéz helyzetnek egyszer vége lesz, kikeverednek belőle, és helyreáll a rend. „Ez részben így is lett: van vakcina, többet tudunk a covidról. Most azonban a vállalkozások nem látják a kiutat. Hatalmas a bizonytalanság, nem tudja senki, meddig kellene kihúzni, mi hozhat változást. Így azt sem lehet látni, meddig kellene hitellel a túlélésért küzdeni. Ez pedig meghatározó, azt mondják a vállalkozók, hogy akkor köszönöm, nem kérem a hitelt. Vagy még most bezárják a boltot és kiszállnak úgy, ahogy tudnak.” 

És hogy reálisan milyen segítségre lenne szükség? Olyan vissza nem térítendő támogatásokra, amelyekkel a vállalkozások energetikai korszerűsítéseket eszközölhetnek, leginkább a megújuló energia felhasználásával. Németh László jó és szükséges lépésnek tartja Paks II. kivitelezésének felgyorsítását, amely csökkentheti az ország energiafüggőségét. Ez azonban így is évekbe telik.

A különböző ársapkák fenntartását pedig az ország nem bírja el, ezen a területen a vállalkozások biztosan nem számíthatnak segítségre. Az is kérdéses, hogy az energiahordozók áfacsökkentése beleférne-e makrogazdaságilag az országnak. Nem biztos. Amikor a katásoktól pluszpénzt kell beszedni, akkor nem valószínű, hogy az államkassza le tudna mondani az áfabevételek egy részéről.

Csak a legkisebb, termelőtevékenységet nem végző vállalkozások maradhattak bent a rezsicsökkentésben, a kormány ugyanis olyan fogyasztási korlátot szabott, ami nagyjából egy család energiafelhasználásának felel meg. Az RTL-nek korábban nyilatkozó pékség tulajdonosa szerint ez áremelést és tömeges bezárásokat hoz majd:

Nyitókép: Getty Images