Húsvét után: meglepő szokások, amikről még nem hallottál

A nyuszi, aki tojást tojt – így kezdődött

A húsvéti nyúl története nem a keresztény hagyományokból ered: a germán mitológia szerint Ostara, a tavasz istennője változtatta egyik madarát nyúllá, aki színes tojásokat tojt a gyerekek örömére. A szimbólum Németországban vált a húsvét részévé, innen indult hódító útjára a nyuszi és a tojás motívuma.

Cserépedény-dobálás és hónyúl: furcsa szokások a világ körül

Görögországban, Korfu szigetén hatalmas cserépedényeket hajítanak az ablakból, míg a norvégok marcipántojással és krimifüzetekkel ünnepelnek. 

Ausztráliában a nyulak túlszaporodása miatt egy ideig csokinyúl helyett csokibilby volt a húsvéti sztár. Alaszkában hónyulat építenek, El Salvadorban pedig ördögök csapnak le az utcákon a bűnbánat jegyében. A húsvét valóban más és más arcát mutatja mindenhol.

Piknik, bárány és tűzijáték – családi hagyományok a világ minden táján

Brisbane-ben a 25 fokos húsvét családi piknikezéssel telik, Firenzében „robbanókocsit” tolnak a templomhoz, a Fülöp-szigeteken pedig egészen extrém módon, keresztre feszítéssel emlékeznek meg a passióról. Bár a formák különböznek, a lényeg mindenhol ugyanaz: a húsvét az összetartozás és a tavasz ünnepe.

(Nyitókép: firenzei robbanókocsi idén húsvétkor. Forrás: Getty Images)