Tényleg nem vagyunk egyedül? Az űrkutatás döbbenetes felfedezései

Az első lépések a világűrbe – Szputnyik és Gagarin történelmi útja

1957. október 4-én az emberiség egy új korszakba lépett: a Szovjetunió felbocsátotta a Szputnyik-1 műholdat, ezzel először jutott ember alkotta tárgy a világűrbe. Három és fél évvel később, 1961. április 12-én Jurij Gagarin megkerülte a Földet, és ezzel megtette az első emberi űrutazást. Az űrhajózás világnapja azóta is április 12-e.

Az univerzum rejtélyei: mit tudunk valójában?

Az elmúlt hat évtizedben ember járt a Holdon, szondákat küldtünk a Marsra és még azon is túl, a Voyager szondák a Naprendszer határát is átlépték. Mégis, az univerzum 95%-áról még mindig nem tudjuk, miből áll. A sötét anyag és a sötét energia csak nevek: valójában nem értjük, mi is az a láthatatlan tömeg és erő, ami összetartja galaxisainkat.

A James Webb űrtávcső: egy forradalom a szemünk előtt

A 2021 végén indított James Webb űrtávcső képes olyan részletességgel vizsgálni a világegyetemet, amire eddig semmilyen más eszköz nem volt képes. A tudósok már most állítják: a teleszkóp felfedezései több, régóta elfogadott csillagászati és fizikai elméletet is megdönthetnek.

Őszintén szólva, ma a James Webb teleszkóp megbukna nálam egy egyetemi vizsgán, mert az eredményei ellentmondanak annak, amit tanítunk.

– mondta Borkovits Tamás csillagász, a Szegedi Tudományegyetem tanára szerint a James Webb áttörő eredményt hozhat az űrkutatásban.

A James Webb többek között exobolygók légkörének összetételét is képes vizsgálni. Könnyen lehet, hogy már a következő években olyan jeleket észlelünk, amelyek mesterséges beavatkozásra utalnak – vagyis földönkívüli intelligencia nyomaira.

Élet a világűrben? Egysejtűek vagy fejlett civilizációk?

Szabó Norton Olivér csillagász úgy látja: ha bárhol máshol is találnánk életet, az azt jelentené, hogy hemzseg az univerzum az életformáktól – még akkor is, ha azok csak egysejtűek. Egyetlen második élettel bíró bolygó már statisztikai áttörést jelentene. Azonban a fejlett civilizációk nyomai – mint például egy Dyson-szféra – továbbra is csak az elmélet szintjén léteznek.

A Mars meghódítása? Még Elon Musk álma is messze van

Bár Elon Musk már 2016-ban embert akart küldeni a Marsra, a realitás más képet mutat. A Marsra vezető 200-250 napos út során az űrhajósokat halálos sugárzás érné, a bolygó felszíne pedig extrém barátságtalan: korrodáló por, mérgező légkör, szélsőséges hőmérsékletek és nulla védelem. Szakértők szerint még évtizedekig science fiction marad, hogy embert lássunk a vörös bolygón.

A Föld védelme – meteoritok, kisbolygók és űrszemét

A Földet nemcsak a távoli jövő kihívásai fenyegetik, hanem a jelen veszélyei is. A 2013-as orosz meteoritrobbanás több mint 1200 sérültet hagyott maga után, és a Bennu kisbolygó becsapódási esélyét 0,057%-ra becsülik 2178-ra.

Ennél is sürgetőbb probléma az űrszemét. Jelenleg több mint 12 ezer műhold kering bolygónk körül, és ezek közül egyre több válik kontrollálhatatlan törmelékké. Ezek akár 40 ezer km/h sebességgel is haladhatnak, és egy kaszkádütközés dominóhatása megbéníthatja a teljes Föld körüli űrforgalmat.

Magyar az űrben – Kapu Tibor küldetése

45 évvel Farkas Bertalan után újabb magyar űrhajós készül elhagyni a Földet. Kapu Tibor 2024 májusában indulhat útnak, és közel 30 kísérletet hajt majd végre a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. Ez nemcsak tudományos áttörés lehet, hanem nemzeti mérföldkő is.

Leadkép: Fatih Aktas/Anadolu Agency via Getty Images