A Nyugat látni szeretné, hogy Ukrajna képes-e áttörni az orosz vonalakat, Rácz András szerint erre komoly esélyük van
2023. június 12. 21:07
Néhány nappal ezelőtt indította meg ellentámadását az ukrán hadsereg az Oroszország által elfoglalt területeken; ennek eredményeképp több falut visszafoglaltak az ország délkeleti területein – Kijev közlése szerint. Ezt Moszkva egyelőre nem erősítette meg, de néhány katonai blogger elismerte, hogy az oroszok elvesztették az ellenőrzésüket a településeken. Rácz András szakértő úgy látja: mindkét fél nagy intenzitással készült az ellentámadásra, azonban jelentős különbség, hogy amíg Ukrajna gyakorlatilag a teljes haderejét erre a háborúra fordíthatja, addig Oroszországnak számos más helyre is csoportosítania kell katonákat.
Eleinte nem volt egyértelmű, hogy ez most valóban a nagy ukrán ellentámadás-e
– mondja Rácz András, Oroszország szakértője, aki arról beszélt a Fókusz kamerái előtt: az ukránok szigorú információs csendet tartottak.
A harcok intenzívvé válása után el kellett telni néhány napnak, hogy Zelenszkij kimondja, hogy igen, ez az, amire mindenki vár.
Rácz szerint jól haladhat az ukrán támadás, ellenkező esetben Zelenszkij nem vállalná fel a harcokat. Közben az oroszok újra a civil lakosságot támadják, Odesszát érte légitámadás, újabb civil áldozatokat szedve – ezt már Feledy Botond, külpolitikai szakértő mondja.
A Kahova-gát lerombolás után, az elöntött területen akár évtizedekig elhúzódó természeti katasztrófával is számolhatnak a szakértők szerint. Az áradás veszélyeztetheti az ivóvíz- és élelmiszerellátást és a Fekete-tenger ökoszisztémáját is. Az ukrán környezetvédelmi miniszter szerint Herszon védett természeti területeinek csaknem egyharmada elpusztulhat a gátszakadás miatt.
Mivel a gátat az oroszok ellenőrizték, ezért ezt a felszíni robbantást, vagy felszínközeli robbantást csak ők hajthatták végre a gáton, hiszen ők voltak effektíve ott, gáton belül.
– mondja Rácz András. Feltételezések szerint több ezer embert zárhatott el a külvilágtól a Dél-Ukrajna egyes területeit elárasztó árvíz. A térség katonai igazgatása szerint a gátszakadás óta javult a helyzet, most csaknem 80 négyzetkilométer lehet víz alatt.
A Nova Kahovka-i gát felrobbantása óta Oroszország további két kisebb gátat is elpusztított Herszon megye keleti részében. Vasárnap pedig felrobbantott egy gátat Donyeck megye és Zaporizzsja megye határán – mondja Rácz András.
Az látszik, amit egyébként a hadtörténelemből tudunk is, hogy a gátak felrobbantása az a védekező fél eszköztárának integráns része. Hiszen az árvízzel nagyon nagy területet lehet a támadók számára járhatatlanná tenni.
Tompa Tibor Kijevben él, azt mondja az elmúlt időszakban folyamatosak voltak a fővárost célzó drón- és rakétatámadások. A légiriadók szinte mindennaposak, ilyenkor mindenki megpróbál óvóhelyre menni, vagy ha oda nem tud, aluljárókban, esetleg a lakásuk védett helyeik húzzák meg magukat.
Ami mondjuk a legnehezebb, az, hogy éjjel egy bizonyos idő után, ha nincs is riadó, felkelsz, lidércálmaid vannak és nem tudsz aludni.
– mesélte Tibor, aki szerint Kijev az ellentámadás sikerében reménykedik. Bíznak abban, hogy minél jobban ki tudják szorítani az orosz katonákat; ezért így vagy úgy, de mindenki támogatja a hadsereget.
Rácz András szerint mindkét fél nagy intenzitással készült az ellentámadásra, azonban jelentős különbség, hogy amíg Ukrajna gyakorlatilag a teljes haderejét erre a háborúra fordíthatja, addig Oroszországnak számos más helyre is csoportosítania kell katonákat.
400-450 ezer orosz katona lehet és az irreguláris formációkkal együtt talán 470-480 ezer, pontosan nem lehet tudni. Ezzel szemben Ukrajna majdnem pontosan 1 millió embert tart fegyverben.
Rácz András azt mondja, az ellentámadás előtt Kijev 12 új dandárt állított fel, ebből 9-et nyugati fegyverzettel láttak el, és még 8 rohamdandárt is létrehoztak. Ez nagyjából 40-60 ezer fő lehet, ami a frontvonal környékén lévő 400-450 ezer ukrán katonához képest pluszban értendő.
Ez az erő egyértelműen elegendő, hogy Ukrajna komoly erőfölényt alakítson ki, tehát hogy eséllyel próbálhassa meg áttörni az orosz vonalakat.
A háború kezdete óta a NATO tagországok, az euroatlanti közösség és támogatóik körülbelül 170 milliárd dollárnyi segítséget: katonai, humanitárius és pénzügyi segítséget nyújtottak Ukrajnának, mondja Feled Botond.
A mostani ellentámadás diplomáciai értelemben talán a leginkább várt lépés volt már, amiben szeretnék látni, hogy ezeknek a támogatásoknak olyan szempontból is értelme van, hogy tényleg képesek az orosz vonalakat megtörni és bizonyos stratégiai területeket megszerezni.
Rácz András, Oroszország-szakértő szerint a következő napokban, hetekben arra érdemes figyelni, hogy az ukrán ellentámadás mennyire nyer teret, elsősorban a zaporizzsjai, másodsorban a bahmuti fronton. Valószínűsíthetően a fő irány a zaporizzsjai vonal lehet, azért, hogy kijussanak az Avozi-tenger partjára és kettévágják az Ukrajna déli területeit megszálló orosz erőket. Amennyiben ez megtörténik, képesek lehetnek lőni a Krímet Oroszországgal összekötő Kercsi-hidat, ezzel pedig elvághatják az ukrán betöréstől nyugatra és délnyugatra tartózkodó orosz erők utánpótlását.