„Halottnak kellene lennem, három hónapnál többet nem adtak” – a halálban is életet adnak a hospice házak, de a rezsiválság őket is sújtja

31 évvel ezelőtt Polcz Alaine alapította a Hospice Házat, ahol azt vallják, hogy a hospice nem a halált jelenti, hanem azt, hogy még élünk. A Fókusz stábja egy magyarországi Hospice Házban forgatott, és megkérdezte, mit gondolnak minderről az ott lakók.

Magyarországon még mindig tabu a hospice

A hospice házban a mindennapok velejárója a halál. Egy átlagember számára ez rémisztőnek tűnhet, de a lakóknak és családtagjaiknak a hospice légkör maga a megnyugvás.

Nekünk nem a gyógyítás jelenti a sikert, hanem egy tünet oldása, a megbékélés az utolsó időszakban 

– mondta a Fókusznak Muszbek Katalin, a Magyar Hospice Alapítvány orvosigazgatója. Az igazgató szerint a halál tabusítása miatt nagy az ellenállás a hospice házak iránt, pedig az otthon korántsem a véget jelenti, inkább könnyedséget ad a hátralevő időszakra.

„Azelőtt stresszben voltam attól, hogy ez az állapot egyre romlik, és teljes kiszolgáltatottságba kerülök. Itt épp ez nincs, és ettől lélekben teljesen felszabadulttá válik az ember” – mondta Balogh Anna, aki már nem fél a haláltól, sőt nyugodtnak érzi magát attól, hogy az emberi méltósága megtartásával mehet el. Azt mondta, életet kapott a hátralévő idejére, pedig betegsége már a végső stádiumnál tart. Ő mégis teljesen megnyugodott, mert ezen a helyen a fájdalomcsillapítás mellett a hozzátartozókkal együtt olyan lelki támogatást kap, hogy a veszteség elfogadhatóvá válik.

Anna nővére bármilyen napszakban, bármeddig a beteg mellett maradhat. Neki is segítenek szakemberek elviselni az elkerülhetetlent, amiről beszélni kell, kimondani, sőt sírni is, ez már önmagában terápia. Ezért a nő nem riad meg azoktól, akik elképedve néznek rá, amiért „betette testvérét egy hospice házba”, ilyenkor mindenkinek azt válaszolja, hogy 

a hospice a fény az alagút végén.

István jogászként dolgozott, tavasszal derült ki, hogy hasnyálmirigyrákja van. Gyógyíthatatlan, és már áttétei is vannak.

Nekem halottnak kellene lennem, három hónapnál többet nem adtak 

– mondta. István jól érzi magát a hospice házban, leginkább 16 éves fia sorsa miatt aggódik, mert a felesége nemrég hunyt el.

A hospice házban dolgozó szakemberek azt mondják, azt elmúláshoz kötődhet boldogság is – ha elfogadjuk a segítséget, ha nincs jelen a hárítás, ha tudomást veszünk arról, hogy itt a vég.

A gyermekhalál is tabu

A Tábitha Ház bejárata tele van olyan emlékövekkel, amelyeket azok a hozzátartozók festették, akik itt veszítették el a gyermeküket. Az elmúlt tizenegy évben több mint háromszáz családnak segítettek ebben a nehéz időszakban.

Hallottunk már olyat, hogy itt halomban haldokolnak a gyerekek, bizony nem teszik be a lábukat 

– mondta Teslár Judit, a Tábita Ház kommunikációs vezetője, aki szerint a gyermekhospice a mai napig tabu téma Magyarországon. Ellenérzést és félelmet vált ki az emberekből, pedig a kicsik úgynevezett mentesítő ellátáson vannak a Tábitha Házban, ami azt jelenti, hogy évente 28 napra a szüleik válláról leveszik az ápolás terhét.

Ezek az intézmények a gazdasági válságban sem tudnak spórolni

A Hospice és a Tábitha Ház is ingyenes, a betegeket térítés nélkül gondozzák. Támogatásokból tartják fenn az intézményeket, ami ebben a gazdasági helyzetben különösen nehéz.

Nekünk továbbra is 0-24-ben működünk kell ahhoz, hogy ezt a hátteret tudjuk biztosítani a családoknak 

– mondta a Fókusznak a Tábitha ház kommunikációs igazgatója. Ők nem tudnak spórolni a fűtésen, hiszen meg kell tartaniuk egy adott hőmérsékletet, a villanyt sem használhatják kevesebbet, hiszen az alapellátást biztosítaniuk kell a gyerekek jó közérzetének fenntartása érdekében.

A törökbálinti Tábitha gyermekhospice ház működése és fejlődése a támogatóknak köszönhető. Ha ön is részese szeretne lenni küldetésüknek, a szervezet bármilyen felajánlásért hálás.

Bankszámlaszámuk átutaláshoz:
Unicredit Bank
10918001-00000090-59690008