Mitől lehet boldog egy egész ország? – kiderítettük a dánok titkát!

Dánia idén a világ második legboldogabb országa lett az aranyérmes Finnország után a World Happiness Report felmérése alapján. Voltak évek azonban, amikor az első helyet szerezték meg. A skandináv országok egyébként is listavezetők: lakóik összességében kiegyensúlyozottak és elégedettek az életükkel. De mi a titkuk?

A Fókusz idegenvezetője, Sara Sejergaard a világ egyik legboldogabb településén, Koppenhágában vezette körbe a stábot. Szerinte a dánok boldogságának legfőbb oka a biztonságérzet.

Például, ha egy kávézóban ülsz egyedül és elmennél a mosdóba és otthagynád a cuccaidat, akkor megkérhetsz egy embert, hogy vigyázzon rá és bízunk abban, hogy nem viszi el, szóval mi így vagyunk egymással. 

– meséli Sara, aki szerint a dánok rájöttek arra, hogy az egymással való együttműködés, az átláthatóság, az erős demokrácia működtetése végeredményben az egyénnek is hasznot hajt, növeli a bizalmat és elégedettséget szül.

Magas színvonalú oktatás, kiszámítható egészségügy

Dánia egyike a világ leggazdagabb országainak, ennek megfelelőek az árak és a fizetések is. A munkaidő jóval kevesebb, mint nálunk: ők heti negyven óra helyett, csupán harminchárom órát dolgoznak, a túlórázást pedig nem erőltetik a munkáltatók.

Sok pénzt keresnek, de sokat is adóznak, amiért cserébe magas színvonalú oktatást és ingyenes egészségügyi ellátást kapnak.

Nagyon magas adót fizetünk, olyan jólléti rendszerünk van, hogy az embereknek nem kell aggódniuk, ha például munkanélkülivé válnak vagy ha megbetegszel, akkor pontosan tudod, hogy minden segítséget megkapsz majd, szóval a boldogság egyenlő a biztonsággal 

– ezt már Kasper Ronnov meséli a Fókusz stábjának, aki szerint a dánok boldogsága az erős demokráciának köszönhető és a hüggének, ami magyarul annyit jelent, hogy meghittség.  

Az egzisztenciális biztonság miatt az embereknek van idejük relaxálni, ami miatt kevesebb az ideges ember, az agresszió és a bűnözés. A dánok a hügge által tudnak a jelenben lenni, ezt a szót lassan már szinte mindenre használják:

Ezt a szót igeként is használjuk, amikor találkozunk valakivel, amikor azt mondod: Hüggézzünk egyet, aztán ezt a szót kombináljuk más szavakkal, van hügge-ruha, hügge-gyertya… Többféleképpen használhatod… De azt hiszem a legfontosabb jelentése az, hogy jelen lenni, nem rohanni sehova,  nem stresszelni,  csak benne lenni a pillanatban. 

 – mondja az idegenvezető.

Dániában hosszú a tél, kevés a napsütés és sokat esik az eső. Ezért, ha már kicsit is jó az idő, akkor az emberek a szabadba mennek. Relaxálnak, futnak, bicajoznak, ami épp jólesik. Talán ezért is lett Amszterdam mellett Koppenhága is biciklis nagyhatalom.

Építészet és fenntarthatóság

A modern dán építészek munkáit a terek, az épületek, a helyiségek praktikus kihasználásának igénye jellemzi – a fenntarthatóság jegyében.  

Mi vagyunk azok Európában, akik a legtöbbet fogyasztanak, sok szemetet termelünk, sok dolgot vásárolunk, ezért a fenntarthatóság nekünk nagyon fontos szempont, és még messze vagyunk a tökéletestől. 

– meséli Kristoffer L. Weiss, építész a Fókusz stábájnak. Az lehet, hogy országosan még messze állnak a tökéletestől, de a dánoknak már sikerült egy olyan építészeti csodát létrehozniuk, ami bizonyosan a világ legfenntarthatóbb mesterséges hegye. A Bjarke Ingels Group által tervezett Copenhill 2019-ben nyitott meg.

A neves építésziroda egy mesterséges hegyet alakított ki a szemétégető köré, mely egy multifunkcionális sportkomplexum: síelni, szánkózni, kirándulni, futni vagy íjászkodni is lehet rajta, a falán pedig mászópálya van egészen az épület tetejéig. A 90 méteres magasságból induló sípálya 400 méter hosszú és egész évben nyitva van. Az építmény tetején pedig hatalmas bulikat tartanak. 

A Copenhill belsejében üzemel a hulladékégető, amely évente 440 ezer tonna kommunális hulladékot képes tiszta energiává átalakítani, és a megtermelt energiából 150 ezer háztartás energia és fűtésigényét fedezik. A szemétégető teljesen tiszta, a kéményéből nem jönnek ki káros anyagok. A Copenhill tehát nagyszerű példa a hedonikus fenntarthatóságra.

Koppenhága a legmagasabb életminőséget kínáló városok között van, a világ egyik leginkább környezetbarát városának tartják. A belső kikötőben olyan tiszta a víz, hogy úszni lehet benne, a lakosok 35 százaléka pedig kerékpárral jár munkába. A szén-monoxid kibocsátás megfékezésére kiváló a biciklis közlekedés, de az utakat is úgy alakították ki, hogy kényelmesen elfér rajta mindenki.

A Fókusz riportja által kicsit beleszippanthattunk a dán életérzésbe, ahol nem értik azt, mit jelent valamit „okosba megoldani”, hiszen nincs is rá szükségük. 

A skandináv országok már belátták, hogy hosszú távon úgy járnak jól, ha  átláthatóan, logikusan, minőségi színvonalon, fenntarthatóan és a közösség érdekeit figyelembe véve működnek. Már be is bizonyították, hogy hosszú távon ez vezethet a boldogsághoz.