Kullancs ellen forró tűvel, ecettel és erős testszaggal? A szakértő szerint akár veszélyesek is lehetnek ezek a házi praktikák
2024. június 29. 12:04
Most már nem csak a kullancsszezonban érdemes odafigyelni a vérszívókra, ugyanis a felmelegedés miatt télen is előfordulnak. Ha nem vigyáz az ember, olyan rulettet pörgethet meg, ahol a nyeremény háromszáz különböző betegség egyike lehet. Hogyan lehet védekezni egy olyan élősködő ellen, ami akár több évig is életben tud maradni táplálék nélkül, és még a többórás mosóprogramot is túléli? Ha megtörtént a baj, magunk szedjük ki a kullancsot, vagy forduljunk szakemberhez? Miért fontos, hogy a fejénél fogva húzzuk ki? A kutyára vagy az emberre jelent nagyobb veszélyt a csípés? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Dr. Szekeres Sándor, az Állatorvostudományi Egyetem adjunktusa segítségével.
A kullancsszezon az az időszak, amikor tavasszal kivirul az idő, nyílnak a virágok, és a hirtelen melegedés nyomán a kullancsok is életre kelnek. Dr. Szekeres Sándor, a HUN-REN–ÁTE Klímaváltozás: Új Vérszívó Paraziták és Vector-borne Kórokozók Kutatócsoport kutatója szerint a felmelegedés miatt már akár februártól is vigyázni kell a vérszívókkal.
Praktikák nyárra
Mivel a világon összesen nagyjából 700 féle kullancsfajról beszélhetünk, nehéz általánosságokat mondani arról, hogy hogyan védekezhet az ember a kullancscsípés ellen. A vérszívók több mint 300 betegséget hordozhatnak magukban, ami a kullancs fajától függően változhat.
Ezért elsődlegesen annak kell utánanézni, hogy a nyaralás helyszínéül választott országban milyen kullancsok fordulhatnak elő, és milyen kórokozókat találtak meg ezekben.
A Kárpát-medence leggyakoribb – emberre veszélyes kórokozókat hordozó – kullancsa a közönséges kullancs (Ixodes ricinus), ami a Lyme-kórt és a vírusos agyhártyagyulladást terjesztheti. Ezek veszélyeit és a betegségek kezelését korábban Dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem klinikai bőrgyógyásza ismertette.
A szakorvos szerint a kezeletlen Lyme-kór évtizedekkel később is súlyos tüneteket okozhat:
az ízületi, szív- és idegrendszeri problémákon túl a belső szervekben is komoly károkat tehet. Legtöbbször a csípés helyén megjelenő ovális körökről felismerhető a betegség, de az esetek 30 százalékában egyszerűen nem veszik észre a tüneteket a betegek. Sokan hajlamosak megfeledkezni a kórról, hiszen a foltok pár hét alatt eltűnnek a csípés környékéről, de a belső folyamatok nem állnak le. Ezért nem szabad halogatni a háziorvos vagy szakorvos felkeresését.
A vírusos agyhártyagyulladás kortól függetlenül mindenkinél kialakulhat. A kullanccsal való találkozást követő 7-14 napban jelennek meg az első tünetek: fejfájás, lázas állapot, majd később szédülés, tarkómerevség, amely nehéz nyakmozgatással jár. A betegség védőoltással megelőzhető, amely egyéves kortól adható – magyarázta a szakorvos.
Hogyan védekezhet az ember?
„Az első és legfontosabb a megfelelően zárt ruházat és a kullancsriasztó alkalmazása szabadtéren. Ha pedig erdőben, mezőn vagy más kullancsveszélyes helyeken túráztunk, a séta után egy-két órával jól nézzük át magunkat. Azokon a helyeken, ahol nem látjuk magunkat, kérjük a párunk vagy a szüleink segítségét” – magyarázta Szekeres Sándor.
Táborozás és piknik alkalmával érdemes elkerülni a bozótos területeket, ha otthon nagy a kert, akkor pedig fontos rendben tartani: rendszeresen levágni a füvet, összegyűjteni az avart, hogy a kullancs ne költözhessen be. A kerítés „megerősítése” is célszerű, hiszen a sündisznók is vérszívókat hordhatnak magukon, amik áttelepedhetnek a házi kedvencekre és az emberekre.
Mit tegyünk, ha megtörtént a baj?
„A kullancs megtalálásánál az a legfontosabb, hogy minél gyorsabban távolítsuk el, mert ha lecsökkentjük azt az időtartamot, amíg a kullancs nyálmirigyéből a táplálkozás során átmehet a kórokozó a gerinces gazdába, azzal a fertőzés esélyét is le tudjuk csökkenteni” – magyarázta az Állatorvostudományi Egyetem adjunktusa. Ez mind a háziállatokra, mind pedig az emberekre igaz.
Éppen ezért az eltávolítással soha nem szabad megvárni a szakember segítségét, ha egyszer megtörtént a baj.
„Volt olyan idős hölgy, aki hétvégén túrázott, és tudta, hogy kullancsos, mégis várt hétfőig-keddig, mert addigra kapott időpontot az orvoshoz. Ez egy nagy időintervallum, ami közben átmehet a kórokozó” – hozott egy példát Dr. Szekeres Sándor. Ő a tanszéken hegyes csipesszel szokta eltávolítani a parazitát, de gyerekkorában szemöldökcsipeszt használt a kutyánál és a macskáknál. Mivel „nem csavarmenetes a kullancs szájszerve, hanem szigony alakú”,
nagyon fontos a vérszívó eltávolításánál, hogy nem szabad gyömöszölni, sem csavarni.
Dr. Lakos András infektológus saját honlapján képekben magyarázta el, hogyan lehet egy cérnaszállal eltávolítani a parazitát, Dr. Kovács Anikó klinikai bőrgyógyász pedig egy videót tett közzé, ahol lépésről lépésre elmagyarázza a helyes eltávolítás folyamatát.
Többféle módszer is alkalmazható, de van egy aranyszabály, amit mindig be kell tartani: csak a kullancs „fejét” (valójában szájszervét) szabad szorítani, hiszen ha a kullancstest hátsóbb részén keletkezik nyomás, akkor a benne található kórokozók véletlenül belepréselődhetnek az ember (háziállat) szervezetébe.
Mit mond a szakember a házi praktikákról?
Összegyűjtöttünk néhány népi praktikát a kullancscsípés megelőzésével és a parazita eltávolításával kapcsolatban, amiket Szekeres Sándor kommentált szakértőként.
- Ha benyálazott gyufát dörzsöl a kullancs körüli bőrfelületre, a foszfor elijeszti az állatot. „Szerintem kisebb valószínűsége van, hogy ez hatásos. Bármerre simogatom körbe a gyufával, ha az mélyen benne van már a bőrben, ebből nem érez semmit. A rövidebb szájszervű fajok egyedeire még hatásos lehet, de ha még nem vájták be magukat mélyen a bőrbe, lepöckölni is elég őket. Én kevésbé használnám a gyufát kullancs ellen, inkább tábortüzet gyújtanék vele” – fogalmazott az adjunktus. Az ilyen praktikákkal szerinte nem is az a legnagyobb baj, hogy nem hatásosak, hanem hogy az ember addig nem kezd semmit a kullanccsal, amíg nem talál például egy gyufát, ezzel pedig növeli a fertőzés esélyét.
- Ha forró tűvel érinti meg a kullancsot, a fájdalom miatt inkább elmenekül.Az állítás Szekeres Sándor szerint addig igaz, hogy ez valóban fájdalmat okoz az állatnak. „Képzeljük el, hogy éppen reggelizünk. Ha jönnek, és elkezdenek szurkálni minket egy tűvel, az biztos, hogy nem igazán jó érzés, az viszont nem biztos, hogy nem fogjuk visszahányni a reggelinket. Ha ez történetesen a kullancs reggelije, lehet, hogy tele van kórokozókkal” – mondta. Ő már látott olyan videót, ahol öngyújtóval megpörkölték a kullancs „hátsóját”, ennek a forró tűhöz hasonlóan semmi értelme.
- Ha olajjal vagy ecettel nyakon önti a kullancsot, nem szívja tovább a vérét. „A kullancs nagyon sokáig vissza tudja tartani a »lélegzetét«, akár egy több órás mosóprogramot is túl tud így élni, de az biztos, hogy ha nyakon öntjük, elkezd fulladozni, és akkor ugyanaz következik be, mint a forró tűs példánál.” Szekeres Sándor szerint az ecet a parazita eltávolítása után fertőtlenítési céllal még alkalmazható, de ha van Betadine a közelben, inkább azt javasolná, vagy esetlegesen alkoholt.
- A fokhagyma, az erős szagú ételek és a B-vitamin távol tartja a kullancsot. Az igaz, hogy a vérszívó paraziták a bőr által kibocsájtott illatanyagok segítségével találják meg áldozatukat, de annyi „büdöset” nem lehet összeenni, hogy olyan szagokat bocsájtson ki az ember, ami elijesztené a kullancsokat. „Gyerekkoromban nyáron a férfiak mindig azt mondták, hogy azért isznak B-vitaminos kólát, alias sört, hogy kevesebb kullancs legyen bennük. Nem tudom, hogy hatásos volt-e valójában.”
- A kullancsok irtóznak az erős szagú növényektől, például a levendulától és a rozmaringtól. Ha ezekből vagy más erős illóolajokból keverünk ki szereket, akkor azzal távol tarthatjuk a vérszívókat. A szakértő szerint a geránium elég erős illatú ahhoz, hogy a fentebb említett illatanyagokat elnyomja, és az ember lábára tévedő kullancsot megtéveszthesse, hogy az ne vegye észre, ahogy éppen áldozatán sétál – ehhez nagyban hozzájárul, hogy ezeknek az ízeltlábúaknak a jó része teljesen vak, nincs is szemük (pl. a közönséges kullancsnak, az Ixodes ricinusnak sem). De, hogy az illóolajok segíthetnek-e? Erre nincs egyértelmű eredmény, sem válasz. Az biztos, hogy túl töményen még bőrirritációt is okozhatnak.
Mi a helyzet a házi kedvencekkel?
Ami az embernek a Lyme-kór, az a kutyáknak a babézia (Babesia canis), vagy más néven a kutyamalária. Attól azonban nem kell tartani, hogy egy kullancsegyed egyszerre hordozza a babéziát és az emberre veszélyes Lyme-kórt, mivel más kullancsfaj terjeszti a kutyabetegséget okozó parazita egysejtűt (név szerint Dermacetor reticulatust), mint amelyik a Lyme-kórt kiváltó baktériumot. Előbbi kórokozó felrobbantja az állat vörösvértestjeit, aminek következtében a kutya levert és étvágytalan lesz, felszökik a láza, és véreset vizelhet. Ha még időben, vagyis egy napon belül orvoshoz kerül a jószág, megmenthető – de a legjobb kezelés a megelőzés.
A leghatékonyabb megelőzési mód az úgynevezett spot-on csepegtetőszerek használata. A kullancs, ha meg is közelít egy olyan kutyát, aminek a szőrét már kezelték ilyen szerrel, akkor vagy nem csípi meg, vagy abban a pillanatban elpusztul, amikor belekóstol. Szekeres Sándor megjegyezte, kutyáknál már olyan gyógyszerrel is kísérleteznek, amit elég lesz évente egyszer alkalmazni a paraziták ellen.
Ha a kutyáknál egy cseppentéssel, vakcinával vagy gyógyszerrel megoldható a kullancsprobléma, az embereknél miért nem ilyen egyszerű a megelőzés? „Egy kistestű kutya maximum 20 évet él, az ember jó esetben 70-80 évet. Minden gyógyszer megterheli a májat, és jó lenne, ha ez a szerv öreg korra is jól működne.
Amit légpuskával is le lehet lőni, annak nem megyünk neki tüzérségi nagyágyúval
– mondta a szakember arról, hogy az emberek esetében miért csak külsőleg használt kullancsriasztók léteznek.
Nemcsak a kutyák és kint élő macskák egészsége miatt, de gazdáik érdekében is fontos a megelőzés, ugyanis a kullancs kutyáról emberre is átvándorolhat. „Vannak olyan esetek például, amikor vadászok vagy pásztoremberek – akik kezelik a kutyákat kullancs ellen –, az állat szőrzetében hazaviszik a kullancsot. A szer ugyan megvédi az állatot, de a parazita onnantól kezdve a házban »mászkál«” – mondta a szakértő. Hozzátette, hogy azok a kullancsok, amik már jóllaktak, a kutyáról nem mennek át az emberre.
Nyitókép: Pexels