Bárki is készíti ezeket a videókat, háborút szít vele a családokban

Miközben a koronavírus miatt elhunytak száma eléri az egymilliót az Egyesült Államokban, családok ezrei tűnődnek azon, meg lehetett volna-e menteni szeretteiket az elérhető kezelésekkel és vakcinákkal.

A tavaly decemberben 75 évesen elhunyt Stephanie családja annak reményében osztotta meg történetét az NPR-ral, hogy másokon talán segíthetnek vele. Lánya, Laurie szerint ugyanis nem pusztán a vírus okozta anyja halálát: már évekkel korábban belemerült az összeesküvés-elméletekbe, amelyek oda vezettek, hogy nem adatta be a védőoltást, majd miután beteg lett, nem fordult időben orvoshoz, és visszautasította a hatékony kezelést.

Stephanie csaknem ötvenöt évig élt házasságban Arnolddal, akivel röviddel azután találkoztak, hogy a férfi visszatért Vietnámból. Két lányuk született, Laurie és Vikki. Stephanie otthon maradt, hogy felnevelje őket. Amikor a lányok középiskolába mentek, Stephanie asztrológiával és kártyajóslással kezdett foglalkozni – ez ugyan kicsit furcsa volt, de Laurie szerint szerették az anyját a hozzá fordulók, mert reményt és pozitív szemléletet adott nekik. Stephanie ekkor még nagyon figyelt az egészségére, rendszeresen járt szűrővizsgálatokra és a férjének is beadatott minden oltást. 

Olyan voltam, mint egy tűpárna 

– mondta Arnold. Hosszú éveket éltek le boldogan, a lányok közben felnőttek, saját családot alapítottak, a férj pedig nyugdíjba ment.

A járvány előtt valami megváltozott. Stephanie egész életében teniszezett, de a térdei már nem bírták a terhelést, nehézzé vált számára a járás, nem sportolhatott tovább. A tétlenségnek és az elszigeteltségnek lelki következményei is lettek, Stephanie lányai pedig azon kapták magukat, hogy az anyjuk furcsa videókat küldözget nekik, amelyek olyan dolgokról szólnak, mint hogy Kennedy még életben van, vagy a kormányt gyíkemberek irányítják. Ez ugyan zavarta őket, de a család továbbra is összejárt. Laurie azt mondta: 

néha vitába szálltak az anyjukkal, de leginkább olyan biztonságos témákra igyekeztek terelni a szót, mint az unokák.

Miután kitört a járvány, Stephanie-val a videók elhitették, hogy a koronavírus hazugság. Laurie és Vikki viszont komolyan vették a veszélyt, aggódtak amiatt, hogy megfertőzhetik a szüleiket, így aztán nem is látogatták őket. „Ez volt az első év, hogy nem voltunk együtt hálaadáskor” – mondta Laurie.

Stephanie körül azonban létrejött egy spirituális közösség, amelynek tagjai hetente jártak hozzá. Ebben a közösségben mások is voltak, akik abban hittek, hogy a vírus nem létezik. Arnold szerint törzsként viselkedtek: egymás véleményét erősítették, és nem engedtek be semmilyen külső álláspontot. Amikor a koronavírus elleni oltás elérhetővé vált, Stephanie visszautasította, mert azt gondolta, mikrochip van benne. Sőt a saját lányaitól is igyekezett távol maradni, mert elhitte, hogy a beoltott emberek betegséget terjesztenek. A békesség kedvéért Arnold sem oltatta be magát. A család úgy érezte, patthelyzetbe került: nem tudták, mit kezdjenek Stephanie téveszméivel.

A Cambridge-i Egyetemen szociálpszichológiát tanító Sander van der Linden az NPR-nak azt mondta: az olyan emberek, mint Stephanie, általában nem egyetlen összeesküvés-elméletben hisznek, hanem olyan világnézetet építenek fel, amelyben egyik összeesküvés-elmélet a másikra épül. Bár ezek sokfélének tűnnek, közös bennük, hogy

a bizalmatlanságra alapoznak, és azt állítják magukról, hogy olyan bennfentes tudást jelentenek, amivel gonosz terveket lehet megakadályozni.

Van der Linden szerint három fő oka van annak, amiért magukkal ragadják az embereket az összeesküvés-elméletek:

• a jövő miatti félelem és aggodalom,
• az igény arra, hogy egyszerű magyarázatokat kapjanak bonyolult dolgokra,
• az összeesküvés-elméletek körül kialakuló közösséghez való tartozás.

Diane Benscoter egy civil szervezetet vezet, amely azokon a családokon próbál segíteni, amelyekben valakit szekták vagy összeesküvés-elméletek kerítették hatalmukba. Ő maga is volt szektatag, és saját tapasztalatai alapján állítja, hogy a legőrültebb mesék is érzelmi támaszt adnak, bonyolult kérdéseket egyszerűsítenek le a jó és a rossz harcává. Éppen ezért nem lehet érvekkel eltántorítani az embereket az összeesküvés-elméletektől. Stephanie is dühös lett, ha győzködni próbálták. Arnold azt mondta, inkább nem is próbálkozott ezzel, mert nem akarta elidegeníteni magától a feleségét.

Mindkét szakértő egyetért abban, hogy nincs biztos receptje, hogyan lehet valakit eltántorítani az összeesküvés-elméletektől. Szerintük az az egyik legjobb stratégia, ha nem az üzenetet kérdőjelezzük meg, hanem azt, aki terjeszteni akarja. „Az emberek, és különösen ezek az emberek nem akarják azt érezni, hogy manipulálják őket” – mondta Van der Linden. Szerinte érdemes feltenni például azt a kérdést, hogy

nem tartod elképzelhetőnek, hogy más emberek belőled akarnak hasznot húzni?

Ezzel a stratégiával Stephanie családja is többször megpróbálkozott, de Van der Linden szerint ehhez is időre van szükség. Az emberek nem változtatják meg azonnal a gondolkodásukat, és könnyen visszaeshetnek, ha a hozzájuk hasonlóan gondolkodókkal találkoznak.

Stephanie-nak viszont már nem volt ideje. 2021 novemberében két másik párral vacsoráztak együtt egy étteremben, utána a koronavírus tünetei jelentkeztek nála. Teszteltetni nem volt hajlandó, helyette egy floridai természetgyógyásztól rendelt szereket, köztük ivermectint és hidroxiklorokint, amelyek csak az összeesküvés-elméletek hívői szerint hatásosak koronavírus ellen. Miközben a szerekre várt, egyre betegebb lett, de nem volt hajlandó orvoshoz menni. Csak akkor adta be a derekát, amikor meggyőzték a lányai, hogy bele is halhat a betegségbe. Végül Arnold bevitte a kórházba, de Stephanie még ezután is visszautasította a kezeléseket. Amikor az orvos megkérdezte, hogy miért, a nő minden erejét összeszedve rákiabált: 

mert megölnek!

Eközben Arnoldnak is tünetei lettek, ugyanabba a kórházba került, mint Stephanie, de ő minden felajánlott kezelést elfogadott – öt nap után kiengedték.

Stephanie számára az egyetlen lehetőség a túlélésre az maradt, ha lélegeztetőgépre helyezik, abban a stádiumban volt, amikor a betegek már folyamatosan fulladnak. Laurie videóhívásban győzködte az anyját, küzdjön tovább az életéért, mert még nem jött el az ideje annak, hogy meghaljon. Stephanie azonban azt mondta: „Elegem van. Ez nem élet. Én nem tudok tovább így élni.” Ezután Laurie úgy érezte, egy dolgot tehet: megbékél anyjával, és segít neki nyugodtan elmenni. Mellette volt, felolvasta neki a barátok és családtagok üzeneteit, mindenki elbúcsúzott tőle. Másnap, december 28-án meghalt. Arnold könnyes szemmel emlékezett arra, hogy a temetésen milyen sokan mondták el, hogy Stephanie hogyan segített nekik.

Azóta Arnold beadatta a koronavírus elleni védőoltást, Laurie pedig közelebb költözött apjához és testvéréhez, hogy jobban jelen lehessenek egymás életében. Laurie azt mondja, lassan megbékél, de továbbra is sokat gondol azokra, akik azokat a paranoiával átitatott videókat készítették, amelyeket az anyja nap mint nap nézett. Megérti, hogy Stephanie-ban volt valami belül, ami ebbe a közegbe vonzotta őt, de továbbra is csalók és lájkvadászok áldozatának látja az anyját, akik naponta több órányi hazugságot állítanak elő, hogy pénzt keressenek vele. Laurie szerint az embereknek rá kell ébredniük arra, hogy bárkik is készítik ezeket a videókat, azok háborút szítanak velük a családokban.

Nyitókép: Tüntetés a járványügyi intézkedések ellen Londonban 2020. szeptember 26-án – Fotó: Andy Barton/SOPA Images/LightRocket via Getty Images