A Harvard könyvtárában porosodott egy ősrégi dokumentum, amit évtizedekig másolatnak gondoltak. Kiderült, hogy egy eredeti, 700 éves Magna Carta-példány és milliókat érhet.

Elon Musk vállalata, a Neuralink sikeresen beültetett egy chipet egy ember agyába. A milliárdos cégvezér nem árult el részleteket, de biztosak lehetünk abban, hogy hamarosan megismeri a kísérleti alanyt a világ. Van-e félnivalója az implantátum első gazdájának? Hányan fogják követni a példáját, és hány évbe telhet, mire szélesebb körben elérhetővé válnak az agy-gép interfészek? Dr. Meszéna Domokossal, az TTK Integratív Idegtudományi Csoport és a Harvard Medical School agykutatójával beszélgettünk. 

Lemondott az amerikai Harvard Egyetem elnöke, miután antiszemitizmussal vádoltak meg, és plágiumbotrányba keveredett. Támogatói szerint összehangolt, rasszista lejáratókampány áldozata lett, és a plágiumvádakat ezentúl fegyverként is használhatja a jobboldal. Kritikusai a konzervatív és akadémiai körökben viszont azt mondják: a bizonyítékok szerint egyértelműen alkalmatlan volt az elitegyetem vezetésére. 

A gyerek felnőttként DNS-tesztet végzett, és kiderült, hogy komoly bűncselekmény fűződhet a fogantatásához.

Sőt, több amerikai egyetemen is tananyag lesz a népszerű énekesnő.

Minek az embernek ellenség, ha ilyen barátai vannak?

10-20 évbe telhet, mire szélesebb körben elérhetővé válnak az agy-gép interfészek, amelyek súlyos beteg embereknek adhatnak reményt a teljes életre. Ennél kevésbé nemes célokkal, zárt ajtók mögött is dolgoznak a technológia fejlesztésén olyan milliárdosok, mint Elon Musk. Égetően fontos a terület szabályozása, ha nem szeretnénk, hogy a jövőben hekkerek törjék fel az agyunkat. Interjú Dr. Meszéna Domokossal, az TTK Integratív Idegtudományi Csoport és a Harvard Medical School kutatójával.

Az amerikai gyógyszerfelügyelet engedélyezte az Elon Musk alapította Neuralink startupnak az emberekkel végzett klinikai vizsgálatok elindítását. A vakok látni fognak, a mozgássérültek újra járhatnak majd – ígéri Musk az agyba ültethető chipekről. Ennek valóságalapjáról Meszéna Domokos agykutató beszélt a Reggeliben, aki Harvardról jelentkezett be.