„A kényszerített fogamzásgátlás a szabály” – a fogyatékkal élő magyar nők helyzetéről készített riportot az Euronews

A fogyatékkal élő nők helyzetéről készített riportot az Euronews Magyarországon. A lap munkatársait egyetlen olyan, bentlakásos, fogyatékos személyek számára létrehozott intézmény fogadta, ahol párok is együtt élhetnek.   

A tordasi Értelmi Fogyatékosok és Pszichiátriai Betegek Otthonában, saját szobában osztja meg életét Tibor és Piroska, 23 éve alkotnak egy párt, gyerekük nem született. Nem az értelmi fogyatékosságuk miatt, hanem mert úgy érzik, nem a megfelelő helyen élnek ahhoz, hogy családot alapítsanak. „Ha nem itt élnénk, akkor is gondolkodtunk volna a gyerekvállaláson, de egy intézetben ez nem lehetséges, mert egy gyereknek biztonságra van szüksége” –  mondta a lapnak Tibor. Az intézmény ápolási vezetője, Bartók Melinda is úgy látja, hogy egy ilyen intézmény nem a megfelelő közeg egy gyerek számára:

Nem tudom elképzelni, hogy egy hároméves gyerek bemegy az óvodába, és megkérdezik tőle, hogy hol lakik. Egy egészséges baba, aki egy pszichiátriai intézményben nő fel, hátrányos helyzetből indul az életbe.

Tordason körülbelül 50 pár él együtt, azonban mindössze öt nő szed fogamzásgátlót, az elmúlt 20 évben azonban nem volt sem szülés, sem abortusz. Gurbai Sándor, a Validity Alapítvány munkatársa a lapnak arról beszélt, hogy furcsa, hogy egy olyan intézményben, ahol 200-300 fogyatékossággal élő személy van, nincsen terhesség.

A kényszerített fogamzásgátlás a szabály. Ez nincs leírva a bentlakók által aláírt szerződésben, de van egy szóbeli megállapodás. Ha nem, akkor nem vesznek fel

 –  tette hozzá.

Piroskának már nincsen szüksége fogamzásgátlóra, de korábban mindennap szedte. A lap szerint „az intézmény éber, és minden alkalommal, amikor egy fiú és egy lány közeledik egymáshoz, aktiválják a protokollt”. Bartók Melinda magyarázata szerint nem tehetnek úgy, mintha ezt nem vennék észre az ilyen helyzeteket. Tájékoztatják a szülőket, majd beleegyezésükkel nőgyógyászati vizsgálatra viszik az érintetteket, ahol felírják nekik a gyógyszert.

Környei Kristóf, a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet jogásza szerint a fogyatékkal élők intézményes élete elnyomó: azt a kérdést, hogy legyen-e családjuk a fogyatékos személyeknek, fel sem teszik, mert őket magukat is gyerekként kezelik.

Ha a fogamzásgátlás nem megfelelő az érintett számára, az intézmények sterilizációhoz folyamodnak a lap szerint. 

A tordasi intézményben 15 nő esett át petevezeték-elkötésen, amely Magyarországon kiskorúak esetében is elvégezhető. A törvény értelmében sterilizációs ügyekben a bírónak meg kell hallgatnia a pácienst és gondviselőit, de ha az érintett nő fogyatékossága miatt nehezen tudja szóban kifejezni véleményét, Bartók Melinda szerint a gondviselő döntése az irányadó. Szakértők arra panaszkodnak, hogy a törvény csak papíron szigorú. 

Gurbai Sándor példát is említett: a bírónak meg kell hallgatnia a fogyatékos nőt, de nincs meghatározva, hogy ezt hogyan kell megtennie. Egyes esetekben az érintett beleegyezésére sincsen szükség: ha például ha a fogyatékkal élő személy szó nélkül ül, a beleegyezést természetesnek veszik.  Ráadásul van egy kiskapu a törvényben: azokban az esetekben, amikor a terhesség veszélyezteti az illető életét, a bíró nem köteles hozzájárulást kérni, 

így kényszersterilizációt hajthatnak végre.

Az Európai Fogyatékosügyi Fórum szerint a jogszabály előítéletes és szubjektív. Catherine Naughton igazgató úgy látja: az igazságszolgáltatási rendszer számos tényezőt figyelembe vesz, többek között azt, hogy valakit képtelennek tartanak-e arra, hogy gyermeket neveljen, vagy azt a feltételezést, hogy az általuk cselekvőképtelennek minősített személytől született gyermek valószínűleg maga is súlyosan fogyatékos lenne.

Nyitókép: Pixabay