2025. november 28. 10:30
Bár a november-decemberi inflációs adatokat még nem ismerjük, a január-októberi időszak adatai alapján már szinte biztosan kijelenthető, hogy a 2025-ös infláció mértéke 4% felett lesz majd. Mindez azt jelenti, hogy a 2020 óta eltelt időszakban évente átlagosan 8% volt a pénzromlás mértéke, ami különösen rossz hír azoknak, akik a megtakarításaikat illetőleg a párnacihára esküsznek.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025 októberében 4,3% volt az éves infláció mértéke. Mindez azt jelenti, hogy immáron négy hónapja változatlan mértékű a pénzromlás, az árindex ugyanis július óta folyamatosan az említett szinten mozog. Bár ez az érték még mindig meghaladja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3% ±1 százalékpontos inflációs célját, az év első feléhez képest mégiscsak javulásként fogható fel, január – júniusban ugyanis (az áprilisi 4,2%-ot leszámítva) még ennél is nagyobb volt a pénzromlás mértéke.
Bár a november-decemberi adatokat még nem ismerjük, az már szinte biztos, hogy a teljes évre számított infláció idén 4% feletti lesz, sőt, ha az év utolsó két hónapjában is 4,3% körüli szinten marad, akkor 2025-ben akár 4,6% is lehet ez az érték.
Ebben az esetben a 2020 óta eltelt időszakban 58,6% lenne az összesített árindex, ami 7,98%-os éves átlagos inflációnak felelne meg. Mindez pedig nem csak azért fontos, mert egyre több pénzt vagyunk kénytelenek a boltban hagyni, hanem azért is, mert bizony rengeteget pénzt veszít az, aki a megtakarításait semmibe nem fekteti be, vagyis a párnacihára esküszik.
Ennyit bukott, aki lógva hagyta a félretett pénzét
Hogy jobban megérthessük, mennyit is rontott a forint értékén az elmúlt fél évtized inflációja, nézzünk egy konkrét példát. Tegyük fel, hogy valakinek 2020 elején volt 500 ezer forint megtakarítása, amit az azóta eltelt időszakban semmiféle megtakarításba, befektetési eszközbe nem tett bele. (Hogy a pénz ténylegesen otthon volt-e a párnacihában, vagy pedig csak „ült” a bankszámlán, lényegében mindegy.)
Mint említettük, 2020 óta az összesített inflációs 58,57% volt, vagyis minden 2020 eleji forint ma az akkori 1/1,5857-ed részét éri reálértéken. Ez a példánk esetében 315 319 forintot jelent, másképpen szólva nagyjából 184 700 forintnyi vásárlóerő tűnt el az infláció miatt.
Mindebből persze az is következik, hogyha valaki a kérdéses időszakban csupán egy inflációkövető eszközbe fektette a pénzét, akkor hiába van mostanra körülbelül 793 ezer forintja, az valójában csak névlegesen növelte az értékét.
Rengeteg pénzt buknak a magyarok
Az MNB által negyedévente kiadott, az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláira vonatkozó adatok szerint 2025 harmadik negyedévében tovább emelkedett a készpénzben tartott, illetve a lekötés nélküli, látra szóló kamatozású megtakarítások összege. Előbbi összege 7 304,9 milliárd, utóbbi pedig 12 626,5 milliárd forint volt a kérdéses negyedévben, összesen tehát 19 931,4 milliárd forintról van szó. Amennyiben némiképp fals módon (hiszen ez az összeg csak most érte el ezt a nagyságot) erre az összegre vetítjük rá a fenti értékvesztés, úgy 7 363 milliárd forintos értékvesztést kapunk.
A KSH becslése szerint idén január 1-jén 9 539 502 főt tett ki Magyarország lakossága - a KSH novemberi adatai szerint azóta ez a szám 9,5 millió alá esett. A fenti adatok alapján azt mondhatjuk, hogy a magyar lakosság átlagosan 771 843 forintot veszített fejenként, pusztán azzal, hogy a megtakarításukat készpénzben, vagy pedig lekötés nélkül, számlán tartják.
Vannak egyszerű lehetőségek a pénzünk kamatoztatására
Nem kell sem vagyonosnak, sem befektetési szakembernek lenni ahhoz, hogy a pénzünket fialtatni tudjuk, több bank ugyanis akár már néhány tízezer forint megtakarításra is kínál kamatot. Jelenleg is lehet olyan lekötési lehetőségeket találni, amelyek relatíve jól kamatoznak, az infláció mértéke felett. 12 hónapos lekötéssel félmillió forint megtakarításon 5,50 százalékos kamattal számolva 19 800 forintot kereshetünk, plusz feltételek teljesítése nélkül.
A lakossági állampapírok is jó opciót jelenthetnek, jelenleg több lehetőség közül is lehet választani. Fix kamatozású és inflációkövető állampapírt is vásárolhatunk, különböző hosszúságú futamidőre. Az állampapírok után járó kamatok után ráadásul sem kamatadót, sem szociális hozzájárulást nem kell fizetni, ami ezt jelenti, hogy a teljes hozamot megkaphatjuk.
Mindenképpen érdemes utánanézni a lehetőségeknek, hiszen hosszú évek óta kénytelenek vagyunk együtt élni a magas inflációval, a jövőt pedig nem látjuk előre, ahogyan azt sem, hogy pontosan milyen lesz a gazdasági helyzet jövőre vagy öt év múlva. Ha nem szeretnénk kockáztatni, vagy bizonytalanok vagyunk, hogy milyen befektetést érdemes választani, érdemes először egy egyszerűbb eszközt választani. Ez, még ha nem is kínál kiemelkedő hozamot, sokkal többet ér annál, mintha a párnacihában hagynánk a pénzt.
Kapcsolódó cikkek: