2025. május 25. 15:19
Puskás Ferenctől Lőw Zsoltig számos magyar játékos és edző jutott el az európai klubfutball legfontosabb mérkőzéséig. A magyar labdarúgás ezen szereplőit, az általuk megvívott döntőket vesszük sorra. A 2025-ös, müncheni PSG-Inter finálé (Ne feledd, ezt kizárólag az RTL-en és az RTL+ Premiumon láthatod, utóbbin az előfizetés fejében már 19:45-kor elindul a stúdiós felvezetés, tele exkluzív tartalommal) magyar vonatkozása, hogy azt a nagykárolyi Kovács István vezeti majd. Jelen összeállításunkban a BEK/BL-döntőkön részt vett játékvezetőinkkel nem foglalkozunk, csak a férfi döntőkön szerepelt játékosokkal és edzőkkel.
1959. Stuttgart – Puskás Ferenc kimaradt a csapatból, az edzőnek ezért mennie kellett
Az európai bajnokcsapatok sorozatának 1956 óta íródó történelmében az első magyar döntős érdekeltségig 1959-ig kell visszamennünk. Természetesen Puskás Ferencről és az első három kiírást megnyerő csapatáról, a Real Madridról van szó, ám az említett döntő nem Puskás pályán nyújtott teljesítményéről maradt emlékezetes – épp ellenkezőleg, arról, hogy edzője nem tette be a csapatba, amiért aztán repülnie is kellett. Noha az első madridi idényét töltő Puskás az Atlético Madrid elleni elődöntős párharc három meccsén két gólt is szerzett, köztük az utolsón a mindent eldöntő találatot, az akkori vezetőedző, az argentin Luis Carniglia a döntőn Enrique Mateost tette be a csapatba a helyére. A Real 2-0-ra megnyerte a finálét, sőt, Mateos gólt is szerzett, a meccs után a klub elnöke, Santiago Bernabéu ezért a húzásért mégis azonnali hatállyal menesztette a trénert.
Puskás Ferenc így is a mai napig az egyetlen labdarúgó, aki – a következő években – a legrangosabb európai kupasorozat két döntőjében is legalább három gólig jutott.
Ki tudja, talán ez a szám három lenne, ha 1959. június 3-án ő is ott van a pályán Stuttgartban a francia Stade de Reims ellen.
1960. Glasgow – A máig élő rekord: Puskás négy gól szerzett a Frankfurt ellen
Minden idők egyik legnagyobb döntőjét láthatta a Hampden Parkba kilátogató 135.000 néző 1960. május 18-án. A Real Madrid Puskás Ferenc négy- és Alfredo di Stéfano három góljával 7-3-ra győzött a nyugatnémet Eintracht Frankfurt ellen. Kreiss találatával ugyan a német csapat szerzett vezetést, de di Stéfano a 30. percre megfordította az állást. Ezután jött “Pancho”, aki először az első félidő végén talált be, majd szünet után további három gólt szerzett (egyet fejjel), klasszikus mesternégyesig jutva.
Puskás ezzel máig megdöntetlen rekordot állított fel, ráadásul hét mérkőzésen szerzett tizenkét góljával a BEK 1959-60-as kiírásának gólkirálya is lett. A mérkőzés összefoglalóját itt nézheti meg.
1961. Bern – Guttmann Béla Benficája véget vetett a Real Madrid egyeduralmának, Kubala, Kocsis és Czibor szomorkodhatott a döntő után
A BL elődjének számító Bajnokcsapatok Európa Kupája első öt kiírását a Real Madrid nyerte meg, az 1961-es döntő volt az első, amelyet nemhogy nem nyert meg, de amelynek még résztvevője sem volt. Magyar főszereplői azért így is akadtak a berni Wankdorf Stadionban (itt játszották az 1954-es vb-döntőt, melyen az Aranycsapat 3-2-re kikapott a nyugatnémetektől) megrendezett finálénak:
a minden idők egyik legzseniálisabb edzője, Guttmann Béla által irányított Benfica játszott a három magyarral (Kocsis Sándor, Czibor Zoltán és a spanyol-magyar kettős állampolgár Kubala László) felálló Barcelonával.
Nyolc nappal a nagy meccs előtt Guttmann a Bernhez közeli, festői szépségű kisvárosba, Spiezbe vitte csapatát, hogy teljes nyugalomban készülhessenek. A helyszínválasztás nem volt véletlen: a babonás tréner jól tudta, hogy az ominózus 1954-es vb-döntő előtt a nyugatnémet válogatott is itt szállt meg. A fináléban aztán a Barcelona szerezte meg a vezetést Kocsis nagyszerű fejesével, ám félidőben már a Benfica vezetett 2-1-re. Sőt, az 55. percben már kétgólos volt a portugálok előnye, Czibor hatalmas – jobblábas létére – ballábas távoli bombája a 75. percben csak a szépítésre volt elég. A Benfica 3-2-re győzött, és először ülhetett fel Európa trónjára. Kocsis és Czibor pedig bosszankodhatott, hiszen hét év alatt a második nagy döntőjüket veszítették el a berni stadionban 3-2-re. (összefoglaló itt)
1962. Amszterdam – Puskás mesterhármasa sem volt elég a Realnak, Guttmann megvédte címét a Benficával, majd távozóban megátkozta a csapatot
Akárcsak egy évvel korábban, Guttmann Béla ezúttal is BEK-győzelemig vezette a portugál Benficát, mégpedig egy olyan ifjú csillaggal, akit két nap alatt happolt el a nagy rivális Sportingtól. A mozambiki fiatalembert Eusébiónak hívták, a magyar edzőlegenda egy fodrásznál hallott róla, a mellette a haját igazíttató akkori Sao Paulo-edzőtől. Nem kellett több Guttmannak, repülővel Mozambikba ment, mindent megbeszélt az érintettekkel, és két nap múlva már az ő játékosa volt a későbbi aranylabdás csatárzseni.
Maga az 1962-es BEK-döntő minden idők egyik legemlékezetesebb fináléja lett: az ekkor 35 éves Puskás Ferenc egy szóló után a Real Madridot juttatta előnyhöz, kicsit később 25 méterről lőtt szintén a bal alsó sarokba. A Benfica néhány perc alatt kiegyenlített, de a magyar csillag még szünet előtt a harmadik gólját is meglőtte, 15 méterről helyezett ezúttal a jobb alsóba (ezzel a sorozatban hét góllal – holtversenyben – ebben az idényben is gólkirály lett). A legenda szerint a szünetben, 3-2-es hátránynál Guttmann Béla a következőket mondta az öltözőben:
„Az ellenfél már gyakorlatilag halott, simán nyertek, rúgtok neki egy ötöst."
Noha a portugál játékosok ekkor kissé furcsán néztek edzőjükre, a folytatásban megfordították a meccset, és 5-3-ra győztek – az utolsó két gólt Eusébio lőtte. A címvédés után a magyar tréner külön prémiumot követelt a klub elnökétől, aki ezt megtagadta, mondván, ez nem szerepel a szerződésében. Guttmann Béla dühbe gurult, és mielőtt rácsapta az ajtót főnökére, megátkozta a klubot azzal, hogy az soha többé (egyes források szerint száz évig) nem nyer semmilyen európai kupát. Nos, a Benfica azóta nyolc kontinentális kupadöntőben szerepelt (ötször a BEK-ben, háromszor az UEFA Kupában/Európa Ligában), és mindet elveszítette.
Puskás Ferenc teljes BEK-sikertörténetéhez még hozzátartozik, hogy utolsó madridi évében (egyben pályafutása utolsó idényében), 1966-ban szintén a végső győztes Real Madrid játékosa volt. A sorozatban csak az első fordulóban lépett pályára, akkor viszont – majdnem 39 évesen – emlékezetes teljesítménnyel rukkolt elő: a Feyenoord elleni párharc mindkét meccsén betalált, a 2-1-re elveszített rotterdami odavágón a csapat egyetlen gólját szerezte, míg az 5-0-ra megnyert visszavágón a sikerből nem kevesebb, mint négy góllal vette ki a részét.
1971. Wembley, London – Puskás Ferenc BEK-döntőig vezette a Panathinaikoszt, ami a mai napig a görög klubfutball legnagyobb sikere
1971. június 2-án a Johan Cruijff nevével fémjelzett Ajax először nyerte meg a legértékesebb európai klubtrófeát, a döntőben a görög Panathinaikoszt 2-0-ra legyőzve. A holland csapat dominanciája aztán évekig tartott – mégpedig egy magyar edző irányításával –, de erről majd később. A Wembleyben, több mint 83 ezer néző előtt lejátszott döntő a görög és a magyar labdarúgás történetében is kiemelt helyre kívánkozik.
Görög csapat ugyanis sem azelőtt, sem azóta nem jutott ilyen magasságokba az európai porondon, és tette mindezt a valaha volt egyik legjobb játékos – ekkor már edző –, a magyar Puskás Ferenc irányítása alatt.
Az athéni klub egykori munkatársa úgy emlékezett Puskásra, mint az edzőre, akinek a “Pana-szív” létrejötte köszönhető. A Puskás Intézet oldalán olvasható visszaemlékezésből kiderül, hogy a magyar legenda eggyé varázsolta a csapatot a szurkolókkal, az edzésekre, mi több, a játékosokat fogadó szállodákba is beengedte őket. “A mi Puskásunk nem akarta elrejteni a játékosait. Manapság ez elképzelhetetlen! Még a londoni döntő előtt is naponta jöttek a görög szurkolók a Hyde Parkban lévő Royal Gardenbe, hogy megigyanak velünk egy kávét és mondjanak néhány biztató szót.” – mondta az egykori kolléga.
Puskás Ferenc tehát fantasztikus játékos-pályafutása után edzőként is letette névjegyét, ennek legfényesebb eredménye volt az 1971-es BEK-döntő, melyen csapatát a korszakos Ajax csak nehezen, egy korai találat után egy, az utolsó percekben született öngóllal tudta legyőzni.
1972. Rotterdam – A Cruijff-féle Ajax címvédése Kovács István irányításával
A temesvári születésű Kovács Istvánt 1971-ben nevezték ki a regnáló BEK-győztes Ajax vezetőedzőjének, azután, hogy Romániában sorozatban három bajnoki címet szerzett a Steauával. A csapattal követte és továbbfejlesztette elődje, Rinus Michels “totális futball” néven elhíresült filozófiáját. A játékosok kezdetben szkeptikusak voltak felé, egyszer egy edzésen, ahogy a pálya szélén beszélgetett az egyik segítőjével, az abban az évben először aranylabdás Johan Cruijff megpróbálta eltalálni a labdával. Kovács ezt időben észrevette, szép mozdulattal levette a labdát, és miközben azt visszapasszolta neki, odavetette:
Amikor lősz, tedd többször belsővel
Kapcsolata ezután a játékosokkal hamar kiváló lett, maga Cruijff később azt mondta róla: “Kovács nem volt annyira szigorú, mint Michels ... hagyta, hogy a pályán saját magunk legyünk, ő egy volt közülünk”.
Kovács Istvánt több szakmai lap is a valaha volt legjobb edzők között tartja számon: 2013-ban a World Soccer magazin a 36. helyre tette, 2019-ben a France Football 43-dikként jegyezte, míg a FourFourTwo 2023-ban a valaha volt 62. legjobb edzőként hivatkozott rá.
Az 1972-es BEK-döntőt Cruijff két góljával nyerte meg az Ajax 2-0-ra a mostani egyik döntős Inter ellen, először egy védelmi hiba után passzolt az üres kapuba, majd fejjel volt eredményes.
1973. Belgrád – Kovács István másodszor Európa tetején az Ajax-szal
Az Ajax sorozatban harmadszor nyerte meg a Bajnokcsapatok Európa Kupáját, ezúttal a Juventust győzte le 1-0-ra. A Crvena Zvezda stadionjában 90.000 néző előtt megrendezett mérkőzést Rep korai, 5. percben szerzett gólja döntötte el. Ez volt Kovács István utolsó mérkőzése a holland csapat vezetőedzőjeként. A meccs után a játékosok megajándékozták egy Ford Taunus típusú autóval, utalva arra, hogy az edzésekre mindig kerékpárral érkezett.
1978. Wembley, London – Kű Lajos a futball szentélyében játszott BEK-döntőt a Brugge színeiben
A székesfehérvári születésű Kű Lajosnak ígéretesen kezdődött a pályafutása, ám az eredményes ferencvárosi évek után – életmódja miatt – a zöld-fehérek lemondtak róla. A Vasasban eltöltött egy év után már a másodosztályú Volán csapatában találta magát, mígnem 1977-ben elhagyta az országot. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség egy évre eltiltotta a játéktól, ennek leteltével Belgiumban, a Club Brugge együttese szerződtette.
A csapat a döntőig vezető úton a Panathinaikoszt, az Atlético Madridot, majd az elődöntőben a Juventust is kiejtette. A fináléban az aranykorát élő, címvédő Liverpoolal találkozott, és a 92 ezres közönség előtt sokáig jól állta a sarat.
A csapatban a minössze második tétmeccsét játszó magyar csatár az 58. percig volt a pályán, ekkor edzője, a legendás Ernst Happel Sanderst küldte be a helyére.
Az 1-0-s liverpooli győzelemmel végződő meccsen a mindent eldöntő gólt Kenny Dalglish szerezte a 65. percben, elegánsan emelte át a Brugge dán kapusát, Jensent.
Az olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnoki 4., nyolcszoros magyar válogatott Kű Lajos 1980-ig játszott Brugge-ben, majd egy rövid amerikai kitérő után Ausztriában, egy magyar határhoz közeli kiscsapatban fejezte be pályafutását.
1986. Sevilla – A kelet-európai csoda: Jenei Imre Steauája tizenegyesekkel verte a Barcelonát
Sporttörténelmi tettet hajtott végre a bukaresti Steaua 1986. május 7-én, a sevillai Ramón Sánchez Pizjuán stadionban: első kelet-európai csapatként nyerte meg a Bajnokcsapatok Európa Kupáját – a kispadon Jenei Imrével, a pályán vezérként Bölöni Lászlóval. Ez akkor is hatalmas bravúr, ha egyfelől a román csapat útja valamivel könnyebb volt, mint a Barcelonáé, másrészt a Steaua az akkori kommunista Románia összerakott kirakatcsapata volt – akárcsak abban az időben itthon a Budapesti Honvéd.
A Steaua BEK-sikerének magyar nemzetiségű kulcsszereplői is voltak. A vezetőedző Jenei Imre még játékosként kötelezte el magát a klubhoz, 1957 és 1969 között tizenkét évig futballozott ott. Edzőként is a Steaua volt az ugródeszka a számára, első bukaresti időszaka 1975-től három évig tartott, és a következő huszonöt évben időről-időre visszatért az együttes élére – függetlenül az ország vezetésétől vagy a hatalmi berendezkedéstől. Az Arad megyei Bélegregyen született edző tehát nem “jókor volt jó helyen”, hanem egy általa szisztematikusan építgetett szakmaiság eredményeképpen juttatta el csapatát a BEK-győzelemig.
A Steaua másik magyar nemzetiségű kulcsembere a marosvásárhelyi Bölöni László, akit viszont tehetsége és ügyessége okán szülővárosából “áthelyeztek” a bukaresti klubhoz. 108-szoros válogatottként megkerülhetetlen alakja a román labdarúgásnak, de a magyarnak is, hiszen számtalan alkalommal beszélt egyértelműen identitásáról, magyarságáról. Nem mellesleg edzőként is komoly pályafutást tudhat magáénak, hogy mást ne mondjunk, ő fedezte fel, és vezetőedzőként vitte fel a Sporting nagycsapatához a fiatal Cristiano Ronaldót...
Ilyen eredményt elérni nem volt könnyű. Az akkori csapatból nagyon jó kapcsolatot ápolok Bölöni Lacival, kiváló labdarúgó volt. Mindig nagyon jól érezzük magunkat, amikor találkozunk.
– mondta a később a magyar válogatott szövetségi kapitányaként is dolgozó Jenei a sevillai döntőről 2022-ben a Sportrádióban, a 85. születésnapján adott interjúban.
Visszatérve az 1986-os BEK-döntőhöz: a találkozó rendes játékidejében és a hosszabbításban sem esett gól, így a döntés a tizenegyesrúgásokra maradt. Az első párban Majearu és Alexanko is hibázott, miként a második sorozatban Bölöni és Pedraza is. A Steauából a következő két játékos – Lacatus és Balint – egyaránt belőtte a magáét, míg a román csapat kapujában a magyar édesanyától született Duckadam a folytatásban is parádézott, Pichi Alonso és Marcos lövését is kivédte – összességében addig példátlan módon a párbaj összes tizenegyesét hárítani tudta. A kupát tehát a bukaresti katonacsapat játékosai emelhették a magasba, a Barcelona történetének első BEK trófeáját hat évvel később, 1992-ben nyerte meg, az utolsó évben, mielőtt a sorozatot átalakították és Bajnokok Ligájára nevezték át.
2020. Lisszabon – A Paris Saint-Germain első döntője, a kispadon Thomas Tuchel és Lőw Zsolt
A játékosként több Bundesliga-csapatot is megjárt Lőw Zsolt 2012-től dolgozott másodedzőként, végigjárva a Red Bull érdekeltségű együtteseket, az osztrák Lieferingtől a Salzburgon át a német Lipcséig. 2018-ban csatlakozott egykori mainzi edzőjéhez, Thomas Tuchelhez segítőként, amikor az átvette a Paris Saint-Germain irányítását. A francia csapattal 2020-ban jutottak a legmesszebbre, amikor – a klub történetében először – BL-döntőt játszhattak a Bayern Münchennel. A finálét eredetileg május 30-án játszották volna az isztambuli Atatürk Olimpiai Stadionban, de a COVID-19 járvány miatt végül augusztus 23-án rendezték meg, a zárt kapus Estádio da Luz-ban. Az európai kupasorozatok történetében először fordult elő, hogy egy döntőt vasárnap játszanak, és arra sem volt még példa korábban, hogy bármely sorozat fináléját június után rendezzék meg. A mérkőzést – így a kupát – a Bayern nyerte meg a volt PSG játékos Kingsley Coman 59. percben szerzett góljával. A német rekordbajnok – az európai kupasorozatok történetében először – százszázalékos teljesítménnyel, minden meccsét megnyerve hódította el a trófeát.
2021. Porto, Estádio do Dragão – Tuchel és Lőw feljutnak a csúcsra a Chelsea-vel
Egy hónappal azután, hogy 2020. decemberében Tucheltől és stábjáttól elbúcsúztak Párizsban, a német edző és magyar segítője a Chelsea kispadjára került. Nem egészen öt hónappal később edzői pályafutásuk legnagyobb sikerét ünnepelhették: a Manchester City elleni döntő 42. percében Havertz Ederson kapust kicselezve lőtte a meccs egyetlen gólját, ezzel a londoniak 2012 után másodszor nyerték meg a sorozatot.
Thomas Tuchel lett az első edző, aki két egymást követő évben két különböző csapattal is eljutott a BL-döntőig – ebben társa volt a játékosokkal minden állomáshelyükön remek kapcsolatot kiépítő Lőw Zsolt.
Nyitókép: Puskás Ferenc a Real Madrid mezében 1966-ban (Robert Stiggins/Express/Hulton Archive/Getty Images)
REKLÁM: Egy év, amit nem hagyhatsz ki: még több sport, új realityk és sorozatok az RTL+ Premiumon! 12 hónap élmény 9 áráért 26 910 Ft-ért, már csak június 1-ig! Az éves előfizetés ára 9 havi díjnak felel meg, amely egy összegben előre fizetendő. Az előfizetés lemondásig évente automatikusan megújul. Az ár a legkésőbb 2025. június 1-ig elindított éves RTL+ Premium előfizetés egy éves időtartamára érvényes. Kattints ide a részletekért!