E-állam, e-szavazás: tökéletesen működik az észt digitális demokrácia

Rekordot döntött az online szavazók száma a vasárnapi észtországi parlamenti választásokon a tallinni választási bizottság előzetes adatai szerint, írja az MTI.

A választásra jogosultak csaknem egyharmada élt az elektronikus szavazás lehetőségével, amire korábban még soha nem volt példa.

Az interneten adta le voksát Alar Karis államfő és Kaja Kallas miniszterelnök is. „Mindenki szabadon dönthet arról, milyen módon akar szavazni” – írta Karis a Facebookon. „Az e-államban és az e-szavazásban ugyanúgy megbízom, mint az összes többi e-szolgáltatásban a banktól az adóhivatalig. A felhívásom egyszerű: menjenek el szavazni!” – hangsúlyozta, miután csütörtökön leadta online szavazatát egy községi könyvtárban.

E-állam, e-szavazás, E-esti

Észtország volt az első állam a világon, amely lehetővé tette az internetes szavazást a választásokon. Az eljárás nemzetközileg sok helyen vitatott, mert kétségek merülnek fel működésének megbízhatóságával kapcsolatban. Észtországban azonban bevált a módszer: míg az első kísérlet, a 2005-ös helyhatósági választások során a szavazatok alig két százalékát adták le online, addig az idei parlamenti választáson a 965 ezer választásra jogosult közül több mint 313 ezer ember szavazott elektronikus úton az előzetes adatok szerint. Ez legalább 65 ezerrel több, mint a legutóbbi, a 2019-es parlamenti választásokon mért adat.

Észtországban az e-szavazáshoz számítógépre, személyi igazolványra és egy speciális kártyaolvasóra van szükség. A voks leadása mindössze néhány percet vesz igénybe: miután a voksoló letöltötte a megfelelő alkalmazást a választási hatóság honlapjáról, PIN-kóddal azonosítja magát, szavaz, majd digitális aláírásával hitelesíti azt. Alternatívaként egy speciális SIM-kártyával ellátott mobiltelefon is használható az azonosításhoz.

A hagyományos szavazással ellentétben a választópolgár a választás végéig meggondolhatja magát, újra szavazhat, de csak az utolsóként leadott voks számít. Ha a választópolgár eredetileg elektronikusan szavazott, de a választás napján – amikor az e-szavazás már nem lehetséges – úgy dönt, hogy elmegy egy hagyományos szavazóhelyiségbe, és papírszavazatot ad le, az online leadott voksát törlik. Az e-szavazás végeredménye tehát csak a szavazóhelyiségek bezárása és a kettős szavazatellenőrzés után áll rendelkezésre.

Kaja Kallas és pártja esélyes a győzelemre

A vasárnapi választáson a törvényhozás 101 mandátumáért kilenc párt képviselői versengenek. Ez a kilencedik parlamenti választás azóta, hogy Észtország 1991-ben függetlenné vált a Szovjetuniótól. A kampányidőszak egyik fő témája a nemzetbiztonság, illetve a növekvő megélhetési költségek voltak.

Közvélemény-kutatások szerint Kaja Kallas miniszterelnök liberális Reformpártja vezeti a népszerűségi listát, de vélhetőleg egyetlen párt sem tudja megszerezni az abszolút többséget.

Kallas, aki 2021-ben lett Észtország első női miniszterelnöke, Ukrajna egyik legkitartóbb támogatója, az oroszellenes szankciók, az Ukrajnába irányuló nyugati fegyverszállítmányok egyik leghangosabb szószólója, és egyetért azzal, hogy meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát.

Bár felmérések szerint Kallas a legesélyesebb kormányfőjelölt, nem egyértelmű, hogy a szociáldemokratákkal és a konzervatív Haza Párttal (Isamaa) alkotott hárompárti szövetsége meg tudja-e tartani parlamenti többségét. A lehetséges koalíciókat valószínűleg az határozza meg, hogy a két ellenzéki erő, a radikális jobboldali Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) és a populista Centrumpárt hogyan szerepel a választásokon. Az elemzők éppen ezért számítanak arra, hogy a kormányalakítás nehézségekbe ütközhet.

Kallas egyik legfőbb ellenfele Martin Helme, az EKRE vezetője. A jobboldali párt Kallast hibáztatja a 18,6 százalékos inflációért, és azzal vádolja a miniszterelnököt, hogy aláásta az ország biztonságát az Ukrajnának küldött fegyverszállítmányokkal.

Az 1,3 millió lakosú Észtország az Európai Unió és a NATO tagja.

Nyitókép: Kaja Kallas / Facebook