külföld

Kudarcot vallott a menekítésben, bizonyíték nélkül számolhatott be az erőszakoló orosz katonákról: kirúgták az ukrán emberjogi biztost

Mohos MátéMohos Máté

2022. június 1. 14:31

Ljudmila Gyeniszova szerint maga Zelenszkij kezdeményezte az eltávolítását.

Több, az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos hír forrása volt Ljudmila Gyeniszova, az ország emberi jogi ombudsmanja. Ő volt az, aki az országot járva hallgatta a túlélők beszámolóit az orosz katonák által elkövetett nemi erőszakról, és egyéb háborús bűnökről. Mi is több cikkben hivatkozunk az általa közzétett információkra.

Most azonban kiderült, hogy az ukrán vezetés messze nem volt elégedett Gyeniszova munkájával. A parlament május 31-én 234 vokssal megszavazta, hogy megbízatásának lejárta előtt egy évvel eltávolítják a pozíciójából. Egyelőre nem neveztek ki új biztost a helyére.

Gyeniszova munkájának vélt vagy valós hiányosságai nemcsak az ukrán nép számára aggályosak: a kritikák miatt az ombudsman háborús tudósításai is más fényben tűnnek fel.

Miért döntött így az ukrán vezetőség?

Gyeniszova eltávolítását Zelenszkij pártja, A nép szolgája kezdeményezte, míg a korábbi elnök, Petro Porosenko szövetségesei a biztos mellett szavaztak. Az indítványban a legfőbb panasz a biztos ellen ez volt: „kudarcot vallott a humanitárius folyosók és a civilek menekítésének megszervezésében a csaták közepén lévő városokban.”

Emellett azt is felrótták neki, hogy a konfliktus alatt túl sok időt töltött külföldön, illetve hogy nem szolgáltatott elégséges bizonyítékokat az oroszok által elkövetett háborús bűnökre. A ZMINA nevű emberi jogi központ szerint a biztos kirúgása alkotmányellenes volt.

Gyeniszova a kirúgása után azt nyilatkozta, hogy menesztését maga Volodimir Zelenszkij javasolta. Ám az elnök hivatala ezt tagadta, és vádaskodásnak nevezte.

Fotó: Pavlo_Bagmut / Ukrinform / Future Publishing via Getty Images

Pavlo Frolov, Zelenszkij pártjának tagja azt írta Facebookon:

A biztos médiamunkájának érthetetlen módon a megszállt területeken elkövetett „természetellenes szexuális bűncselekmények” és „gyermekerőszak” számos részletére koncentrált. Ezeket nem tudta alátámasztani, és csak kárt okozott Ukrajnának, valamint elvonta a világsajtó figyelmét Ukrajna valódi szükségleteiről.

A kirúgás megosztotta az ukránokat: többen arról beszéltek a közösségi médiában, hogy Gyeniszova „hülye” tanácsokat adott a vezetésnek, míg mások amiatt aggódnak: a parlament ezen lépését külföldön úgy fogják értelmezni, mintha az orosz erőszakról szóló hírek egyáltalán nem lennének igazak, ha tőle származnak, ha más forrásokból. 

A közösségi médiában máris megjelentek az ilyen típusú összeesküvés-elméletek többek között arról, hogy az orosz katonák egyáltalán nem követtek el háborús bűnöket, de olyan vad elméletek is szárnyra keltek, minthogy Gyeniszova a CIA beépített embere lett volna.

Az ENSZ emberi jogi bizottsága az ukrán kormányt kritizálta. Ők azt írták: „Gyeniszova biztos elbocsátása ellentétes a nemzetközi szabványokkal, és aláássa Ukrajna egyik fontos emberi jogi intézményének függetlenségét. Felszólítjuk a hatóságokat, hogy tegyenek lépéseket a biztos függetlenségének biztosítására, és tartsák be a törvényi és gyakorlati szabályokat.”


Korábban viszont több ukrán civil szervezet és újságíró is hangot adott Gyeniszovával kapcsolatos elégedetlenségüknek. Május 25-én megjelent petíciójukban azt írták: fontos lenne, hogy Gyeniszova „csak olyan információkat közöljön, amelyekről elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, jelentéseiben kerülje a szenzációhajhászatot és a túlzott részletességet, használja a helyes terminológiát, és ügyeljen az áldozatok bizalmas adataira és biztonságára”.

Lehet-e még hinni Gyeniszova korábbi tudósításainak?

Az orosz katonák által elkövetett kegyetlenségekről nemcsak Gyeneszova adott számot. A kivégzésekről, a nemi erőszakról és az egyéb tettekről rengeteg helyi megfigyelő beszámolt, illetve számtalan ilyen esetnek fizikai bizonyítéka is van

A Gyeniszova által tárgyalt esetek csak egy töredékét képezik az oroszok szexuális bűncselekményeiről szóló tudósításoknak.

Az országban több segélyhívó vonal is működik kifejezetten a megerőszakolt nők számára, és nem csökken a hívások gyakorisága. Ezen kívül Zelenszkij is tényként beszél az oroszok által elkövetett erőszakról.

Fotó: Rodrigo Abd/MTI/AP

A korábban Gyeniszova által megosztott történetek azonban más megvilágításba kerülnek. Az ukrán újságírók petíciójukban arról is írtak, hogy ezeket az eseteket gyakran nem lehetett alátámasztani a bírósághoz eljuttatott hivatalos adatokkal, illetve a halottkémek jelentéseivel – így joggal merül fel, hogy azok valóban megtörténtek-e, vagy pont úgy, ahogy a biztos beszámolt róluk.

Ám ez csak egy része volt a problémáknak. Az aláírók Gyeniszova nyelvezetét is kritizálták a szexuális erőszakkal kapcsolatban (például hogy az ukrán nőket áldozatnak, és nem túlélőnek nevezte). Emellett azt is nehezményezték, hogy több esetben nem túl kevés részletet közöl az esetekről, hanem éppen túl sokat: a gyerekek ellen elkövetett erőszak részletekbe menő leírását is kritizálták.

A háború alatti szexuális bűncselekmények családi tragédiák, súlyos traumák, nem a szenzációhajhász publikációk témái. Egy célt kell szem előtt tartanunk: felhívni a figyelmet a bűncselekmények valós tényállására.

Nyitókép: Evgen Kotenko / Ukrinform / Future Publishing via Getty Images

#külföld#gyeniszova#nemi erőszak#orosz-ukrán háború#parlament#zelenszkij#kirúgás

Címlapról ajánljuk