Saját magára és az egyházakra bőkezűen költ a magyar állam, a szociális kiadásokkal viszont igencsak szűkmarkú

„Ebbe az új rendszerbe sem rangkórság, sem kormányzati dáridó nem fér bele. Ezeknek most véget vetünk” – jelentette ki a második miniszterelnöki ciklusára készülő Orbán Viktor 2010 áprilisában, a korábbinál jóval kisebb államapparátust ígérve.

„Ma olyan feladatokat is végez az államigazgatás, amit nem kellene végeznie, viszont terhet jelent az emberekre és kiadást a költségvetésnek. Csak megnehezíti az emberek életét. Itt szabályokat fogunk megszüntetni. Még egész hivatalok is el fognak tűnni, vagy radikálisan átalakulnak” – közölte majdnem 13 éve Orbán.

De nem így lett. Az állami csúcsvezetők száma 2020-ra minden korábbi rekordot megdöntött, jelenleg is jóval több államtitkár és helyettes államtitkár van, mint 13 évvel ezelőtt.

 Az Eurostat adataiból világosan látszik, hogy a magyar állam a legtöbb uniós tagországnál többet költ magára. Míg az uniós átlag 6 százalék volt 2021-ben, addig Magyarországon a GDP 8 százalékát emésztették fel a kormányzati bürokráciával kapcsolatos kiadások.

Tehát a EU-ban a harmadik legdrágábban működő állam volt a magyar, hajszálnyival Olaszország és Finnország mögött.

A szociális ellátásoknál ugyanakkor Magyarország messze az uniós átlag alatt teljesít. 2021-ben csak a GDP 13,1 százalékát fordította ilyen kiadásokra, miközben ez az arány az Európai Unióban átlagosan 20,5 százalék volt.

 A Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke szerint ez érződik is az ágazatban.

Meleg Sándor a Híradónak elmondta: „a szociális védelem kiadásai nagyon sok témát felölelnek, beszélhetünk pénzbeli ellátásokról, természetbeni ellátásokról, szolgáltatási rendszerekről. A pénzbeli ellátásoknál csak egy példát szeretnék mondani: a családi pótlék összege 2008 óta változatlan. Ez nagyon jól mutatja, hogy a magyar állam hogyan próbálja elinflálni például a pénzbeli ellátásokat.”

Az Európai Unió statisztikai hivatalának kimutatása szerint egészségügyre is az uniós átlagnál kevesebbet költ Magyarország, ugyanakkor az oktatásra valamivel többet: a GDP 5 százalékát, miközben az uniós átlag 4,8 százalék.

A DK szerint baj van az arányokkal.

„Az a helyet, hogy bürokráciára többet költünk, mint oktatásra, bürokráciára többet költünk, mint egészségügyre, egészen elképesztően rosszak ezek a költségvetési arányok” – mondja Arató Gergely, a párt országgyűlési képviselője.

Egy dologban viszont egészen kimagasló Magyarország teljesítménye: az egyházak támogatásában. Az erre fordított összeg az uniós átlag hatszorosa.

Semelyik más tagállamban nem költenek annyit erre a célra, mint nálunk. 

A kormány ma azt közölte Híradónkkal, hogy az egyházak támogatását a kezdetektől fogva fontos feladatnak gondolják. A szociális támogatásokkal kapcsolatban pedig azt írták, hogy a rezsicsökkentést és a gyermekek után járó adókedvezményeket az Eurostat nem veszi figyelembe, holott ezek hatalmas összegeket emésztenek fel.