Rendszerszinten gyorshajtók a magyarok, és rengeteg áldozata van a száguldásnak – a mostaninál sokkal súlyosabb büntetésekre lenne szükség

Az ütközés után azonnal szörnyethalt egy 60 éves tárnoki férfi, miután motorjával Százhalombattánál áttért a szemközti sávba, és összeütközött egy autóval tavaly nyáron. Kivételesen nem kellett találgatnia a helyszínelőknek, hogy mennyivel ment, mert a kilométeróra kiakadva leszakadt a járműről.

A motoros igazából nem is érintkezett a járművel, vagy csak minimálisan ütközött. Tehát lerepült a motorról, és gyakorlatilag 240-nel repült, és akkora sebességgel csapódott a körforgalomba, hogy nem volt esélye a túlélésnek 

– magyarázta Boncsér Sándor, a baleset műszaki igazságügyi szakértője.

A szakértő azóta is a gyorshajtás mementójaként őrzi a leszakadt kilométerórát, mert 30 éves szakértői pályafutása alatt nem találkozott olyan esettel, hogy ilyen pontosan láthatóvá váljon az ütközéskori sebesség.  

Annak a kocsinak a vezetője, amelynek nekiütközött a motoros, nem is emlékezett, hogy mi történt pontosan, annyira gyorsan zajlott az egész. Nem is látta, hogy mi jött szemből, a motoros a semmiből érkezett. 

A változás, amivel lényegében nem változott semmi

A rendőrség május elején jelentette be, hogy szigorít a gyorshajtások büntetésén. Sokan morgolódni kezdtek. Zerkovicz Dávid közlekedéspszichológus azt mondja, hogy a felháborodás jól mutatja, mennyi érzelem, indulat övezi Magyarországon a közlekedést.  

Azt látom, hogy ha bármilyen korlátozást a mindennapi életünkben kénytelenek az emberek elszenvedni, és főleg ha az a vezetéshez kapcsolódik, nagyon nehezen viselik. Az ember nem szereti a frusztrációt, nem szereti, hogyha akadályozzák 

– magyarázta a szakember.

Pedig elméletileg csak annyit jelentettek be, hogy megszűnik az úgynevezett tűréshatár. Korábban nem járt büntetés azért, ha valaki ötvenes táblánál 53-mal haladt, mostantól viszont akár egyetlen km/h-s sebességtúllépésnél is jöhet a bírság, ha a bemérés után megállítják az autóst. A bejelentés első változata még az autós újságírók számára sem volt egyértelmű. Zách Dániel, a Telex újságírója szerint nem ez volt a rendőrség legsikeresebb kommunikációs akciója.

„Az első állítás pusztán arról szólt, hogy a mérésügyi szabályokat ezután másként értékelik. Tehát nem a szabálysértési bírságolásra vonatkozó jogszabályok változtak meg, hanem az, hogy hogyan ítélik meg, amit a rendőrségi sebességmérő berendezés mutat” – mondta.

Óberling József, a közlekedésbiztonsági osztályt vezető rendőr ezredes többször is kénytelen volt magyarázkodni. „A kollégáink eddig sem, ezután sem azzal fognak foglalkozni, hogy 50 helyett ki mehet 51-gyel vagy 52-vel. Bár ott tartanánk, hogy ők veszélyeztetik a magyar közúti biztonságot, de nem – jó néhányan vannak, akik ezeket a sebességértékeket lényegesen meghaladják, és a közlekedés biztonságára valódi veszélyt ők jelentenek” – mondta az ezredes egy sajtótájékoztatón.

A közlekedéssel foglalkozó szakemberek szerint azonban a mérési hibahatár módosításáról szóló rendőrségi bejelentés érdemben semmiféle változást nem jelent.  

Lovas Károly közlekedési szakértő évekig dolgozott a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál, operatív elnökhelyettesként. Hangsúlyozta: nem változtak a jogszabályok:

Ha bármi változott, akkor az változhatott, hogy olyan új sebességmérőket szerezhetnek be, amelyeknek szűkebb a tévedési tartománya, nagyobb a pontossága 

Mészáros Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen közlekedésbiztonságot tanító professzor szerint sem történt semmi olyan, ami bármilyen szempontból biztonságosabbá tehetné az utakat. „A rendőrség eddig is ugyanígy intézkedett, hogy a megállításos ellenőrzésnél nemcsak a közigazgatási bírságot szabtuk ki, hanem az alacsonyabb sebességhatárt is büntettük. Csak nem mindenütt lehet megállítani, például autópályán lehetetlen” – tette hozzá.

A jelenlegi módosítás az autóvezetőknek gyakorlatilag semmilyen változást nem jelent, és ez látszik az utakon is.

Nagyon sok autóst egyáltalán nem érdekelnek a sebességkorlátozások. A közlekedéspszichológus naponta egy építkezés mellett megy el autóval. Azt mondta, érdemes figyelni, hogy hányan tartják be a 30-as korlátozást. Pedig szerinte fontos lenne:

Nem azért van kitéve az a harmincas, hogy bennünket visszafogjanak, hanem azért, mert itt emberek dolgoznak fél méterre az útfelülettől.

Zách Dániel szerint inkább az út geometriája és a tereptárgyak közelsége, sűrűsége határozza meg igazán, hogy mennyire tartjuk be a sebességhatárokat, nem pedig a táblák. A riport készítésekor a stáb éppen 70-nel autózott a külső sávban, 70-es táblánál. A belső sávban azonban ennél többel mentek az autósok.

Évente ötszáz halott az utakon

És ezen annyira már meg sem lepődik senki Magyarországon. Pedig Mészáros Gábor kutatásai szerint a megengedettnél nagyobb sebesség igenis meghatározó oka a baleseteknek. Mint mondta,

baleseti okként az abszolút sebességtúllépés az én kutatásaim szerint a halálos közlekedési baleseteknél 20 százalék fölött van.

Az elmúlt években átlagosan ötszázan haltak meg az utakon. Boncsér Sándor pedig azt mondta, elnézve az idei baleseteket, idén sem lesz sokkal jobb a baleseti statisztika.

Először lassítanak, majd megállnak az autósok az egyik zebránál Szombathelyen. Balról egy nő lép a gyalogátkelőhelyre. Három sávon átsétál, a negyediken azonban már nem tud, mert egy érkező autós elgázolja. Mindezt egy másik kocsi fedélzeti kamerája rögzítette április elején.

Boncsér Sándor szimuláción mutatta meg, hogy mi történik egy gyalogosgázolásnál 30, 50 és 80 km/h-s sebességnél.

A 30 az a határ, amikor a gyalogos, ha felfekszik a motorháztetőre, még nem éri el szélvédőt

– magyarázta.

Tehát nagy eséllyel életben marad, mint az a 90 éves nő is, akit Szombathelyen ütöttek el. A sofőr nem ment gyorsan, csak nem figyelt, ahogy a rendőröknek mondta: „máshol jártak a gondolatai”.  

„A baj akkor van, amikor a gyalogos feje hozzácsapódik az üveghez, az már nagyon nagy gond. Ha felemeljük 50-re a sebességet, akkor vagy fennragad a motorháztetőn, vagy valamelyik irányba elcsúszik.” De még van esélye a túlélésre. 

65 km/h-s sebességnél azonban az elgázolt gyalogos nagy valószínűséggel meg fog halni. Pedig 65 km/h még mindig csak a közigazgatási bírság határa, 

vagyis hogyha nem állítja meg a sofőrt a rendőr, akkor nem is kap bírságot. Egy gázolás 80 km/h-s sebességnél azonban a biztos halált jelenti.

Rendszerszintű gyorshajtás

A rendőrség rendszeresen hoz nyilvánosságra gyorshajtásokat rögzítő felvételeket. Kameráztak már 195 km/h-val száguldozó motorost negyvenes táblánál, 194 km/h-val hajtó autóst Jász-Nagykun-Szolnok megyében, de olyan sofőrt is, aki 120 km/h-val vontatott egy másik járművet.

„A rendőrség mindig csinos válogatást szokott közreadni az ilyen típusú ellenőrzésekből. Akkor az a videó körbejárja az internetet, de Magyarországon nem úgy gyorshajtók az autósok és a motorosok, ahogy az extrémitások mutatják, hanem csak úgy rendszerszinten, a napi életvitelünk részeként vagyunk inkább azok” – mondta a Telex autós újságírója.

Tavaly 18 milliárd forint bírságot szabtak ki Magyarországon gyorshajtás miatt, amellett, hogy 2008 óta nem emelkedtek a büntetési tételek. Mészáros Gábor szerint hiába derít fel a rendőrség évről évre több abszolút gyorshajtást, a szankció ugyanaz, mint 15 évvel ezelőtt volt.

A gyorshajtás szankcionálása Magyarországon is alapvetően sávos rendszerű, 30 ezer és 300 ezer forint között van, de azt azért látni kell, hogy Magyarországon a mérések nagyobbik részét telepített sebességmérők végzik, nem a helyszíni ellenőrzés. Viszont a telepített sebességmérésnél kétféle büntetést szoktak alkalmazni, pénzt és büntetőpontot – mondta Lovas Károly szakértő.

Zách Dániel szerint ha csak az utóbbi évek inflációját nézzük, vagy azt, hogy az elmúlt tíz évben hogyan változtak a jövedelmek, volna mit kezdeni a helyzettel. Szerinte azonban 

a rendőrség megítélése annyira rossz, hogy még azt sem merik meglépni sokszor, ami teljesen indokolt és időszerű.

Mészáros Gábor pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy autópályán 130 helyett 240 km/h-val kell menni, hogy a 300 ezer forintos bírságot kiszabják. A járművek többsége ezt nem is tudja. 

Egy olyan alsó-közép kategóriás autóval, Opellel, Suzukival, amivel a legtöbben közlekednek, igazából már a 60 ezres bírságot sem tudják kiautózni padlógázon.

Nemcsak ez a sajátossága a magyar szabályozásnak, hanem az is, hogy a bírságolási rendszer „türelmes”.  Azaz hiába 130 km/h a megengedett sebesség például az autópályán, 150 alatt senki nem kap bírságot, hiába fényképezi le a VÉDA. Lakott területen pedig 65 km/h-ig tart a rendőrségi türelem.  

A telepített mérőeszközök esetében a bírságrendelet nevesít is a toleranciát: 100 km/h sebesség alatt 15 km/h, 100 fölött pedig 20 km/h a tűréshatár, és ehhez adódik hozzá a mérőeszköz esetleges pontatlansága.

Az Európai Unióban nincs egységes szabályozás. Például már a közeli Ausztriában is teljesen más utazni az autópályán, ott az autósok zöme betartja a sebességkorlátozásokat.

„Ausztriában és Horvátországban is van tolerancia, általában 5 vagy 10 km/h. Az induló bírságképletek ott alacsonyabbak, mint nálunk, ám ahogy növekszik a túllépés, megközelíti, vagy akár meg is haladja a bírság a magyar büntetéseket. Romániában vagy Olaszországban már az induló tételek is sokkal magasabbak” – magyarázta a közlekedési szakértő.

Ha Ausztriában a megengedettnél 40 km/h-val többel megy valaki, akár 800 ezer forintnak megfelelő büntetést is kaphat, és 6 hétre a jogosítványát is felfüggeszthetik.

Politikai siker vagy kevesebb baleset?

Abban minden általunk megkérdezett közlekedéssel foglalkozó szakember egyetért, hogy valódi eredményeket csak nagyobb szigorral és a büntetési tételek emelésével lehetne elérni. Mészáros Gábor úgy látja:

A világon nincs olyan ország, ahol a sebességhatárok csökkentésével vagy a bírságok növelésével népszerűséget lehet szerezni bármelyik politikusnak. Úgyhogy azt gondolom, hogy ez sokszor politikai tényezőkön múlik. Én csak annyit tudok mondani, hogy amióta itt élek a Földön, most már több mint 50 éve, több mint 70 ezer ember halt meg Magyarországon közlekedési balesetben.

Egyelőre azonban szó sincsen szigorról, sőt. A szakértő úgy tudja, hogy a Belügyminisztériumban éppen arról folyik a vita, hogy növelni kellene az autópályákon a sebességhatárokat.  

A közlekedéspszichológus szerint azonban ez azért veszélyes, mert több felmérés kimutatta már, hogy az emberek többsége azt gondolja magáról, hogy jobban vezet az átlagnál.

Márpedig akkor úgy gondolja, hogy neki akkor azt a határértékeket sem kell betartani, amit másnak. Ha baleset történik, az is mással történik, nem velük.