Grönland, Panama és Kanada: Donald Trump újabb merész elképzelései

Miért pont Grönland?

Donald Trump elnöksége alatt többször hangoztatta Grönland iránti érdeklődését. A világ legnagyobb szigete nemcsak stratégiai elhelyezkedése miatt fontos, hanem rendkívüli nyersanyagkészletei miatt is. Feledy Botond külpolitikai szakértő szerint Trump tranzakcionalista megközelítése – amelyben először feszíti a húrt, majd az engedményekkel próbál nyomást gyakorolni – jól tükröződik ebben az ügyben is.

A sziget környékén egyre aktívabb orosz és kínai hajóforgalom nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet, amelyekre Trump „a szabad világ védelmére” hivatkozva keres megoldást. Nuuk lakosai azonban nem lelkesednek az ötletért, sokan Dániához való tartozásukat biztonságosabbnak érzik.

A Panama-csatorna: Trump visszahozná a régi rendszert

A világkereskedelem egyik legfontosabb útvonala, a Panama-csatorna, szintén Trump figyelmének középpontjába került. A csatorna 1999 óta tartozik Panaméhoz, de Trump szívesen visszaállítaná az Egyesült Államok ellenőrzését. Szabó Gál András szerint a klímaváltozás és az emiatt egyre csökkenő édesvízkészletek nagy kihívást jelentenek Panamának. Az amerikai hajókra kivetett magasabb tarifák pedig tovább feszítik a viszonyt.

Kanada is célkeresztben?

Egy nemrégiben posztolt térkép szerint Trump elképzeléseiben Kanada is az Egyesült Államok részeként szerepel. Bár sokan viccnek vették a bejegyzést, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök gyorsan kizárta annak lehetőségét, hogy Kanada az USA 51. állama legyen.

Egyre nagyobb terület?

Ha Trump valóban megvalósíthatná terveit, az Egyesült Államok területe csaknem 2,5-szeresére növekedne, ezzel meghaladva Oroszország méretét. Bár a szakértők szerint ezek az elképzelések inkább stilisztikai játékok, semmint reális célok, az amerikai szövetségi rendszeren belül komoly nyomást helyezhetnek a szövetségesekre.

Átnevezné a Mexikói-öblöt

Trump másik meghökkentő javaslata a Mexikói-öböl átkeresztelése „Amerikai-öbölre”. Ez a kijelentés újabb diplomáciai feszültséget szült Mexikóval, ahol az elnök egy történelmi térképpel reagált, azt javasolva, hogy az egész Észak-Amerikát nevezzék Mexikói-Amerikának.

A nagy kérdés: valós célok vagy provokáció?

Bár Trump elképzelései gyakran meghökkentőek, Feledy Botond szerint ezek inkább a tárgyalási stílusának részei, semmint konkrét tervei. „Ezek az országok nem reális ellenfelei az Egyesült Államoknak, és valószínűleg nem kerül sor háborúra. Ez inkább arról szól, hogy Washington időnként a maga irányába terelje a szövetségeseit” – fogalmazott a szakértő.

Donald Trump, mint mindig, most is figyelmet generált, de hogy ezek az ötletek valóban változást hoznak-e a geopolitikai térképen, az egyelőre a jövő kérdése.