Nemzetközi híre ment, amikor a menedékjogot kérő magyar hippiből brit polgármester lett – Bartos Gábor 1978 óta nem költözött haza Angliából

Bartos Gábor Angliában, egy Manchester közeli kisvárosban él, a Fókusz stábja egészen odáig utazott, hogy interjút készítsen vele. A 72 éves férfi Magyarországon nőtt fel az ötvenes-hatvanas években, a fiatalságot és lázadást jelentő rockzene bűvöletében. 

Nekünk nem volt politika a gondolatunkban, nekünk zene volt, csajozás, és az, hogy hosszú hajunk van. A rendőrök sokszor megvertek, belenyírtak, belevágtak késsel a hajunkba

– idézte fel. 

Nem volt könnyű dolga annak, aki akkoriban zenekart akart alapítani, mert a hangszereket nehéz volt beszerezni, így sokszor házilagos módszerekkel barkácsoltak. Bartos Gábor úgy emlékszik vissza, tudta, hogy zenélni akar, így nem volt kérdés, hogy ehhez hangszert is kell készíteni.

Focidrukkerekkel hagyta el az országot 

Hangszerkészítőnek tanult, aztán zongorahangolóként kezdte járni az országot. Bár ő is sóvárogva tekintett Nyugat felé, nem tervezte, hogy disszidál. Ám végül a szerelem közbeszólt.

Megismerkedtem egy Angliában elő magyar disszidens, ‘56-os lánnyal, és hát egymásba szerettünk. Az ő inspirálására elhagytam az országot ‘78-ban. Amikor egy fiatal, erős ember szerelmes, akkor nem az esze után megy, hanem más testrészei után.

Egy focimeccs nyújtott számára lehetőséget arra, hogy örökre elhagyja az országot. Az angol és a magyar válogatott 1978. május 24-én csapott össze újra az 1965-ös 1:0-s verség után. Mivel sok rajongó ott akart lenni a Wembley-ben, a rangadóra buszos utakat szerveztek. 

Igaz, nem arra készültek, hogy az angolok 4:1-re alázzák a magyar csapatot, ráadásul a vereség mellett egy másik botrány is csorbította az esemény hírnevét: a csapatkapitány feleségét és Törőcsik barátnőjét lopáson érték Londonban. Ők is turistaként mentek ki, mint Bartos, akit nem a foci érdekelt, hanem az, hogyan tud lelépni.

Két politikai rendőr volt a futballmeccsre utazó csoporttal, idézte fel. Észrevették, hogy Bartos Gábor eltűnt, közben ő már politikai menedékjogot kért a brit államtól, de erről a magyar államot is értesítették. Mint mondta:

A jelenlétem nélkül elítéltek öt évre mint disszidenst.

Beleőszült abba, hogy átverték

Ez akkoriban bevett szokás volt, de Gábort ez egyáltalán nem zavarta. Zongorahangolóként hamar munkát kapott londoni színházakban, és még a BBC is foglalkoztatta. Sztárokkal dolgozhatott együtt, például Tom Jonesszal, Lisa Minellivel, Howard Keellel és Art Garfunkellel. 

Ambíciói azonban sosem hagyták nyugodni: nem elégedett meg a zongorahangolással, saját találmánnyal rukkolt elő. A Gabor Systemmel belekerült egy zenei szaklapba is. „A csendes zongora tulajdonképpen egy házasság az elektronikus zene és az akusztika között. Az én találmányom úgy állította meg a kalapácsfejeket, hogy megüssék a húrt. Ezzel én egy csendes billentyűzetet kaptam” – magyarázta Bartos Gábor, találmányát egy elektromos pianinóhoz hasonlítva.

A csendes zongora felkeltette egy világcég figyelmét, tárgyalni is kezdtek, majd legnagyobb megdöbbenésére a cég őt megkerülve megjelent a piacon a saját fejlesztésével. Gábort annyira megviselte az ügy, hogy beleőszült. 

Polgármester lett az egykor menedékgjogot kért magyarból

A beatkorszak és a zene szeretete azonban sosem múlt el benne, gitározott, később pedig dobos lett. Politikai pályára is lépett, amit ő úgy emleget, hogy lepaktált az ördöggel.

Gyermekkori osztálytársa, Érd polgármestere csaknem húsz évvel ezelőtt feldobta a testvérvárosi kapcsolat ötletét, Gábor pedig megkereste a képviselőjét. „Azt mondta, hogy ha belépek a Konzervatív Pártba, és indulok a választásokon 2003-ban, akkor megcsináljuk a testvéri kapcsolatot” – mondta. Először képviselő lett, azután polgármester. 

Nemzetközi szinten is híre ment, hogy megválasztották az egykor menedékjogot kérő magyart, aki ráadásul az Angliába érkezőkkel szemben szigorú véleményt fogalmazott meg. 

Felvetette, hogy nem érdemlik meg a különböző juttatásokat azok a külföldi bevándorlók, akik menedéket kapnak, de nem adnak vissza semmit a társadalomnak, nem segítik a környezetüket, az országukat. 

Megrázó élmény Auschwitzban: 14 Bartost gyilkoltak meg

Bartos Gábor most regényt is írt, miután egy európai kiránduláson megnézték az egykori auschwitzi haláltábort, és ez mély nyomot hagyott benne. Elcsukló hangon idézte fel a Fókusznak mindazt, amit ott és akkor látott. 

A földszinten mindjárt ott vannak a bőröndök egymásra dobálva, krétával megjelölve, számokkal. A következő kiállítórészen szemüvegek voltak összedobva, utána jöttek a kismackók, gyerekruhák, babák. Éreztem, hogy nem bírom tovább lelkileg, és ki kellett mennem.

A magyarországi zsidók tárlatán a meggyilkoltak között keresztapja nevét kereste, akiről tudta, hogy zsidó származású. A falon végül 14 Bartos nevet talált felírva. „Ahogy így megérintettem a neveket, megszédültem és elájultam” – mesélte. Ezek után nem volt számára kérdés, hogy könyvet kell írnia.

Elkezdte kutatni az őseit, ekkor döbbent rá, hogy édesapja egy olyan borsodi faluból származott, ahonnan minden zsidót elhurcoltak. Ez a családban korábban sohasem került elő, aki tudott róla, tabuként kezelte. 

A szüleim soha nem beszéltek a háborúról. Annyit tudtam, hogy a szüleimet Rózsadombon egy pincében bújtatták a háború alatt, és én katolikusként nőttem föl

– mondta. A regényt 17 év vívódás után végül a koronavírus-járvány miatt elrendelt lezárások alatt írta meg. A valós alapokon nyugvó kitalált történetbe beleszőtte önmagát is. 

Azt mondta, az élmény nagy mélységeket nyitott meg benne:

Ha én apai részről zsidó vagyok, akkor nekem kutyakötelességem tudnom, hogy mit jelent zsidónak lenni.

Bartos Gábor 1978-ban hagyta el Magyarországot, 11 évvel később megtörtént a rendszerváltás. Ő azonban mégsem akar hazaköltözni. 

Szeretem ezt az országot, itt élek már 45 éve. Nekem jobban imponál egy királyi család, mint egy minden négy évben megválasztott politikai valaki, legyen az elnök vagy miniszterelnök. Engem az nem érdekel

– fogalmazott. Bartos Gábor úgy érzi, ugyan ma már bölcsebb, de lélekben örök hippi maradt, csak a külseje változott meg.