Nappali sötétségben, fakutyán menni iskolába – magyarok mesélik el, hogyan élnek az északi sarkkörön túl

Aamot-Bimbó Dóra és családja az európai kontinens egyik legészakibb pontján, a norvégiai Alta környékén él. Két kislánya nappali sötétségben, legtöbbször fakutyán indul iskolába. Kint farkasordító hideg és mindenhol hó, hó. hó.

A leghidegebb, amit én átéltem, 2021-ben volt, mínusz 32 fok. De itt előfordul mínusz 40 vagy annál is hidegebb.

Dóra 16 éve él Norvégiában, ahová először egy nemzetközi ösztöndíj jóvoltából került. Kint ismerkedett későbbi norvég férjével, akitől 3 kislánya született, Anna, Ragna és Frida. Társadalomkutatóként dolgozik a helyi egyetemen, emellett idegenforgalmat tanít. Dóra azt mondja, fagy az év bármelyik napján előfordulhat. A legtöbb hó márciusban, áprilisban esik, de most is legalább 1 méteres. Húsvét körül is szokott havazni, akkor is leesik 1 méter.

Itt, Észak-Norvégiában nem nyugágy és úszómedence van a kertekben, hanem hólapát és hóeke. A leggyakoribb időtöltés a sítúrázás, a lékhorgászat és a korcsolya. Valamint az állandó le-föl öltözködés.

Itt van a világ egyik leghíresebb jéghotele, amely ősszel nyit, és csak májusban olvad el. A turistáknak egzotikum az észak-norvég klíma és az óriási hó. 

A legközelebbi kórház 150 kilométerre van, az oda vezető egyetlen utat meg gyakran lezárják. Ilyen esetben mentőhelikopter jön a betegekért vagy a szülő nőkért. Na de milyen trükkjei vannak Dórának a hideg ellen?

Nagyon fontos trükk, hogy nem szabad reggelente arcot mosni, akármilyen furcsán is hangzik, ez egy nagyon jól bevált praktika, mert így az arcunkról nem mossuk le a természetes zsírréteget.

Dóra 9 éve blogol arról, hogy milyen az élet gyerekkel itt, északon, és mennyire különbözőek a szokások a Magyarországon megszokottakhoz képest.

Az élet is lassabb, itt nem kapkod senki, nem siet senki, a sötéttől mindenki egy kicsit nyugodtabb, lassabb téli tempót vesz át.

Bailey Ilona 18 éve Alaszkában él, azt mondja, ő már megtapasztalt mínusz 60 fokot is. Budapestről érkezett ide, együtt amerikai férjével, aki itt kapott munkát. Azt mondja, másoktól eltérően ő könnyen megszokta a mínusz 60 fokos fagyot. 

Ez olyan hőmérséklet, hogy veszélyes még a lélegzés is, lefagy a tüdő, nem ajánlott a kint lét még rövid ideig sem.

Az autók kipufogógáza pedig jégködöt képez, amit nagyon veszélyes belélegezni. Azt meséli, ilyenkor leáll az élet, szó szerint megfagy. Az iskolák bezárnak, és az emberek nem mennek dolgozni. Alaszkában mértek már -67 fokos hideget is, ami, mondhatni, nem embernek való.

Alaszkában lehet kapni olyan különleges ruházatot, ami mínusz 40 fokig megvédi az ember testét. Nem feltétlenül divatos, de Alaszkában az időjáráshoz öltözünk, nem a divathoz. Nem is feltétlenül kényelmes, de elkerülhetetlen.

Persze nyár is van Alaszkában, ha az akkori plusz 5-10 fokot annak lehet nevezni. Igaz, előfordult már Alaszka déli részein 30 fokos hőség is. De nemcsak a hideg veszélyes itt, 700 kilós jávorszarvasok és tonnás bölények mászkálnak a házak között. Valamint egyes helyeken jegesmedvék is, amik időnként rátámadnak az emberre is. Ilonának azonban nem a vadállatok és nem is a hideg a legnehezebb, hanem a hónapokig tartó sötétség.

Az ember hajlamos depresszióba esni, erre nagyon kell figyelni, nagyon fontos, hogy az ember kimozduljon, emberek, barátok közt legyen. Én egy ilyen természetes napfényt segítő lámpát vettem magamnak, amit naponta használok. 

A világ leghidegebb városának tartott szibériai Jakutszkban már volt mínusz 62,7 tized fok is. Az abszolút hidegrekordot pedig az Antarktisz keleti fennsíkján mérték, ahol mínusz 93,2 Celsius-fok volt 2010 augusztusában.